Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Navracsics Tibor: október 23. a szabadság és a magyar önállóság ünnepe

1956 a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor" - mondta a miniszterelnök-helyettes a Vajdasági Magyar Szövetség megemlékezésén.
Október 23-ika a szabadság, a magyar önállóság ünnepe, a „legfiatalabb" nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedjen az ünnepek sorába - mondta Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.

Annak a közösségnek az ünnepe, amelyet ezer éven át sikerült megőrizni, és mégis más, hiszen az államalapítást és még 1848. március 15-ikét is együtt éltük meg, 1956. október 23-a azonban már különböző országokban, mégis egységesen érte a magyarságot. "Ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor" - hangoztatta a politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából Szabadkán, a Népkör Kosztolányi Dezső termében rendeztek.

Magyarnak lenni itt Közép-Európában ugyanakkor nem másokkal szemben-, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátia-tüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált - mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt.

„Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz." - folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is - hangsúlyozta.

„Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is" - mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese.

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók „testrészévé" vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. A lélek egy szelete lett, egy olyan kód, amely megkülönbözteti más nemzetektől a magyarokat. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság kollektív lelke is megváltozott, még akkor is, ha nem lehetett mindenki ott. A történelmi pillanat örökre megváltoztatta a magyarság lelkének lényegét.

A politikus kifejtette: a kiolthatatlan szabadságvágy, az emberi méltóság visszaszerzésének a vágya a magyarázat arra, hogy miképpen lehetséges, hogy a forradalmat le lehet törni, de a mögötte álló emberi akarat, szándék, elhatározottság nem oltható ki, utat tör és talál magának, mert az ember csak szabadon tudja önmagát és létezését megélni és elfogadni.

A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

Olvasóink írták

  • 2. Léni 2012. október 23. 11:59
    „Navracsicsnak nem felejtem el, mit művelt Semjénnel ellenzékiként! A bőréből nem
    bújuk ki, mondhat ő akármilyen fellengzős mondatokat.”
  • 1. papsajt 2012. október 23. 08:25
    „3 napja még Viktor kérdezte az EU-t,hogy mit szeretne még, mondja meg és megtesszük.
    Ez a nagy szabadság???
    *
    Orbán: Brüsszel mondja meg, mennyi megszorítás kell
    http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/orban_brusszel_mondja_meg_mennyi_megszoritas_kell/2303145/”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Berényi: A küzdelem felvállalásának üzenetét közvetíti 1956 emléke

1956 őszének hősei tetteikkel több fontos üzenetet is közvetítettek a mának, s a felvidéki magyarok… Tovább olvasom