Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Ő kapja az idei kémiai Nobel-díjat

Daniel Shechtman (Sehtman) izraeli tudósnak ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat a kvázikristályok felfedezéséért - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A kémiai Nobel-díj kitüntetettjeiről az elmúlt tíz évben:

2001 - Az amerikai William Knowles, Barry Sharpless és a japán Nojori Rjodzsi annak kimutatásáért, hogy a királis molekulák miként használhatók fel fontos kémiai reakciók felgyorsítására és ellenőrzésére: eredményeiket a gyógyszerek (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, szívgyógyszerek) előállításánál hasznosítják.

2002 - Az amerikai John B. Fenn, a japán Tanaka Koicsi és a svájci Kurt Wüthrich a proteinek kutatásában elért, az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő eredményeiért, amelyek a jövőben elvezethetnek a rákkal megbirkózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához.

2003 - Az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon, akik a sejtmembrán csatornáinak kutatása során magyarázatot adtak arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtfalon. Az így nyert ismeretek nagy jelentőséggel bírnak az emberi vese, szív, izmok és idegrendszer működésének és megbetegedéseinek megértésében.

2004 - Az izraeli Aaron Ciechanover és Avram Hershko, továbbá az amerikai Irwin Rose, akik felfedezték a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthető, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben.

2005 - Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Shrock, valamint a francia Yves Chauvin a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. E módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában.

2006 - Az amerikai Roger D. Kornberg a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért.

2007 - Gerhard Ertl német kutató a szilárd felületeken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatáért.

2008 - Roger Tsien és Martin Chalfie amerikai, valamint a japán Simomura Oszamu a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért.

2009 - Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és az indiai születésű amerikai Venkatraman Ramakrishnan a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért.

2010 - Richard F. Heck amerikai, Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira japán tudósok megosztva kapták a szénatomok új és hatékony összekapcsolásáért, amely lehetővé teszi a mindennapi életet befolyásoló komplex molekulák építését.

A kémiai Nobel-díjat 2011-ben a 103. alkalommal ítélték oda, eddig 8 alkalommal nem adtak ki díjat ebben a kategóriában. A kitüntetettek száma 161 (illetve 160, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyedüliként két alkalommal is megkapta a díjat). A kitüntetést 63-an kapták egyedül, 22 alkalommal két, 18 esetben három tudósnak ítélték oda megosztva. Az eddigi legfiatalabb kémiai Nobel-díjas Frédéric Joliot volt, akit 35 éves korában tüntettek ki, és aki feleségével Irene Joliot-Curie-vel vette át a díjat 1935-ben. A kémiai Nobel-díj eddigi legidősebb kitüntetettje 2002-ben a 85 éves John B. Fenn volt. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is kitüntették, - ő az egyedüli Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta. A 159 kitüntetett között négy nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést. (Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta).

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) - megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (1937-) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hitlerhez hasonlította Barack Obamát

Bocsánatot kért kedden Barack Obamától ifjabb Hank Williams énekes, aki egy tévéműsorban Hitlerhez… Tovább olvasom