Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Muzulmán amerikaiak a gyanú árnyékában

A New York-i Atlantic Avenue környékét Brooklynban „Kis Gázának" vagy „Kis Arábiának" hívják: muzulmán családok ezrei élnek itt, ahol megtalálják a saját hentesüket, az igényeiket kiszolgáló áruházakat és boltokat, valamint még mecseteik is vannak. New Yorkban persze nem ők az egyetlen vallási, nemzeti kisebbség, amelynek saját negyedeik vannak, a muzulmánok azonban bizonyos szempontból sajátos csoportot alkotnak. Az amerikaiak jelentős része a 2001. szeptember 11-i merényletek óta gyanakvó szemmel figyeli őket.
Az Egyesült Államokban csaknem hárommilliós a muzulmán népesség és így az ország lakosságának közel 1 százalékát teszik ki. Többségük külföldön született bevándorló, és zömük a fiatalabb generációkhoz tartozik. Több mint 70 országból származnak, elsősorban Pakisztánból, Iránból, Palesztinából, Bangladesből, Jemenből, Jordániából és Irakból. A három millió muzulmánból mintegy hatszázezer él New Yorkban.
A 10 évvel ezelőtti New York-i és washingtoni terrorcselekmények óta bizalmatlanság és gyanakvás övezi őket, noha a felmérések szerint még mindig jobb a helyzet ezen a téren az Egyesült Államokban, mint Nyugat-Európában, ahol a muzulmánok jóval többen vannak a lakosság számához képest.

A muszlimok 69 százaléka egy Gallup-felmérés szerint szoros kötődést érez az Egyesült Államokhoz, a befogadó országhoz, bár jelentős részük ugyanakkor mindenekelőtt muzulmánként határozza meg magát, és minden más utána következik az identitás értéksorrendjében.

A bizalmatlanság légkörének oldódása ellen hatott és fokozta a hazai eredetű szélsőséges muzulmán terrorizmustól való félelmet néhány, az Egyesült Államok területén elkövetett terrorcselekmény, illetve az arra irányuló kísérlet. 2009. november 5-én a texasi Fort Hood-i katonai bázison az amerikai hadsereg egy pszichiáter őrnagya tüzet nyitott társaira, tizenhárom embert megölt, harmincegyet pedig megsebesített. A hírszerzés szerint az arab férfi kapcsolatban állt az al-Kaidával.

Egy pakisztáni születésű amerikai állampolgár 2010 májusában a forgalmas New York-i Times Square-en próbált meg terrorcselekményt elkövetni, a leparkolt terepjáróban azonban még időben sikerült a pokolgépet hatástalanítani. A merényletkísérletet a pakisztáni tálibok vállalták magukra, a tettest a Kennedy nemzetközi repülőtéren fogták el.
Az amerikai muzulmánok többsége (52 százalék) a felmérések szerint úgy érzi, a kormány terrorista-ellenes intézkedései során az indokoltnál jóval gyakrabban vetik őket alá ellenőrzésnek, mint másokat, kipécézik őket, sőt sokan élték meg (43 százalék), hogy becsmérlő vagy fenyegető megjegyzéseket tettek rájuk, vagy egyenesen zaklatták őket.

A számok ismeretében nem meglepő, hogy bőven van példa az Egyesült Államokban a muzulmán közösség és a többség közötti súrlódásra. Vita övezi például azt a tervet, hogy létesítsenek-e muzulmán kulturális központot és egy mecsetet a Gound Zero tőszomszédságában, vagyis ott, ahol a 2001. szeptember 11-i terrorista támadásban csaknem háromezren vesztették életüket a Világkereskedelmi Központ kettős ikertornyának romjai alatt.

A 13 emeletes közösségi központ építési költségét legalább 100 millió dollárra becsülik. Azt viszont nem tudni pontosan, hogy mindez a pénz honnan jönne. Feisal Abdul Rauf New York-i imám szerint a pénz kizárólag az amerikai hívőktől származna. Később azonban egy újság úgy idézte szavait, hogy a költségekből muzulmán és arab országok is kiveszik a részüket. A tervet annak ellenzői mega-mecsetnek, a terrorizmus emlékművének, az iszlamizmus citadellájának nevezik. Szorgalmazói ugyanakkor azzal vágnak vissza, hogy rasszistáknak és idegengyűlölőknek nevezik a mecset ellen hadakozókat. Michael Bloomberg polgármester a mecset támogatói közé tartozik: azzal érvel, hogy az a város toleranciájának jelképe lehet. A nyitott, liberális New York-iak mindenesetre kevésbé berzenkednek ellene, mint az átlagamerikai: országosan az amerikaiak 70 százaléka ellenzi a mecsetet a tervezett helyen, míg New Yorkban ez az arány csak 50 százalék.

A Hudson-parti metropoliszban a muzulmánok panaszaik újabb igazolását látták abban, hogy a New York-i rendőrség – mint a minap kitudódott – több mint 250 mecsetben és muzulmán diákcsoportban gyűjtött értesüléseket, fedett ügynökök bevetésével és informátorok jelentéseire támaszkodva. A sajtóba kikerült bizalmas iratok szerint a különleges egység bevetésével a város rendőrsége az ország egyik legrámenősebb információgyűjtő szervét hozta létre, túllépve New York közigazgatási határait is. A felderítésre szövetségi pénzeket is fordított és szokatlanul szorosan együttműködött a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), amivel legalábbis jogi szürke övezetbe tévedt. A CIA-nak ugyanis tilos hazai földön hírszerzést folytatnia. Az akciók során több mecsetnél felmerült az embercsempészés és a pénzmosás gyanúja, illetve a Hamasz palesztin csoport pénzelésének a gyanúja is. Voltak mecsetek, amelyek kapcsolatokat tartottak fenn a muzulmán vallás szélsőségesen fundamentalista, szalafista áramlatával. Muzulmán szervezetek szerint a rendőrség tevékenysége New Yorkban ellentmond annak az elvnek, hogy az erőszakot valló szélsőségesek elleni fellépésnél nem helyezhetnek egész közösségeket gyanú alá, s nem lehet a mélyen vallásos nézeteket az erőszakra való buzdításként értelmezni. A rendőrség cáfolta, hogy vallási-etnikai előítéleteknek bármiféle szerepe lenne munkájukban.

A PEW-intézet egy átfogó felmérésében kimutatta, hogy az amerikai muzulmánok között nem tapasztalható növekvő elidegenedés fogadott hazájuktól – dacára minden visszásságnak, csalódásnak és félreértésnek, amely annak következtében érheti őket, hogy az amerikai hatóságok csírájában igyekeznek megsemmisíteni az iszlám terrorizmus hazai hajtásait.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tüntetés a megszorítások ellen Görögországban

Huszonötezer ember tüntetett szombaton Görögországban, Szalonikiben a kormány szigorú takarékossági… Tovább olvasom