Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Orosz energiadiplomácia Párizsban

A közös energiapolitikával máig nem rendelkező Európai Unió megosztottságát kihasználva igyekszik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön kezdődő kétnapos párizsi látogatásán a nagy francia energiaszolgáltatókat bevonni a Déli Áramlat és az Északi Áramlat földgázvezetékek projektjeibe, amelyekkel a Gazprom orosz gázóriás az Európába irányuló szállítási útvonalait szeretné diverzifikálni - írta szerda délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.
A mértékadó újság szerint Párizs és Moszkva egyetért abban, hogy a két gázvezeték erősítené az európai energiaellátást, s az orosz energiadiplomácia nem titkolt célja valamennyi uniós országot és azok nagyvállalatait a két nagy projekt részesévé tenni.

A megvalósulásban előrébb tartó Északi Áramlathoz csatlakozna kilenc százalékos részesedéssel a Gaz de France (GdF)-Suez. A gázvezeték Oroszországból szállít majd gázt Németországba 1223 kilométeres nyomvonalon az Északi-tenger alatt. A beruházás eddigi kivitelezői az orosz Gazprom vezetésével a német BASF-Wintershall, az E.ON Ruhrgas AG és a holland Gasunie.

- Oroszország megkerülhetetlen partner Európa jövője szempontjából - mondta a lapnak Gérard Mestrallet, a francia energiavállalat elnök vezérigazgatója, aki az utóbbi időben rendszeres vendég Moszkvában, ahol a Gazprommal és a Lukoillal erősítendő kapcsolatépítések alkalmával Putyin kormányfő is fogadta.

A Déli Áramlat - amely a Fekete-tengeren át Dél-és Közép-Európa országaiba szállít majd gázt 2013-tól - sokáig különösebben nem érdekelte Franciaországot. Az EDF belépéséről először szeptemberben esett szó Francois Fillon francia miniszterelnök moszkvai látogatásán.

- Úgy gondolom, hogy a Gazprom és az EDF, Oroszország és Franciaország között a nyitott gondolkodás szükséges. Elviekben nem ellenzem a Déli Áramlatban való 10 százalékos részvételt - hangozatta Henri Proglio, az EDF elnök vezérigazgatója.

Ezenkívül a Total francia olajipari vállalat pénteken az egyik legjelentősebb orosz stratégiai projektről ír majd alá szerződést: a Jamal-félsziget gázkincsének kiaknázására.

Vlagyimir Putyin valamennyi európai országot meggyőzött végül arról, hogy támogassák, vagy legalább is ne akadályozzák a Gazprom vezetékprojektjeit. Az utolsó Szlovénia volt, amely országgal november 14-én egyezett meg Oroszország, s Ausztriával is hamarosan megkezdődnek a tárgyalások. Az Északi Áramlat földgázvezeték nyomvonalára pedig legutóbb Svédország és Finnország is megadta az engedélyt. A skandináv országok ugyanis éveken keresztül környezetvédelmi aggodalmakat hangoztattak az Északi Áramlat építésének hallatán - emlékeztetett a Le Monde.

A lap szerint ahogy Németország vagy Olaszország, Franciaország sem lát ellentmondást abban, hogy miközben mindkét gázvezetékben részt vesz, és ezzel növeli függőségét Oroszországtól, az uniós Nabucco vezeték projektjét is támogatja.

Párizs reálpolitikát folytat a kérdésben: "A Nabucco, amelynek szükségességéhez nem férhet kétség, valószínűleg csak Oroszország együttműködésével valósulhat meg, és nem ellenében" - idéz a lap Claude Mandilnak, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) volt ügyvezető igazgatójának a francia miniszterelnöki hivatalhoz intézett jelentéséből.

A Le Monde szerint a francia kormányfő jelezni fogja Putyinnak, hogy Franciaország minden opciót elképzelhetőnek tart, beleértve a Nabuccót is, amelyről Párizs nem mondott le.

A Le Monde által közölt adatok szerint az Európai Unió energiaellátásának 40 százalékát tudja kitermelni, amelyhez 16,7 százalékban járul hozzá a Norvégiából érkező energia. Az import 25 százaléka Oroszországból, 17 százaléka Közel-Keletről és Afrikából származik.

A orosz import az Európai Unióban fokozatosan csökken: míg 1990-ben még 74, tavaly már csak 42 százalék volt, de egyes országok, Finnország mellett balti és kelet-európai államok esetében 100 százalékos ez az arány.

A brit és a holland kitermelés visszaesése azonban Oroszország súlyát növelni fogja Európában annak ellenére, hogy a Katarból, Nigériából, Líbiából vagy Egyiptomból érkező cseppfolyós gáz számára megsokszorozzák az uniós tárolókat.

Franciaország gázellátásnak csak 14 százalékát importálja Oroszországból. Elődjével, a Szovjetunióval 1976-ban írta alá első szerződését. A legfőbb franciaországi szállító Norvégia és Algéria.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Robbins Landon Haydn-szakértő

Elhunyt Robbins Landon zenetudós, Haydn és Mozart világszerte elismert szakértője. Tovább olvasom