Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Nem akar intézmények közti háborút az új uniós elnök

A többi uniós szerv és intézmény illetékességi körének teljes tiszteletben tartását, velük gördülékeny együttműködést ígért csütörtöki beszédében az Európai Unió újdonsült elnöke.
Herman Van Rompuy - aki szokatlan módon egy németországi pártrendezvényen mondta el első átfogó beszédét ebben a minőségében - hangoztatta, hogy a Lisszaboni Szerződéssel és az uniós elnöki poszt megteremtésével bonyolultabbá vált az intézményes helyzet az EU-ban: Szerinte ezt a sikeres működés szolgálatába kell állítani. "Az európaiak eredményeket várnak, ... a cél annak feltárása kell, hogy legyen, hogyan működjék jobban, biztonságosabban az unió" - fogalmazott.

Kitért arra is, hogy idén a nemzetközi gazdasági válság és a klímaváltozás elleni harcban, valamint Horvátország európai uniós csatlakozásának terén vár jelentős előrehaladást.

Megerősítette, hogy február 11-re soron kívüli találkozóra Brüsszelbe hívta az EU-tagországok állam- és kormányfőit. A megbeszélés témája a gazdasági válság mellett a káros éghajlatváltozás elleni fellépés lesz. Utóbbira vonatkozóan azt emelte ki, hogy a múlt havi koppenhágai konferencia tapasztalatainak felhasználásával, az EU egységének fokozásával kell megpróbálni elérni az ambiciózus célkitűzéseket.

Az unió gazdasági helyzetével kapcsolatban Van Rompuy elmondta, hogy most már közép- és hosszú távon kell gondolni, és ennek érdekében dönteni kell a 2020-ig ívelő növekedési programról. Mint mondta, hosszú távon sem egyértelműen kedvezőek a gazdasági kilátások. A növekedés fokozásának két lehetősége a versenyképesség helyett az újításokra és kutatásra történő összpontosítás, valamint a munkaerő mennyiségének és minőségének emelése - hangsúlyozta Van Rompuy a német Keresztényszociális Unió (CSU) találkozóján, a bajorországi Wildbad Kreuthban.

Ami a külpolitikát illeti, Van Rompuy annak fontosságát hangoztatta, hogy az elnöki tisztség megteremtésével immár azonosíthatóbb, egységesebb hangon tud megszólalni a világban az unió. Erre különösen szükség lehet a nemzetközi hatalommegosztás gyors változása miatt, ha újra meg kell határozni az EU viszonyát más nagyhatalmakkal, köztük az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával - szögezte le.

A bővítési folyamattal kapcsolatban a nyugat-balkáni államok közeledésében elért eredményeket említette külön. Reményét fejezte ki, hogy Horvátország a kritériumok teljesítésével már idén további fontos lépéseket tesz a csatlakozás útján.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sarkvidéki hideg Angliában

Sarkvidékivé kezdenek válni az időjárási körülmények Angliában, ahol ismét budapesti légi járatokat… Tovább olvasom