Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Obama: a rasszimzusellenes küzdelemnek nincs még vége

Obama maga támasztotta alá egy aktuális üggyel, a fergusoni rendőrségnél feltárt faji diszkriminációval. A

A faji megkülönböztetés egyesült államokbeli története még mindig árnyékot vet a ma élő amerikaiakra, sokat javult a helyzet, de a rasszizmusellenes küzdelem messze nem ért véget - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szombaton az Alabama állambeli Selmában, a "véres vasárnap" 50. évfordulója alkalmából.

A fekete polgárjogi mozgalom tiltakozó akcióinak részeként 1965. március 7-én aktivisták menetet szerveztek Selmából az állam fővárosába, Montgomerybe, de a rendőrök erőszak alkalmazásával szétoszlatták a több száz fős tömeget. A rendőri brutalitás azonban akkora nyilvánosságot kapott, hogy az amerikai társadalom nagy része a mozgalom mellé állt, és ennek hatására a feketék választójogot nyertek.

Obama, az első fekete bőrű amerikai elnök ünnepi beszédében dicsérte az akkori aktivisták bátorságát, "az igazság harcosainak" nevezte őket, akik hozzájárultak az ország tökéletesebbé tételéhez. "Ez nem hadseregek összecsapása volt, hanem törekvéseké, verseny Amerika lényegének meghatározásáért" - jelentette ki az elnök.

Azt a gondolatát, hogy a rasszizmusellenes küzdelemnek még messze nincs vége, Obama maga támasztotta alá egy aktuális üggyel, a fergusoni rendőrségnél feltárt faji diszkriminációval. A szövetségi nyomozás eredménye "felidézte azt a fajta visszaélést és nemtörődömséget az állampolgárokkal szemben, amely kiváltotta a fekete polgárjogi mozgalom elindulását" - jelentette ki az elnök, de visszautasította azt a gyakori megállapítást, hogy semmi nem változott 50 év óta. Megismételte, amit egy előző napi rádióinterjújában mondott, hogy ma a faji megkülönböztetés nem tipikus, de nem is egyedülálló jelenség az Egyesült Államokban, míg "a polgárjogi mozgalom előtt egyértelműen az volt".

"Az Egyesült Államok 239 évvel megalapítása után még mindig nem tökéletes, de egyre közelebb jutunk ehhez az állapothoz. A mi dolgunk már könnyebb, mert akkor valaki megtette az első lépést. Ha valaki úgy gondolja, hogy semmi nem változott az utóbbi 50 évben, akkor kérdezzen meg valaki mást, aki az ötvenes években Selmában, Chicagóban vagy Los Angelesben élt! Kérdezzen meg egy női vezérigazgatót, aki most legfeljebb titkárnő lehetne, ha nem változott volna semmi! Kérdezze meg egy homoszexuális barátját, hogy könnyebb-e most büszkén vállalnia azonosságát, mint 30 évvel ezelőtt! Ha letagadnánk ezt a fejlődést - a mi fejlődésünket -, akkor saját cselekedeteinket és abbéli felelősségünket tagadnánk le, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk Amerika jobbá tételéért" - mondta Brack Obama.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabadon engedték Tóásó Elődöt és Mario Tadicot

Tóásó és Tadic már szerda este elhagyta a La Paz-i büntető intézményt, de az információ csak… Tovább olvasom