Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 14°C | 24°C Még több cikk.

Mubarak elrendelte az egyiptomi kormány lemondását és reformokat ígért

Az elmúlt napok tüntetései nyomán elrendelte a kormány lemondását az egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak közölte, hogy a hét végén új kormányt nevez ki, és óvatos reformokat helyezett kilátásba.

Az ország lakosságához intézett, helyi idő szerint szombat kora hajnalban elhangzott televíziós nyilatkozatában az elnök több demokráciát és nagyobb szabadságot, általánosságban politikai, gazdasági és szociális reformokat ígért. Ígéretet tett arra, hogy az új kormány nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a munkanélküliség, az árak és általában a szegénység csökkentésére.

Mubarak beszédére reagálva Barack Obama amerikai elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától.

Az egyiptomi elnök egyetlen szót sem szólt a lemondását célzó követelésekről, és azt hangoztatta, hogy a káoszt mindenképp el kell kerülni. "A káosz nem jelent demokráciát, Egyiptomnak stabilnak és biztonságosnak kell maradnia" - fogalmazott Mubarak, aki első alkalommal nyilatkozott a televízióban a több napja tartó tüntetések kezdete óta. A rendet fenn kell tartani - szögezte le a 82 éves államfő, és védelmébe vette a tüntetőkkel szemben erőszakot alkalmazó biztonsági erőket. Úgy értékelte, hogy a kormányellenes megmozdulások részét jelentették az "Egyiptom destabilizálását célzó összeesküvésnek" és arra irányultak, hogy "aláássák rendszerének törvényességét".

Mubarak azt állította, hogy a biztonsági erőket utasította a tiltakozók véleménynyilvánítási szabadságának tiszteletben tartására. "Az erőszakos cselekmények és a vandalizmus nyomán azonban a hatóságoknak nem volt más választásuk, minthogy biztosítsák a rendet" - fogalmazott az elnök, hozzátéve: "továbbra sem riad vissza attól, hogy minden szükséges döntést meghozzon a biztonság fenntartása érdekében."

Barack Obama amerikai elnök védelmébe vette a tüntetőket. Mubarak beszédére reagálva kijelentette: "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját". Az elnök felhívta az egyiptomi államfőt és felszólította őt arra: tartsa magát az ígéretéhez, miszerint azon fog munkálkodni, hogy népe nagyobb demokráciában és a jobb gazdasági lehetőségek között éljen. Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy "tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, akik Kairóban és máshol elárasztották az utcákat".

Obama egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket.

A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban Kairóban és az ország más városaiban az elmúlt napokban mintegy 20 személy vesztette életét, és több mint ezren sebesültek meg. Mindezzel összefüggésben az elnök sajnálkozását fejezte ki az "ártatlan áldozatok" miatt.

Mubarak három évtizedes uralma óta még soha nem voltak olyan méretű tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, mint most.

Mubarak beszéde után Kairóban az éjszakai kijárási tilalom ellenére folytatódtak a tüntetések, és a tömeg továbbra is lemondását követelte - jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség.

A kijárási tilalom ellenére tüntetők százai valósággal megszállták a főváros központi terét, a Tahrír teret, és továbbra is Hoszni Mubarak lemondását követelték.

"Meg akarjuk változtatni a rendszert" - skandálták a tiltakozók a szemtanúk szerint. A hadsereg - amely korábban többször is kiszorította a tüntetőket a térről - ezúttal nem avatkozott be az eseményekbe.

A Mubarak-beszédet értékelő első elemzésekből az tűnt ki, hogy az egyiptomi elnök által bejelentett óvatos engedmények aligha képesek a több napja tartó kormányellenes tüntetések megfékezésére.

Az értékelések többek között arra mutattak rá: noha Mubarak elnök bejelentette, hogy új kormányt nevez ki, a saját lemondását célzó követelésekről tudomást sem vett. Az elemzők szerint mindez kevés, és legalább arra lett volna szükség, hogy Mubarak konkrét politikai reformokat jelentsen be. Ennek kapcsán utaltak arra, hogy az államfő egyetlen szóval sem említette az elmúlt napokban foganatosított rendkívüli intézkedések feloldását, mint ahogy adós maradt annak bejelentésével is, hogy nem indul az év második felében esedékes elnökválasztáson.

A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet az egyiptomi belpolitika alakulásában. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben. Ebből kiindulva - akárcsak Tunéziában - a hadsereg magatartása a jövő szempontjából meghatározó lehet. Egyes nézetek szerint a hadsereg vezetőinek jelentős része ellenzi, hogy Mubarak elnök a hatalmat fiára, Gamal Mubarakra örökítse át.

Az idézett elemzők utaltak arra is, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte, megvonja az Egyiptomnak nyújtott katonai segélyt, amennyiben folytatódik a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés, és az egyiptomi hatóságok nem tartják tiszteletben az alapvető szabadságjogokat. Ez pedig a hadseregnek aligha áll érdekében, különös tekintettel arra, hogy az amerikai segélyek jelentős részét kitevő katonai segély a hadsereg fő bevételi forrása.

Korábban:

Ezrek dacoltak este Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, aki kijárási tilalmat rendelt el a fővárosban, Alexandriában és Szuezben pénteken este 18 órától reggel 7 óráig.

Katonák oszlatták fel a tömeget Kairó központjában az állami televíziónál pénteken késő este.

A kormányellenes tüntetők előzőleg megpróbálták megostromolni a televízió székházát, csakúgy mint a külügyminisztériumot.

Az utcákon este páncélozott katonai járművek jelentek meg. Az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízió úgy tudja, hogy az elnöki gárda alakulatait vezényelték ki a főváros utcáira.

Kórházi források közlése szerint legalább öt tüntető vesztette életét pénteken, 870 pedig megsebesült.

Korábbi információk

Az említett városokban példátlan kormányellenes megmozdulások zajlanak, s országszerte több százezren vonultak utcára pénteken, a "harag napján" az Április 6. Ifjúsági Mozgalom felhívására. Noha péntek hajnalban gyakorlatilag az egész országban megszűnt az internet-szolgáltatás, és elnémultak a mobiltelefonok, azaz a hatóságok gyakorlatilag megbénították a mozgósítás eszközéül szolgáló technológiát, a 28 tartományból legalább tizenegyből jelentettek tüntetéseket. A kedd óta tartó tüntetések során összesen hat tiltakozó és két rendőr vesztette életét, több tucat személy sebesült meg, s mintegy ezer embert vett őrizetbe a rendőrség.

A hatóságok pénteken házi őrizetbe helyezték Mohammed el-Baradei ellenzéki vezetőt, aki péntek délután csatlakozott egy békés tüntetéshez Kairóban. Ezt megelőzően rendőrök nem engedték, hogy a Nobel-békedíjas politikus a péntek déli ima után kilépjen egy mecsetből Kairó Giza nevű kerületében. Baradei csütörtök éjjel tért vissza Bécsből Egyiptomba, és kijelentette, hogy kész a rendszer megváltoztatását követelők élére állni.

A parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke felszólította az államfőt: indítson "példátlan reformokat", hogy elkerülje egy "forradalom" kirobbanását. Musztafa el-Fekki az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízióinak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a világon sehol sem képesek véget vetni a forradalomnak rendfenntartó erők.

Kormányellenes tüntetések Kairóban. Fotó: MTI (galéria)

Mubarak, mint a hadsereg főparancsnoka viszont késő péntek délután utasította a fegyveres erőket, hogy a rendőrséggel együttműködve gondoskodjon a kijárási tilalom betartásáról. Kairó utcáin katonai alakulatok és páncélozott rendőrségi járművek tűntek fel, miközben a tüntetők azt skandálták, hogy a hadsereg támogassa őket.

Dacára a rendeletnek tüntetők ezrei gyülekeztek a 18 milliós Kairó utcáin, és sokan a nagy sugárutak és a Nílust átívelő hidak felé tartottak. Napnyugta után kifosztották és felgyújtották a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt (NDP) székházát, s hasonló sorsra jutottak a párt központjai Szuezben, Damietta és Manszúra városban. A Tahrír térre vezető, ugyancsak Tahrír nevű sugárúton - Kairó fő útján - a tüntetők elzavarták a rohamrendőröket, akik közül többen eldobálták pajzsukat és csatlakoztak a tömeghez. A tüntetők ezrei próbálták megostromolni a külügyminisztérium és az állami televízió székházát.

Alexandriában lángba borították a helyi kormányzó székházát. Szuezi lázongók megkaparintották egy rendőrsön tárolt összes fegyvert, a rendőröket elzavarták, majd felgyújtották az épületet és az ott parkoló mintegy húsz rendőrségi járművet. A felfegyverkezett tüntetők megpróbáltak megostromolni egy másik rendőrőrsöt, s eközben tűzpárbajba bocsátkoztak az ottani rendfenntartókkal. A lövöldözésben életét vesztette egy 30 éves tüntető.

Kairóban a déli ima után kezdett el felforrósodni a hangulat. A belvárosban gyorsan összecsapások robbantak ki a rendőrök és a tüntetők között, más negyedekben viszont békésen kezdődtek a demonstrációk, bár a központ felé tartó kis csoportok egyre népesebbé váltak. Az Egyiptomi Múzeumnál, a Tahrír tér közelében, vagyis az eddigi tüntetések centrumában, legalább három tüntető vesztette életét, őket feltételezhetően túl közelről érte gumilövedék - közölték belbiztonsági források.

Halálos áldozatai is vannak a tüntetéseknek. Fotó: MTI (galéria)

Az al-Dzsazíra és az al-Arabíja arab nyelvű hírtelevíziók arról számoltak be, hogy egyiptomi rendőrök bántalmazták több tudósítójukat Kairóban, ahol négy francia újságírót is feltartóztattak egy órára civil ruhás nyomozók.

A belpolitikai instabilitás és feszültség keményen visszaütött gazdasági vonatkozásban. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra változtatta az egyiptomi szuverén adósságra érvényes, a befektetésre már amúgy sem ajánlott "BB plussz" osztályzat kilátását. Az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (CDS) árazása 65 bázisponttal immár 450 bázispontra emelkedett, szemben a múlt hét pénteki 312 bázisponttal.

Az egyiptomi zavargások és általában az arab világban terjedő forrongás negatívan hatott a nyugat-európai tőzsdékre és az euróra, ugyanakkor kedvezett a menedékvalutának számító amerikai dollárnak és svájci franknak, illetve az aranynak. Az euró estig 1,15 százalékkal gyengült a svájci frankhoz képest, 1 euróért 1,2826 svájci frankot adtak a csütörtöki 1,2975 helyett.

Egyiptomban kedden robbantak ki a tüntetések, amelyek részvevői előbb "csak" politikai, gazdasági és társadalmi reformokat követeltek a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnöktől. Elsősorban fiatalok és a középosztály képviselői vesznek részt az Április 6. Ifjúsági Mozgalom által indított demonstrációkon, amelyeken immár Mubarak és belügyminisztere, Habib al-Adeli távozását, valamint az 1981-ben bevezetett és azóta is érvényben lévő szükségállapot feloldását követelik.

Az egyiptomiak is a növekvő élelmiszerárakra, a munkanélküliségre és a önkényuralmi kormányzásra panaszkodnak. Egyiptom 80 milliós népessége évente 2 százalékkal növekszik, s a lakosság 60 százalékának életkora 30 év alatt van. A lakosság 40 százaléka kevesebb mint napi két dollárból él, egyharmada pedig írástudatlan.

A CNN amerikai hírtelevízió értesülései szerint az államfő "hamarosan" beszédet intéz a nemzethez. Mubarak kedd óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt.

Olvasóink írták

  • 4. Halálfaló 2011. január 29. 08:38
    „mubarak ha nem mond le a saját katonasága fogja kivégezni. Egyébként a lázongás nem magától jött, CIA ügynököket jelentettek a térségben, obama nyakig sáros.”
  • 3. keiner 2011. január 29. 07:20
    „Éppen ott volt Orbán és nem vett észre semmit? Minden szép és jó volt?
    http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/orban_kairoban_is_hangsulyozta_az_euro_megvedeset/2199939/”
  • 2. frakk 2011. január 28. 21:58
    „Szomorú , hogy ezt még le is mered írni. A napi események követése helyett egyeseknek a Győzike show a szint.
    Elkeserítő, hogy ennyire érdektelenek az emberek , amikor egész Észak Afrika lázong.
    Egyiptomban a lakosság 60%a 30 év alatti, ott egyenlőre nem gond a nyugdíj, de ezeknek a Mubarak félék most teszik tönkre az idős napjaikat. Nekünk sem a Fidesz teszi tönkre, (bármennyire is ezt gondolják egyesek) a Jövőnket már 50 éve megalapozták, és folyamatosan csökkentik az esélyeinket . ÁÁÁ ne érdekeljen benneteket Afrika, de a saját jövőtök sem :))”
  • 1. queenmargareth 2011. január 28. 21:29
    „Senkit nem érdekel, mi folyik ott? Pedig érdemes lenne, ne ismétlődjön a történelem, ilyen hamar...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Koszovói szervkereskedelem - Az EULEX nyomozást indított

Belgrád - Az Európai Unió koszovói rendőrségi és igazságügyi missziója (EULEX) bejelentette… Tovább olvasom