Barack Obama ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi politikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat.
A terv megvalósítása esetén fúrótornyok létesülhetnek az ország atlanti partvidékének déli részén, a Mexikói-öböl keleti felében, sőt, Alaszka partjainál is.
Obama azt mondta: az ország hatalmas energiaigénye, valamint a munkahelyteremtés szükséglete miatt ez a helyes döntés.
A keleti parton, a Delaware államtól Florida középső részéig terjedő szakaszon 67 millió hektáros vízfelületről van szó. New Jersey-től északra, valamint a nyugati parton, a Csendes-óceánban, Mexikótól egészen a kanadai határig továbbra is tilos a fúrás.
Obama - aki környezetvédelmi szempontok miatt régen ellenezte az ilyen fúrásokat - kijelentette: nem hozott könnyű döntést. Azt mondta, a tengeri olaj- és gázfúrások kiszélesítését a természetes környezet megóvásával kell végrehajtani. Azt is hangsúlyozta, hogy az olajfúrások hosszú távon nem oldhatják meg az ország energiagondjait, tovább kell csökkenteni az Egyesült Államok függőségét a külföldi energiahordozóktól, és át kell állni a tiszta energiatermelésre.
A demokrata párti Obama nem titkolta - amire elemzők is felhívták a figyelmet -, hogy a Fehér Ház azért is döntött a tengeri fúrások kibővítése mellett, mert meg akarja nyerni a republikánus ellenzék támogatását a klímaváltozási törvénytervezet ügyében.
A part menti fúrásokra - a Mexikói-öböl nyugati része és Alaszka bizonyos övezetei kivételével - 27 éven keresztül kongresszusi tilalom vonatkozott, amelyet a törvényhozás 2008-ban oldott fel. A tilalom célja annak megelőzése volt, hogy egy esetleges balesettel, nyersolajnak a tengerbe ömlésével szennyeződjön a környezet.
Az első olaj- és gáztornyok a kontinentális talapzaton Virginia mellett jelenhetnek meg. Az engedélyek kiadása ügyében illetékes belügyminisztérium közölte: már tervezik egy a szövetségi állam partjától 80 kilométerre eső terület bérbe adását.
19°C
Hozzászólok! 
