Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Szerbia folytatja a diplomáciai harcot

Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság Belgrádra nézve kedvezőtlen állásfoglalása után is - derült ki a pénteki szerb sajtóból.
Már a hét végén legalább 20 tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, többek között volt nagykövetek, a külügyminisztérium volt és jelenlegi magas beosztású tisztségviselői. A diplomaták Boris Tadic szerb elnök különleges megbízottjaiként átadják az érintett országokban az államfő levelét, és szóban is érvelnek a Koszovóval kapcsolatos szerb álláspont mellett.

A lépés célja kettős: Belgrád egyrészt igyekszik megakadályozni egy "elismerési hullámot", amelynek nyomán Koszovó az ENSZ tagállamává válhatna, másrészt próbál minél több támogatót szerezni a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen beterjesztendő szerb határozati javaslathoz.

Ez a csütörtöki hágai döntés után még a korábbinál is nehezebbnek ígérkezik. Az érintett 55 ország zöme dél-, illetve közép-amerikai, karibi, afrikai, ázsiai; jórészt olyan államokról van szó, amelyeket a Koszovó elismerése mellett érvelő Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is győzköd. Erre utalt Tadic elnök, amikor azt mondta, "most majd nyomás nehezedik jó pár országra, hogy még az ENSZ Közgyűlésének ülése előtt ismerjék el Koszovót függetlennek".

Megfigyelők szerint a "határozatlan" országok meggyőzéséért való versenyfutás eleve egyenlőtlen küzdelemnek ígérkezett, de a hágai bíróság állásfoglalása után egyenesen kilátástalannak tűnik.

Belgrád egy szalmaszálba kapaszkodhat; igyekszik minél inkább sulykolni, amire a szerb elnök és Vuk Jeremic külügyminiszter is utalt már a tanácsadó vélemény közzétételét követő első nyilatkozatukban, nevezetesen, hogy a bíróság explicite nem ismerte el Koszovó függetlenségét, csak annyit mondott ki, hogy a függetlenségről szóló nyilatkozat irreleváns a nemzetközi jog szempontjából; nem lehet ellentétes vele, hiszen a nemzetközi jog nem tud mit kezdeni egy lényegében politikai deklarációval.

Ami miatt mégis indokolt a szerb csalódottság, az az, hogy a döntés megfogalmazása olyan, hogy amiatt Belgrád jelentős hátránnyal indul a szöveg értelmezéséért folytatott, várhatóan szeptemberig, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megkezdődéséig tartó politikai küzdelemben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oroszország és a NATO felújítja katonai együttműködését

Oroszország és a NATO felújítja 2008-ban befagyasztott katonai együttműködését - jelentette be… Tovább olvasom