Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Obama nem kér bocsánatot az AP újságíróinak lehallgatása miatt

Az igazságügyi minisztérium tavaly arra hivatkozva folytatott nyomozást az AP munkatársai ellen, hogy a sajtóba titkos információk szivárogtak ki egy jemeni terroristák által tervezett, de meghiúsított merénylet ügyében.
Barack Obama amerikai csütörtökön kijelentette, hogy nem kér bocsánatot az AP hírügynökség újságíróinak kormányzati lehallgatása miatt, és egyúttal ígéretet tett az amerikai nagykövetségek fokozottabb védelmére.

Az elnök ekként reagált az újságírók lehallgatásával, valamint a líbiai Bengáziban az amerikai diplomáciai képviselet elleni tavaly őszi támadás kormányzati kommunikációjával kapcsolatos botrányokra.

Az igazságügyi minisztérium tavaly arra hivatkozva folytatott nyomozást az AP munkatársai ellen, hogy a sajtóba titkos információk szivárogtak ki egy jemeni terroristák által tervezett, de meghiúsított merénylet ügyében. A bengázi incidenssel kapcsolatban az ellenzék azzal vádolja a kormányt: politikai okokból megpróbálta eltitkolni, hogy terrortámadás történt, valamint azt, hogy a képviselet fenyegetettségben működött.

Az elnök a Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján elmondta: a fegyveres erők főparancsnokaként nem fog bocsánatot kérni, amiért aggódik a médiához eljutott olyan kiszivárogtatások miatt, amelyek katonák és hírszerzők életét veszélyeztetik. Obama, aki először szólalt meg a nyilvánosság előtt a lehallgatások ügyében, kijelentette, hogy töretlen a bizalma Eric Holder igazságügyi miniszter iránt, aki az ügy miatt támadások kereszttüzébe került.

Obama támogatóan nyilatkozott egy demokrata honatyák által benyújtott törvénytervezetről, amely megvédené a forrásaikat elhallgató újságírókat, s megerősítené a sajtószabadság és a nemzetbiztonsági szükségszerűség közötti egyensúlyt. A kongresszusban az elmúlt évtized folyamán történt már kísérlet egy hasonló jogszabály elfogadására, ám az ügy a titkos iratoknak a WikiLeaks általi, példátlan léptékű kiszivárogtatása nyomán lekerült a napirendről.

Bengázi tanulságaira hivatkozva Obama sürgette a kongresszust, hogy hagyja jóvá az amerikai nagykövetségek biztonságának megerősítését. Az amerikai külügyminisztérium 1,4 milliárd dollárnyi pótlólagos ráfordítást igényelt erre a célra abból a pénzből, amit az iraki háború befejezésével sikerült megtakarítani a költségvetés számára.

Egy harmadik botránnyal, a konzervatív csoportoknak az adóhivatal általi zaklatásával kapcsolatban az elnök megismételte, hogy dühös a történtek miatt. Hangsúlyozta, hogy az IRS-nek semlegesnek kell lennie, és hogy hisz az elkövetett hibák kijavíthatóságában.

A három ügy együttesen az elmúlt héten folyamatos védekezésre és válságkommunikációra kényszerítette a Fehér Házat. Számos elemző szerint a botrányok megakadályozhatják Obamát abban, hogy végrehajtsa a második elnöki ciklusára beütemezett politikai programját. Mi több, republikánus politikusok az ügyekben a kormány bűnügyi felelősségének kérdését feszegetik és felvetették már az elnök lemondatásának gondolatát is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az amerikai adóhivatal egy újabb vezetője távozik

Joseph Grant, az adóhivatal adómentességgel és kormányzati szervekkel foglalkozó osztályának biztosa… Tovább olvasom