Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Newsweek: javítsa ki amerika a súlyos hibáit!

A 2001. szeptember 11-i merényletek előtt és után az Egyesült Államok taktikai, stratégiai és földrajzi hibákat követett el. Eljött az idő, hogy kijavítsa őket – írja Bruce Riedel a Newsweek című amerikai hetilapban.
A Brookings Intézet közel-keleti központjának szakértője, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi elemzője szerint a nemzetközi terror ellen vívott háborúnak már évekkel ezelőtt le kellett volna zárulnia. A 2001. szeptember 11-i merényletek egy kíméletlen és mozgékony ellenségről rántották le a leplet, amely szakadatlan odafigyelést és ravaszságot követelt (volna) meg a szembenálló féltől. Ehelyett azonban Amerika hatalmas hibákat követett el.

Ezek némelyike taktikai jellegű volt; például az, hogy a CIA képtelen volt riadóztatni a közvéleményt az al-Kaida két, évek óta Amerikában élő aktivistája miatt, még a merényletek előtt. Mai napig tisztázatlan okból a két személyre mindaddig nem irányult komoly figyelem, amíg az eltérített repülőgépek be nem csapódtak a World Trade Center tornyaiba.

Amerikai zászló leng a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTO) ikertornyainak helyén, a Ground Zerón az Egyesült Államokat ért repülőgépes terrorcselekmények egyéves évfordulójának előestéjén
Amerikai zászló leng a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTO) ikertornyainak helyén, a Ground Zerón az Egyesült Államokat ért repülőgépes terrorcselekmények egyéves évfordulójának előestéjén, 2002. szeptember 10-én. Fotó: MTI/AP/CP/Tom Hanson

Más hibák stratégiai jellegűek voltak. A legnagyobbnak az bizonyult, hogy az Egyesült Államok nem figyelt oda a Pakisztánban tevékenykedő al-Kaidára – ehelyett lerohanta Irakot, amely abban az időben nem jelentett komoly fenyegetést. A Bush-kormány alábecsülte bin Laden mozgékonyságát, megbízott a pakisztáni tábornokokban, és az igazi helyett egy talmi hadszíntérre összpontosított. Bin Laden idejekorán felismerte a hibáinkat – írja Bruce Riedel –, és csapdát állított Irakban, arra ösztökélve a dzsihád harcosait, hogy még az invázió előtt utazzanak az arab országba.

További stratégiai hiba volt megbízni Pakisztán akkori elnökében, Pervez Musarrafban, azt feltételezve róla, hogy majd Amerika oldalán fog harcolni bin Laden és a tálibok ellen. „Iszlámábádi emberünkről" kiderült, hogy segíti a tálibokat erőik átcsoportosításában, miközben bin Laden ott rejtőzködött a pakisztáni kormány orra előtt: éveken át háborítatlanul élt egy pakisztáni katonai akadémiától kőhajításnyira fekvő házában. „Amikor pedig Musarrafról kiderült, hogy lényegében megbukott, mi továbbra is megpróbáltuk támogatni. Kétségbeesett kísérletünk azonban kudarcba fulladt, ráadásul még inkább elidegenítette Amerikától a pakisztániakat. Végül pedig azzal a tragikus következménnyel járt, hogy az al-Kaida meggyilkolta Benazir Bhutto korábbi miniszterelnököt, Pakisztán reménységét" – írja a lap.

Igaz, az al-Kaida is követett el hibákat. Létfontosságú mulasztás, hogy a terrorista csoportnak nincs jövőképe. Azzal, hogy csak erőszakot és halált kínál alternatívaként, megfosztja a muzulmánokat attól, ami után sóvárognak: például a demokráciától és a palesztin kérdés békés rendezésétől. Több ezer muzulmán megölésével, polgári személyek Irak, Jordánia és Szaúd-Arábia utcáin és piacterein történt meggyilkolásával az al-Kaida saját támogatóit idegenítette el magától.

Oszama bin Laden halála és a Közel-Keleten végigsöprő forradalmak most lehetőséget kínálnak az Egyesült Államoknak arra, hogy kijavítsa a hibáit. „Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában – ezekben az országokban végre megbuktak a brutális diktátorok – segítenünk kell az embereket abban, hogy elszámoltatható kormányokat, ne pedig új rendőrállamokat hozzanak létre" – olvasható az újságban. Az adósságterhek és a kereskedelmet gátló akadályok csökkentése segítheti e most kialakuló demokráciákat abban, hogy egyenjogú partnerekké váljanak.

„Ugyanakkor azokban az országokban, ahol a nép még vívja harcát az elnyomás ellen (például Jemen és Szíria), segítenünk kellene az ellenzéket a hatalom megragadásában és a törvényesség meg a rend helyreállításában. Végezetül pedig nagy szükségünk van az izraeli-palesztin megbékélés folyamatára vonatkozó amerikai látomásra – ez nem merülhet ki a palesztin álmok megvétózásában. Ellenkező esetben ugyanis azt kockáztatjuk, hogy a dzsihád hívei szétrobbantják az Izraellel kötött egyiptomi és jordániai békeszerződést. Egy újabb arab-izraeli háború pedig azt jelentené, hogy valóra válna az al-Kaida vezérének, Ajman al-Zavahirinek a legmerészebb álma.

Pakisztán továbbra is a globális dzsihád epicentruma marad. Miközben pilóta nélküli repülőgépeink nyomás alatt tartják a militáns elemeket, egyúttal elidegenítik a polgári lakosság egy részét; belőlük verbuválódik a militánsok új nemzedéke. A pilóta nélküli gépek önmagukban nem fogják megnyerni a háborút. Amerikának segítenie kell azokat a pakisztániakat, akik küzdenek és meghalnak ebben a folytatódó harcban. Olyan embereket, mint Szalman Taszír, Pandzsáb tartomány kormányzója, aki bátran szembeszállt a szélsőségesekkel, míg saját testőre meg nem gyilkolta az év elején. Augusztus 26-án pedig elrabolták a fiát. Az ellenség változatlanul félelmetes. Ezúttal azonban nem hibázhatunk, ha nem akarunk még egy évtizeden át küzdeni"
– olvasható a Newsweekben.

Olvasóink írták

  • 1. TheAZ 2011. szeptember 10. 09:56
    „Elírták. Előfordul. Majd javítják. Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik.
    Na lapozzunk és ne etessük a trollokat!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Terrortámadásra készülnek New Yorkban?

A feltételezett támadók fő célja felrobbantani egy autóba rejtett pokolgépet. Tovább olvasom