Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Moszkva föderációja Ukrajna feldarabolását jelenti

Oroszország olyan alkotmányos reformot akar Financial Times szerint, amely akkora hatalmat adna a régióknak, hogy azok saját kétoldalú kapcsolatokat alakíthassanak ki Moszkvával.

Ukrajna állítólagos föderalizációjával Moszkva valójában az ország feldarabolását akarja elérni - írta szerkesztőségi cikkében a Financial Times (FT) európai kiadása kedden.

Oroszország a diplomáciai megoldás részeként ugyanis olyan alkotmányos reformot akar a lap szerint, amely akkora hatalmat adna a régióknak, hogy azok saját kétoldalú kapcsolatokat alakíthassanak ki Moszkvával. Ez a lap szerint azt jelentené, hogy Moszkva egyetlen puskalövés nélkül feldarabolja Ukrajnát.

"A Nyugat arra kapott felkérést, hogy egyezzen bele Ukrajna feldarabolásába, miközben (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) kezében van a bárd" - mutatott rá a Financial Times Europe, amely emlékeztetett, hogy Oroszország is föderáció, ám csak nevében az, amikor a Csecsen Köztársaság ki akart szakadni, Moszkva brutális erővel fojtotta el a függetlenségi törekvéseket.

Egy ilyen megállapodásnak a lap szerint távolabbi következményei is lehetnek; ha Kijev ebbe belemegy, azzal a NATO- és EU-tag Lettországot és Észtországot is destabilizálhatja és nyomás alá helyezheti, hogy hasonló autonómiát adjon a nagy számú orosz kisebbségnek.

A lap véleményrovatában Gideon Rachman annak veszélyeiről írt, hogy John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrán fél bevonása nélkül egyeztet Ukrajnáról. Az 1938-as müncheni vagy az 1943-as jaltai megállapodásokhoz hasonlította az eseményeket; előbbivel Hitler kapott szabad kezet Csehszlovákia feldarabolásához, utóbbival Sztálin szerezte meg Kelet- és Kelet-Közép-Európát a Szovjetunió számára.

Rachman szerint ugyanakkor még mindig a tárgyalás a jobb megoldás; miután ugyanis világossá vált, hogy a Nyugat háborúzni nem fog Ukrajnáért, ha nem lenne tárgyalás, azt Moszkva lépései hallgatólagos elfogadásaként értékelhetné.

A kolumnista úgy véli: Oroszország le akarja nyomni a Nyugat torkán, hogy bekebelezte a Krímet, de ezt nem szabad elfogadni. Ha a Krímet nem ismerik el Oroszország részeként, fekete lyuk marad a külkereskedelem és a befektetők előtt, és tehertételt jelent majd Moszkva számára - írta Rachman.

Másodikként világosan Moszkva értésére kell adni, hogy egy kelet-ukrajnai invázió a gazdasági kapcsolatok teljes megszakítását vonná maga után. Megjegyezte: az EU-nak minél előbb nyilvánosságra kellene hoznia, milyen gazdasági szankciók alkalmazását tervezi ilyen esetben.

Végül pedig azt kell megértetni Moszkvával, hogy nem követelhet változtatásokat egy szomszédos ország alkotmányában. Ez egyszerűen túl veszélyes precedenst teremtene - állapította meg Gideon Rachman, aki szerint a további részletekről van értelme tárgyalni az oroszokkal, mindazonáltal bármilyen megállapodás kötettik is, azt nem lehet egyszerűen ráerőszakolni az ukránokra.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Japán 50 év után feloldotta a fegyverexport-tilalmat

Emellett új fegyverszállítási irányelveket fogadott el. Tovább olvasom