Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Mi történt 2009-ben a világban?

A világ vezető politikusai többször is találkoztak, de közös nevezőre nehezen jutottak. Alább a 2009. év legfontosabb világpolitikai eseményeit leltározzuk az MTI segítségével.
Január

1.: Az orosz Gazprom leállította Ukrajnának szóló földgázszállításait a felgyülemlett adósságok miatt. A cég 7-én európai szállításait is beszüntette. A szállítások 20-án indultak újra.
Szlovákia 16. tagként csatlakozott az euróövezethez.

13.: Az amerikai kongresszus 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot fogadott el, az összeg az amerikai GDP 5 százaléka.

20.: Beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnökét, Barack Hussein Obamát.

22.: Los Angelesben, a 81. Oscar-gálán a Gettómilliomos című film nyert a legfontosabb kategóriákban.

Március

11.: Németországban egy iskolai vérengzésben 15 embert gyilkolt meg egy ámokfutó 17 éves diák.

Április

1.: Albánia és Horvátország teljes jogú tagként csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ezzel a NATO tagállamainak száma: 28.

3–4.: A NATO megalakításának 60. évfordulóján rendezett csúcstalálkozón Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnököt jelölték a szervezet főtitkárának.

4.: Szlovákiában az elnökválasztás második fordulójában Ivan Gasparovic hivatalban lévő elnök győzött.

Az EU december 19-étől jóváhagyta Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárainak vízummentességét. Fotó: Schmidt Andrea
Az EU december 19-étől jóváhagyta Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárainak vízummentességét. Fotó: Schmidt Andrea

6.: A Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés rázta meg a közép-olaszországi Abruzzo régiót. 294-en haltak meg, 40 ezren maradtak fedél nélkül.

16.: A bolíviai hatóságok „terrorista csoportot" számoltak fel, tagjai között volt a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo és a magyar nemzetiségű román állampolgár, Magyarosi Árpád is. A magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt őrizetbe vették.

24.: Mexikóban bejelentették, hogy az előző napokban 81 ember halt meg az új típusú influenzavírus okozta megbetegedésekben. A járvány átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június 11-én világjárvánnyá nyilvánította a H1N1-vírus okozta influenzát – globális influenzajárványra 41 éve nem volt példa.

Május

17.: Srí Lankán véget ért a negyedszázados polgárháború, amelyben több mint 70 ezren haltak meg, miután a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei lázadó szervezet elismerte vereségét, és letette a fegyvert.

19.: Megalakult az új palesztin kormány, amelyben nem kapott helyet a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális iszlám mozgalom.

23.: Németországban ismét Horst Köhlert választotta államfővé az 1224 tagú, úgynevezett szövetségi közgyűlés.

Június

1.: Az Atlanti-óceánba zuhant az Air France francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó gépe, fedélzetén 228 emberrel, köztük 4 magyarországi és 1 szlovákiai magyar utassal.

4–7.: Hetedik európai parlamenti választás az Európai Unió tagországaiban. A minden addiginál alacsonyabb részvétel mellett lezajlott voksolás a jobboldali, a szélsőjobboldali és az euroszkeptikus pártok megerősödését, a szociáldemokraták gyengülését hozták. Az új EP július 14-én az európai néppárti lengyel Jerzy Buzeket választotta elnökévé.

25.: Los Angelesben elhunyt Michael Jackson, „a popzene királya".

Beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnökét. Fotó: MTI
Beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnökét.
Fotó: MTI

30.: Elhagyták az iraki városokat a 2003 márciusában az országba bevonult amerikai katonai egységek, amelyek azonban elég közel maradnak ahhoz, hogy szükség esetén akcióba léphessenek.
A szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény szeptember 1-jén életbe lépő módosítását, amely jelentősen korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A törvénymódosítás miatt újabb feszültségek támadtak Budapest és Pozsony viszonyában.

Július

1.: Az európai uniós országokban több mint 60 százalékkal csökkent a több országot érintő SMS-küldés díja, és mérséklődött az adatroaming ára is.

5.: Zavargások az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang) autonóm régióban a helyi ujgur és betelepült kínai han közösség között.

13.: Ausztria, Románia, Bulgária, Törökország és Magyarország vezetői aláírták a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről.

Augusztus

18.: Grúzia, amely 2008-ban vesztes háborút vívott Oroszországgal, kilépett a Független Államok Közösségéből (FÁK).

20.: Afganisztánban elnökválasztást tartottak, amelyen a hivatalos eredmény szerint Hamid Karzai hivatalban lévő államfő győzött.

Szeptember

1.: Gdansk mellett egykori szövetségesek és ellenségek emlékeztek meg a II. világháború kezdetének 70. évfordulójáról.

10.: A német Opel autógyár amerikai anyavállalata, a General Motors bejelentette: kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai–osztrák autóipari beszállító vállalatnak. A GM november 4-én váratlanul visszakozott, majd igen nagy arányú elbocsátásokat jelentett be európai üzemeiben.

11.: A szlovén és horvát vezetők megállapodtak a két ország határvitájának rendezésében, nincs akadálya Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak.

WHO: világjárvány a H1N1-vírus okozta influenza. Fotó: MTI
WHO: világjárvány a H1N1-vírus okozta influenza.
Fotó: MTI

16.: Strasbourgban az Európai Parlament öt évre újraválasztotta az Európai Bizottság elnökévé a testületet 2004 óta irányító José Manuel Barrosót.

24.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai New Yorkban 1946 óta ötödször tanácskoztak állam- és kormányfői szinten, ezúttal a nukleáris fegyverek és katonai technológiák elterjedésének megakadályozásáról.

26.: Egy 1978-ban kiadott amerikai elfogatóparancs alapján Svájcban őrizetbe vették Roman Polanski világhírű filmrendezőt.

27.: Németországban a szövetségi parlamenti választások után megszűnt a nagykoalíció. A konzervatív CDU/CSU a szociáldemokraták helyett október 24-én a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) alakított kormányt, a kancellár a kereszténydemokrata Angela Merkel maradt. A voksoláson jelentősen erősödött a Baloldal pártja és a környezetvédő Zöldek is.

29.: A norvég Thorbjorn Jaglandot választották meg az Európa Tanács új főtitkárává.

Október

2.: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy Rio de Janeiro rendezheti meg a 2016-os nyári olimpiát.

5–12.: Kiosztották a Nobel-díjakat. Az orvosit az amerikai Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak, a fizikait a szintén amerikai Charles K. Kao, Willard S.
Boyle és George E. Smith, a kémiait az izraeli Ada Jonat, az amerikai Thomas Steitz, valamint az indiai–amerikai Venkatraman Ramakrishnan, az irodalmit a romániai születésű német Herta Müller, a Nobel-békedíjat Barack Obama amerikai elnök, a közgazdaságit az amerikai Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson kapta.

7.: Az olasz alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely akadályozta a korrupciós és csalási ügyekben a peres eljárások megindítását Silvio Berlusconi kormányfő ellen.

15.: Az ENSZ Közgyűlése 2010. január 1-jétől kezdődően öt évre a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta Bosznia-Hercegovinát, Brazíliát, Gabont, Libanont és Nigériát.

November

8–9.: Berlinben számos állam- és kormányfő, az akkori események alakítói és több száz ezres tömeg emlékezett a berlini fal leomlásának huszadik évfordulójára.

12.: Az ausztrál szövetségi kormány jóváhagyta a háborús bűnnel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatását Magyarországnak.
16–18.: Rómában rendezték meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csúcstalálkozóját mintegy 60 állam- és kormányfő részvételével.

19.: Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletén úgy döntöttek, hogy Herman Van Rompuy belga miniszterelnök lesz az Európai Tanács első elnöke, a brit Catherine Ashton pedig első „külügyminisztere", azaz kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az orosz alkotmánybíróság véglegesen megtiltotta a halálbüntetés alkalmazását az országban.

20.: Az európai labdarúgás történetének legnagyobb bundabotránya robbant ki, mintegy 200 mérkőzéssel kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy az eredményeket egy nemzetközi bűnbanda befolyásolta. A listán 13 magyar vonatkozású találkozó is szerepelt.
Tizennégy havi szünet után újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű CERN nagy hadronütköztetőjét (LHC).

28.: Pokolgépes merénylet miatt kisiklott a Moszkva és Szentpétervár között közlekedő expresszvonat, a merényletnek legalább 30 halálos áldozata volt.

29.: Svájcban népszavazáson tiltották meg új minaretek építését az országban.

30.: A szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új tartományi alkotmányt.
Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárainak vízummentességét december 19-étől.

December

1.: Életbe lépett az Európai Unió új reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés.

6.: A hivatalban lévő államfő, Traian Basescu nyerte a romániai elnökválasztást. Az ellenzék közös jelöltje, a vesztes Mircea Geoana a feltételezett csalások miatt az alkotmánybírósághoz fordult.

7.: Koppenhágában megkezdődött a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású értekezletén 110 állam- és kormányfő, 192 ország kétezer küldötte tanácskozott az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltásáról egy új megállapodással.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy embert ölt meg két lavina az Alpokban

Svájc - Négy életet követelt két lavina a svájci Alpokban vasárnap. Tovább olvasom