Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Parlamenti választások voltak Afganisztánban

Afganisztán - Afganisztánban szombaton parlamenti választásokat tartottak, amelyeket helyenként tálib támadások zavartak meg.
A voksolás alatt több erőszakos cselekmény történt, mint a tavalyi elnökválasztás idején, de ezek a támadások összességében kevesebb halálos áldozattal jártak - közölte vasárnap a NATO kabuli parancsnoksága.

A parlamenti választások napján 485 támadás volt az országban, a tavaly augusztus 20-i elnökválasztás napján pedig 479. Szombaton 22 embert öltek meg: hét polgári személyt, 11 afgán rendőrt és katonát, valamint a nemzetközi erők öt katonáját - mondta egy szóvivő. Ezenkívül megsebesült több mint hatvan afgán polgári személy és a nemzetközi erők 36 katonája. A választási bizottság vezetője azóta közölte, hogy megtalálták három olyan választási tisztségviselő holttestét, akit szombaton raboltak el, és megölték őket.

A tálibok a saját közlésük szerint 150 szavazókört támadtak meg, de ez elenyésző az összes voksolási helyszínhez képest. Az eddig ismertté vált legsúlyosabb incidensben hat ember vesztette életét. Rakétagránát csapódott be Kabulban is; a lövedék az állami tévé székházának udvarát találta el, alig néhány háztömbnyire az elnöki palotától, az amerikai nagykövetségtől és a NATO-erők főhadiszállásától. Itt senki sem sérült meg. Az afgán választási bizottság szombat este, a szavazóhelyiségek bezárása után közölte, hogy a támadásoknak kétharmadát aknavetővel követték el. A testület közlése szerint egyébként a 6835 szavazókörből 1561-et eleve meg sem tudtak nyitni biztonsági okok miatt.

A választásokon a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint 4 millióan vettek részt. Ez több, mint ahogy először becsülték a hatóságok (szombaton még 3,6 millióról szóltak a hírek), de így is nagyon alacsony a tálib uralom bukása utáni választások részvételi arányaihoz képest. Csaknem egymillióval kevesebb, mint a tavalyi elnökválasztáson résztvevőké, nem beszélve arról, hogy a 2005-ös parlamenti választásokon 6,4, a 2004-es elnökválasztáson pedig 7,4 millióan adták le szavazatukat.

"A csökkenő tendencia több dolgot is jelez, de leginkább a demokratikus folyamatból való kiábrándultságot, illetve az egyre romló közbiztonsági helyzetet" - állapította meg vasárnap internetes naplójában Martine van Bijlert, egy Afganisztánt elemző hálózat szakértője. Csaknem lehetetlen a választási részvételi arány megállapítása, mert "senki nem tudja, hogy hány választásra jogosult ember van Afganisztánban, mégpedig azért nem, mert senki nem tudja, hogy hány lakosa van az országnak" - írta Bijlert.

A választási bizottság 11,4 millióra becsüli a választásra jogosultak számát, de vannak más becslések 10,5 és 12,5 millió között.

Miközben vasárnap megkezdődött a szavazatok előreláthatólag másfél hónapot igénybe vevő összeszámlálása, választási megfigyelők közölték, hogy komoly kétségeik vannak a választások törvényességét illetően. A választások szabad és szabályos jellegét vizsgáló legjelentősebb afgán civilszervezet vasárnap közölte, hogy "sok szabálytalanság" történt a választásokon, ami miatt "komolyan megkérdőjeleződik azok minősége". Az Afganisztáni Szabad és Igazságos Választások Alapítvány szerint legalább 389 szavazóhelyiségben történt valamilyen incidens. Ezek között több olyan volt, amelyben valamely jelölt - részben "kormányzati tisztségviselők" - megpróbálta a maga javára befolyásolni a szavazást, illetve a jelölt megbízottai tették ezt. Több olyan esetről beszámolt a szervezet, amelyekben hamis szavazócédulákkal tömték tele az urnákat.

Az alapítványnak mintegy hétezer megfigyelője követte nyomon a szavazást szerte az országban. Éppen a biztonság hiánya miatt több külföldi monitorszervezet sokkal kevesebb emberrel vett részt az ellenőrzésben az idei választáson, mint a tavalyi elnökválasztáson.

A választási bizottság a lázadók támadásai, az alacsony részvételi arány és a tömérdek visszaélés ellenére sikeresnek nevezte a választásokat. Staffan de Mistura, az ENSZ afganisztáni missziójának vezetője erre reagálva azt mondta: jó munkát végzett a bizottság, de korai volna sikerről beszélni azelőtt, hogy minden panaszt ki nem vizsgálnak, és véglegesen meg nem állapítják a szavazási részvételi arányt.

Washington üdvözölte, hogy Afganisztán "a rendkívül nehéz körülmények ellenére" megszervezte a szavazást. S Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is méltatta, hogy az afgán választópolgárok a tálibok támadásai ellenére részt vettek a parlamenti választásokon.

A szombati afganisztáni választásokon a parlament alsóházának (voleszi dzsirga) 249 mandátumáért mintegy 2500 jelölt versengett. A helyzetképhez azonban hozzátartozik, hogy a parlamenti választásoknak nincs nagy tétje az országban, mert a valódi hatalom Hamid Karzai elnök kezében összpontosul. Nagyobb a tét a nyugati hatalmak számára, mert ezekben az országokban a közvélemény ingadozik annak megítélésében, hogy egyáltalán szükséges-e katonákat vezényelniük Afganisztánba, főleg annak fényében, hogy az idén rekordot dönt a harcokban elesett külföldi katonák száma.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csoportos öngyilkosságra készülhetnek a szekta eltűnt tagjai

A rendőrség nagy erőkkel, helikopterek bevetésével kutat az eltűnt személyek után, amihez a lakosság segítségét kérte. Tovább olvasom