Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Nem lesz Csernobil Fukushimából

Külföld – Nem lesz Csernobil – nem fogja egész Europát beszennyezni a japán erőműből kiszabaduló anyag.

A Richter skála szerinti 9-es földrengés után a világ figyelme a fukushimai atomreaktor állapotára irányul. A vizsgálatokból kiderült, a japán biztonsági szabványoknak megfelelően a reakorok leálltak a földrengés nyomán. A rengéseket követő cunami miatt azonban a Fukushima atomerőmű biztonsági hűtővízellátása is megszűnt. Innentől kezdve kétségessé vált, és még ma sem tudni, hogy megfelelő hűtés híján az erőmű reaktoraiban nem indul-e be a hasadóanyag olvadása, ami 1986-ban Csernobilban végzetessé vált. A kutatók azonban egybehangzóan állítják, hogy nem kell tartanunk egy, az 1986-os egykori szovjet, csernobili atomerőművet és a környezetet ért katasztrófától.

A fukushimai erőmű forralóvizes atomreaktor (BWR). A forralóvizes reaktorban a moderátor és a hűtőközeg szerepét is könnyűvíz (H2O) tölti be. A reaktortartályban a víz egy része elforr, így az aktív zónából víz-gőz keverék lép ki. Az így termelt gőz közvetlenül a turbinára kerül, ezért a vizet és a gőzt szét kell választani (a gőzben lévő vízcseppek károsítják a turbinát). A turbinából kilépő gőzt a kondenzátorban cseppfolyósítják, majd előmelegítés után a reaktorba vezetik. A reaktortartályban el nem gőzölgött víz a reaktorzónán kívül újra lefolyik a tartály aljára, ahol összekeveredik a visszaszivattyúzott tápvízzel.

Mivel a reaktorban megengedett a víz elforrása, a nyomás kisebb, mint a nyomottvizes reaktoroknál: kb. 60-70 bar. Az üzemanyag többnyire urán-oxid. A friss üzemanyag dúsítása általában kisebb, mint a nyomottvizes típusnál. Hatásfokuk 33-35 %. Előnye ennek a típusnak, hogy - mivel ez a legegyszerűbb elvi felépítésű típus - a beruházási költségek viszonylag alacsonyak.

A csernobili erőművel összehasonlítva a japán atomerőmű lényegesen biztonságosabb rendszer. A szovjet rendszer grafitmoderátoros volt, szemben a japán atomerőmű nyomottvizes rendszerével. Az 1986-os esetet vizsgálva kiderült, hogy a grafit felizzása okozta robbanást, majd a kiszabaduló apró és könnyen szálló szénpor okozta a környezeti katasztrófát. Ha a japán erőműből kiszabadul a gőz, az rövid időn belül lecsapódik, nem szállhat több száz kilométerre.

Dr. Aszódi Attila (BME Nukleáris Technikai Intézet) jelentéséből kiderül, a 2011. március 11-én Japánban bekövetkezett földrengés hatására a Japán-szigetek kőzetlemezei több száz kilométer hosszan jelentősen elmozdultak. Óriási energia szabadult fel, a hosszú ideig tartó 9-es magnitúdójú rengés hatására az összes fosszilis- és atomerőmű automatikusan leállt. Tokióban és a régió településein tartós áramszünet lépett fel.

Gőz szivárog a Fukusima Daiicsi atomerőműből. Fotó: MTI (galéria)

"A földrengés idején a Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyén 3 reaktor működött, melyek szintén automatikusan leálltak. A földrengés hatására a villamos hálózat összeomlott, és az atomerőmű biztonsági hűtővízellátása is megszűnt. Az ilyen esetekre a 90-es években kidolgozott súlyos baleset-kezelési utasításokat kell alkalmaznia az üzemeltetőnek, ami magában foglalja szükség esetén a hermetikus védőépület ellenőrzött lefúvatását („szellőztetését"),  szükséghelyzetben hűtővíz biztosítását mobil víztartályokból tűzoltó szivattyúk vagy tűzoltó fecskendők segítségével" – olvashatjuk.

Csernobil. Nem kell ilyen katasztrófától tartanunk. Fotó: csernobil.uw.hu
Csernobil. Nem kell ilyen katasztrófától tartanunk. Fotó: csernobil.uw.hu

"A fukushimai erőműben az üzemzavari dízelgenerátorok rendben elindultak, és a blokkok lehűtése az üzemzavarkezelési-utasításoknak megfelelően rendben megkezdődött. A földrengés kezdete után 55 perc elteltével elérte az atomerőművi telephelyet a cunami, aminek 10 méteres árhulláma jelentősen meghaladta a tervezési alapjában figyelembe vett értéket. Ennek hatására a dízelgenerátorok leálltak, mert hűtővíz ellátásukat a szökőár tönkretette. Ettől kezdve a telephely teljesen áramellátás nélkül maradt" – írja Aszódi március 14-ei közleményében.

Arra is kitérnek, hogy Yoshiaki Oka professzor – a japán atomerőművek biztonsági filozófiájának egyik megalkotója – adatai szerint az atomerőmű telephelyén a dózisteljesítmény maximális értéke 1 mSv/h (1 milli-Sievert-per-óra) körüli, ami jelentős érték. Yoshiaki Oka szerint helyes volt a telephely 20 km-es környezetéből a lakosságot kitelepíteni, hiszen a lakossági dóziskorlát 1 mSv/év. A professzor úgy véli, a szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi majd a szél, így a telephely hosszú távú használata lehetséges marad. A március 14-én kiadott tájékoztató kimondja, hogy a helyzet rendkívül összetett, az imént említett három reaktor üzemeltetőinek súlyos baleseti eseménysort kell kezelnie, ráadásul egyszerre három reaktoron.

"Olyan nagy radioaktív kibocsátástól továbbra sem kell tartani, ami messzire, Japán nagy részére, vagy Európába, Észak-Amerikába eljuthatna, és ott a lakosságra nézve érdemi veszélyt jelenthetne." – summázta Aszódi Attila. 

Olvasóink írták

88 hozzászólás
  • 88. Morpheus_RexXx 2011. március 17. 13:14
    „88. Mike3 2011.03.17. 12:19

    :) végre jó hír... nem elképzelhetetlen, csak sajna nem reális az alkalmazása... sajna nem találom, de olvastam egy cikket, amiben egy forgalmas útszakasz járdája alá építettek olyan berendezéseket mint amit itt terveztek az autópálya alá valamerre és áramot fejleszt. Nos ott az így nyert elektromosságot bekötötték az üzletek kivilágításába, ill. télen fűti is a járdát, így az jégmentes és száraz télen is... valami tesztféle volt.

    87. Figyelő 2011.03.17. 09:38
    ilyen általánosítva sok minden megjósolható előre... lásd a biblia Babilon tornyait (2torony). Nos ez az akkori Babilonban megtörtént... és szélsőségesek miatt meg is ismétlődött NewYorkban, noha az nem Babilon, de szimbolikusan rá lehet fogni... ugyan így az emberiség sok múltbéli eseményt megismétel, és ez addig fog folytatódni, míg globálisan nem tanul belőle pozitív értelembe és nem tesz ezek ellen egységesen...”
  • 87. Mike3 2011. március 17. 12:19
    „72 Morpheus: Láttam valami riportot a TV-ben, azt hiszem Németországból: Egy rendszeresen zsúfolt állomásban termelődő emberi kibocsájtású hővel fűtöttek ki egy komplett irodaházat az utca túloldalán. Ez azért nem semmi. Itthon egy ilyen teljesen elképzelhetetlen...”
  • 86. Figyelő 2011. március 17. 09:38
    „"Az idő múltával az emberiség egy olyan erő birtokába jut amelyet használat a maga javára, de használhat maga ellen is. Egy idő elteltével ezt az energiát az emberiség beveti ezt az energiát egy nép ellen. Ott hatalmas pusztítást okozva élőlényben s anyagi javakban. Az elszabadított energia okozta károsítás még hosszú évek teltével múltával is súlyos betegségeket fog okozni emberben. állatban, növényben. Súlyos fogyatékossággal születnek gyermekek, hiányzó vagy csonka végtagokkal, súlyos, nem gyógyítható belső betegségekkel. A tengerek vize megfertőződik az energia okozta láthatatlan erőkkel megfertőzve a tengerekben élő halakat, amit az emberek kifognak megesznek majd ettől betegek lesznek.
    ... S eljön az idő amikor a FÖLD MEGRÁZZA MAGÁT, ROMBOLVA MINDENT, AMI ELLENNE VALÓ. Kiszabadítja az erőt s emberek magukat fertőzve egy gyilkos korral. De már közel az idő amikor az energia elszabadul, a Földet egy hatalmas tűzgolyóvá alakítva, s utána bekövetkezik a sötétség, egy bolygó élet véget ért."
    / Egy maja bölcs látnoki tevékenysége. /”
  • 85. Figyelő 2011. március 17. 09:24
    „Közeleg 2012. december 21. 19 óra 17 perc!
    Ekkor egy hatalmas tűzgolyóvá válik a Föld és befejeződik minden élet > eljön a világ vége!
    Ami most történ Japánban az intő jel!”
  • 84. Morpheus_RexXx 2011. március 17. 08:25
    „84. tom_peris 2011.03.16. 22:17

    igen érdemes (lenne). De mondjuk akár egy nagyobb épület tetejére is úgy, hogy arra rá legyen kötve több épület is. pl. utca. De társasházaknál ha az eltárolás is meg van oldva, akár csak a világítás is és kisebb berendezések mehetnének... az áram eltárolásának beiktatásával ki lehet küszöbölni az abból eredő terhelést is, amit pl. egy hajszárító villanymotorja is produkálhat a napelemekre... ha nem szaki nyelven fogalmazunk...”
  • 83. tom_peris 2011. március 16. 22:17
    „81. frakk 2011.03.16. 22:12

    igazad van de az érvelés rossz

    oda kell tenni szélerőművet ahol megéri üzemeltetni, azaz ahol olyanok a légáramlási viszonyok hogy minél nagyobb a relatív gyakorisága azoknak a szélsebességeknek ami a generátor üzemi szélsebességébe esik...

    de mai tech szinvonalon a családi házakra telepített napelemeket szinte bárhol érdemes használni...”
  • 82. gilberto 2011. március 16. 22:14
    „Morpheus_RexXx: Igen ez szep es jo, de ha tarsashazban elsz, akkor joval nehezebb megvalositani. Nalunk a cegnel van a tetön belölük, es be van kötve a nagy közös halozatra, igy töredekaron kapja a cegem az aramot.”
  • 81. tom_peris 2011. március 16. 22:14
    „80. Morpheus_RexXx 2011.03.16. 21:42

    én a megtérülést egy épület esetén a mai árakon kb 4-8 évnek mindanám.. fűtéssel, mindennel... támogatás nélkül!

    a jóváírásban igazad van. de az nem éri meg hogy 2-3x többet termelsz mint ami neked kell havi szinten mert azért igen rendesen meg.. azaz sok adminisztráció lesz vele...

    A kilengéses történetről meg pont manapság olvastam és elvileg minél magasabb egy ház annál jobban ellenáll a rengéseknek... én sem hittem elsőre de a magyarázat egészen korrekt volt...

    Amugy az ofshore telepítésnél nem is az a legnagyobb gond hogy bedől a turbina oszlopostúl hanem az hogy a kiszolgáló technika (vezetékek, vezérlés, stb) tönkremegy, vagy véletlen még be is temetődik némi laza üledék alá és akkor már a javítás is önmagába horibilis lehet...
    továbbá ahhoz hogy ofshore telepítést csináljanak nem ártana az hogy viszonylag nagy területű legyen a kontinentális self... namármost a japán partok nekem ugy rémlenek hogy elég gyorsan mélyülnek...”
  • 80. frakk 2011. március 16. 22:12
    „78. Morph: Mint régebben mondtam valóban nem rossz egy szélerőműbe beruházni, De ennél vannak azért jobb módjai is a befektetésnek.:)) Na de maradjunk a szélerőműnél, akkor elsőre megnézném azt az országot ahol a terület , és áram átvétel aránya a legkedvezőbb lenne számomra. Mert mint mondtam párszor , nem feltétlenül Szeged térségében kell egy ilyet megvalósítani. Az érte járó pénzt meg az ottani szolgáltató úgyis bankszámlára utalná. Nem de?? Az meg két percen belül akár Szegeden is , vagy a világ legtöbb pontján már lehívható. És akkor odaadnánk az önkormányzatnak , SzkT-nak villamos működtetésre :))”
  • 79. Morpheus_RexXx 2011. március 16. 21:42
    „80. tom_peris 2011.03.16. 21:37
    A szélerőműveket is meg lehet építeni úgy, hogy ne dőljenek... lásd az irodaépületek, amiknek a kilengéskori alapra nehezedő súlya több 100 szorosa...

    78. tom_peris 2011.03.16. 21:34
    A a fűtést is nézzük és nem csak 1-2 épület van rákötve, akkor aránylag rövid idő alatt. Főleg, hogy van ehhez unijós nem visszatérítendő támogatás ez esetben (lakóközösség), és kedvezményes (nem frank alapú) hiteltámogatás...

    Nos a magánszemélykénti adószámán kívül nem kellett semmi sem és nem mint szolgáltató szerepelt... de a mértek alapján és ahhoz viszonyítva csekély jóváírást kapott...”
  • 78. tom_peris 2011. március 16. 21:37
    „5. frakk 2011.03.16. 21:25

    Egyébként a Japánokat azért nem értem , mert annyira bíztak az atomban. Szinte nem is nagyon fejlesztették a szélerőmű parkjukat.
    Pedig elsősorban a tengerparti helyek a kedvezőek a szélerőművek számára. Ha egységes rendszerbe kapcsolják őket, nagyon megbízható folyamatos áramtermelést adnak.

    azért nem nagyon fejlesztik a szélerűműveket mert nem annyira lehet a szárazföldön hova felhúzni... (ha nem hiszed menj ki japánba, ami egy szép élmény, de arra mindenképpen jó hogy rájöjjön az ember hogy ott a vidék az olyan mint nálunk a baktó vagy subasa) Az ofshore telepítés meg nem nagy biznisz ott mert a megtérülési időn belül valószinűbb hogy bedölnek a tengerbe (földrengés pl...)”
  • 77. Morpheus_RexXx 2011. március 16. 21:35
    „75. frakk 2011.03.16. 21:25
    Mert ugrásszerűen megnőtt az áramigényük. viszont eléggé be is építették a hasznos területet. Mondjuk a hegyekben erre alkalmas a terület, akár milyen tagolt is... én sem értem.
    Főként, hogy ők is végeztek fejlesztéseket útburkolat alá építhető áramfejlesztők terén... és forgalom is van/volt náluk a nagyobb városokban.

    76. frakk 2011.03.16. 21:26
    Társuljunk és vegyünk területet, ahol felállítunk egy mezőt... és szolgáltatunk mi is. :)
    Indulásnak a közvilágításba...”
  • 76. tom_peris 2011. március 16. 21:34
    „65. keiner 2011.03.16. 19:27

    Ez az 50 ember ott harcol, harcol nem csak japánoknak, harcol az embereknek. Szem elött a hálalt. :-(

    Hidd el nem érdekli őket! Személyes tapasztalataim alapján a kinti népek nem olyanok mint itt... Amennyire bele tudom élni magam a helyzetükbe, ismerve a mentalitásukat, inkább mennek kárelhárítani a reaktorba önként minthogy nagyobb baj legyen és azzal a tudattal kelljen együttélniük hogy részben a saját hibájuknak érzik hogy nagyob baj keletkezett...

    72. Morpheus_RexXx 2011.03.16. 21:05
    Helyes méretezéssel és pl polikristályos napelemek (amik felhős időben is ugyanolyan hatásfokkal üzemelnek) alkalmazásával az az egyetlen gond ha napelemeket szerelsz a házadra hogy ne táplálj többet vissza a rendszerbe mint amit kiveszel (pl éjjel), mert ha többet táplálsz vissza a hálózatba akkor ahoz kell adószám, meg vonnak mindenféle adót azért mert te energia termelőként vagy jelen a piacon...

    egy 100-150 nm-es családiházra amúgy ki lehet hozni MAX 1,5-2M forintból azt hogy a fűtés, melegvíz, áram mind napelemről menjen... vajon mennyi is ennek a megtérülése?”
  • 75. frakk 2011. március 16. 21:26
    „mondd mit szeretnél?”
  • 74. frakk 2011. március 16. 21:25
    „Egyébként a Japánokat azért nem értem , mert annyira bíztak az atomban. Szinte nem is nagyon fejlesztették a szélerőmű parkjukat.
    Pedig elsősorban a tengerparti helyek a kedvezőek a szélerőművek számára. Ha egységes rendszerbe kapcsolják őket, nagyon megbízható folyamatos áramtermelést adnak.”
  • 73. Morpheus_RexXx 2011. március 16. 21:24
    „73. frakk 2011.03.16. 21:21 :) engem is bevezethetnél a piacra... oszlopok, lapátok és dinamók már vannak a parkhoz :P ;)”
  • 72. frakk 2011. március 16. 21:21
    „Aki jó befektetést akar , az a holnapi napon vegyen Nordex vagy valami más szélerőmű részvényt. Nagyonn nagy emelkedés előtt áll. Már régen figyelem az árát. Akit komolyabban érdekel keressen.”
  • 71. Morpheus_RexXx 2011. március 16. 21:05
    „69. gilberto 2011.03.16. 20:50
    Nem 1 olyqan ismerősöm van aki napelemet használ. "szezonban" annyit termel, hogy nem tudja elhasználni, pedig nem az egész tető van vele beépítve. így kénytelen egy köztes berendezéssel a hálózatba "tölteni". kb. a sokadik kwh után kapott annyi jóváírást, hogy 1 télen nem kellett fizetnie áramot. Ezt megelőzően 4 évvel korábban kötötték be ezen a konkrét helyen a napelemeket... ezek után lehet számolgatni...”
  • 70. keiner 2011. március 16. 20:59
    „69. gilberto, nekem is, de mit csináljak? Jobban sporolok inkább, mint ezzen idegesíteni.”
  • 69. Morpheus_RexXx 2011. március 16. 20:59
    „69. gilberto 2011.03.16. 20:50
    Persze... valamire fogni kell. NÉPVAKÍTÁS. de felhomályosítok mindenkit, hogy maga az unijó is támogatja az ez irányú fejlesztéseket, így eleve nem indokolt csak emiatt drasztikusan emelni. Sőt, az ez irányú fejlesztések rövidebb idő alatt térülnek meg ha nem magánszinten fejlesztik. hamarabb mint egy atomreaktor költségei... pl. szélerőmű, napelem...”
88 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világszerte zavarok keletkezhetnek az elektronikai iparban

Stockholm/Tokió - Alkatrészellátási zavarok keletkezhetnek az elektronikai iparban, drágulás… Tovább olvasom