Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Svájci minaretek - és ami mögöttük van

Váratlan eredményt hozott a minaretépítés tilalmáról rendezett svájci népszavazás, többszörösen is kényes helyzetbe hozva az alpesi állam kormányát, amely előzetesen a jobboldali néppárt (SVP) kezdeményezésének masszív elutasítására számított a lakosság részéről.
Svájcban meglehetősen magas a külföldiek aránya (22ű), ezen belül 400 ezer muzulmánt tartanak nyilván. Nagy többségük csöppet sem iszlamista: Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek, bigottnak és szélsőségesnek egyáltalán nem nevezhetők - írta a spiegel.online. A svájci utcákon ritkán látni burkába vagy pláne csadorba öltözött nőket. Az iszlám törvénykezés (saría) bevezetését sürgető követelés pedig soha nem hangzott el a kis alpesi országban.

Az, hogy ilyen háttér dacára mégis a választópolgárok 57,5 százaléka voksolt igennel a vasárnapi referendumon, általános elképedést váltott ki bel- és külföldön. Az SVP-n kívül minden politikai párt ellenezte a minaretépítés tilalmát (még a populista Ernst Blocher, az SVP korábbi elnöke is elhatárolódott a vitatott kezdeményezéstől). Az igenek meggyőző többsége arra utal, hogy a népszavazás kezdeményezőinek sikerült a minaretvitát az iszlám befolyásáról tartott jelképes referendummá változtatni. A kampányban alig esett szó a minaretről, sokkal inkább a muzulmán nők elnyomásáról, a burka kényszerű viseléséről, a saríáról. Végül még a svájci baloldal neves feministája, Julia Onken is támogatta a kezdeményezést.

A népszavazás eredményét megfigyelők nem a minaret elutasításaként értékelik (Svájcban összesen négy minaret áll, az iszlám imaházak száma viszont 160), hanem az iszlámmal kapcsolatos homályos balsejtelem kifejezéseként. Az igennel szavazók annak a félelmüknek adtak hangot, hogy társadalmuk értékeit veszélybe sodorhatja a militáns, politizáló iszlám - vélték egybehangzóan svájci napilapok.

A népszavazás kimenetele alkotmányjogi aggályokat vet föl. Általános vélekedés szerint ugyanis a minaretépítés tilalma sérti a vallásszabadság elvét. (Ezt még a Vatikán hétfőn kiadott nyilatkozata is hangsúlyozza.) Emiatt nem kizárt, hogy svájci iszlám szervezetek keresetet nyújtanak be a tilalom ellen nemzetközi bíróságokon.

Sorompóba kíván lépni az ENSZ is, amelynek illetékesei megkérdőjelezik az építési tilalom jogszerűségét. A világszervezet jogi szakértői már megkezdték annak vizsgálatát, vajon összeegyeztethető-e a minaretek építési tilalma a nemzetközi joggal - közölte hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője.

A népszavazással, amelynek eredményét ujjongva fogadta az európai szélsőjobboldal, megváltoztathatja a Svájcról külföldön kialakult, eddig nagyon is pozitív képet. A kis alpesi állam, amely előszeretettel nevezi magát az emberi jogok semleges védelmezőjének, s ahol megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt, és aláírták a Genfi Konvenciót, most azzal a váddal szembesül, hogy semmibe veszi a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogot, és hátrányos megkülönböztetéssel sújtja egy vallás követőit, a muzulmánokat.

A minaretépítés tilalma - amennyiben hatályba lép - nem fogja előmozdítani a muzulmánok beilleszkedését a svájci társadalomba, viszont komoly problémákat okozhat az országnak. Az iszlám államok szemében csorbát szenved Svájcnak mint semleges közvetítőnek a szavahihetősége, legyen szó akár az Egyesült Államok és Irán viszályáról, akár Örményország és Törökország konfliktusáról. (Az utóbbi két állam októberben éppen Zürichben írt alá jegyzőkönyvet évtizedek óta befagyott kapcsolatuk rendezéséről.)

A gazdasági következmények egyelőre beláthatatlanok. Svájci bankok és cégek átfogó kapcsolatokat tartanak fenn az iszlám országokkal - évi üzleti forgalmuk több milliárd dollárra rúg. E kapcsolatok megszakadása komoly problémát okozhat Svájcnak - nem beszélve az arab államok esetleges válaszlépéséről: gazdasági szankciókról, svájci árukra és szolgáltatásokra (bankok!) meghirdetett bojkottról. Jacques Neyrinck kereszténydemokrata parlamenti képviselő szerint hazáját milliárdos nagyságrendű kár érheti.

Svájc igazságügyi minisztere hétfőn - a EU-tárcavezetők brüsszeli tanácskozásának szünetében - sietett tompítani a népszavazás keltette sokkhatást. "A referendum a minaretekre vonatkozik, nem pedig a (svájci) muzulmán közösségre" - szögezte le Eveline Widmer-Schlumpf. Mint hozzátette, hazája továbbra is érdekelt a vallások közötti együttműködésben és abban, hogy Svájcban a jövőben is fennmaradjon a vallási béke. A referendum "nem az iszlám elleni szavazás" volt, hanem olyan népszavazás, amely "fundamentalista tendenciák ellen irányult". Kérdés, hogy ugyanígy látják-e ezt a svájci muzulmánok és az iszlám államok is.

Olvasóink írták

  • 1. Tömeg 2009. december 01. 12:25
    „A z összes külföldi közül a legkisebb hajlandósága a beilleszkedésre a muszlimoknak van.
    (Nem a szélsőségesekről beszélek!) ezek között is a Törökök vezetnek,amit nem is tagadnak.
    Az iszlám országokban köztudott hogy milyen bánásmódban részesülnek a nem igazhitűek.
    (Szándékosan nem keresztényeket írtam, mert nem csak róluk van szó.)
    Engem nagyon irritál a hozzáállásuk az őket befogadó államok törvényeihez, és kultúrájához.
    Ha engem kérdeznének, én is nemmel szavaznék, holott a szélsőjobboldali eszméktől, a hideg is kiráz.
    Azt hiszem hogy nagyon illik ehhez a témához a jól ismert mondás:" Amilyen az adjonisten....."
    Így jártak.
    Nem véletlenül.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három űrhajós visszaérkezett a Földre

A Szojuz TMA-15 űrhajó fedélzetén visszaérkezett a Földre kedden a 21. tartós űrexpedíció három… Tovább olvasom