Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

Szerbia hivatalosan jelentkezett EU-tagnak

Szerbia kedden hivatalosan benyújtotta jelentkezését az Európai Unióhoz való csatlakozásra.

Az erről szóló okmányt Boris Tadic szerb elnök az unió soros elnökségét az év végéig ellátó Svédország kormányfőjének, Fredrik Reinfeldtnek adta át Stockholmban. Az eseményen jelen volt Olli Rehn, az unió bővítési ügyekben illetékes biztosa is.

- A mai nap történelmi nap Szerbia számára - jelentette ki a szerb államfő a hivatalos aktus után újságíróknak, mondván, hogy a demokrácia megteremtése óta eltelt tíz évben a szerb demokratikus erők fő célkitűzése volt, hogy bevigyék az országot az Európai Unióba. "Szerbia most készen áll arra, hogy megvalósítsa ezt a célt, reformokat valósít meg és dolgozik rajta, hogy összehangolja jogalkotását az EU-ban hatályos jogszabályokkal" - mondta Tadic, meggyőződését fejezve ki, hogy a következő néhány évben Szerbia teljesíteni fogja mindazon kötelezettségeit, amelyek az uniós tagság elnyeréséhez szükségesek.

A keddi lépésre közel két évtizeddel azután került sor, hogy a volt Jugoszlávia szétesett és etnikai vérontásba süllyedt, ami volt köztársaságainak többségét eltávolította Európa fejlődésének fő áramlatától, és tíz évvel azután, hogy a NATO 1999-ben Szerbia bombázásával kényszerítette ki, hogy a Milosevic-diktatúra leállítsa a koszovói szakadár erők leverésére indított háborúját.

Az elmúlt évek közeledési folyamatának felgyorsítására Brüsszel nemrég két újabb intézkedéssel bátorította a nyugat-barát belgrádi kormány: a hónap elején léptette életbe az EU-szerb stabilizációs és társulási egyezményhez kapcsolódó, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat megkönnyítő ideiglenes megállapodást, december 19-ével pedig - a montenegrói és a macedón állampolgárok mellett - a szerbek számára is lehetővé tette, hogy vízum nélkül lépjenek be az Európai Unió területére.

E két fejlemény ellenére még várat magára a tagságot megelőző stabilizációs és társulási egyezmény uniós ratifikációja, mivel Hollandia előbb el akarja érni, hogy Belgrád fogja el és adja ki a hágai törvényszéknek Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg szökésben lévő egykori vezetőjét, akit a délszláv háborúkban elkövetett bűnökért köröznek.

Bár a csatlakozási kérelem benyújtása kétségkívül nagy szimbolikus jelentőséggel bír, a kérelmet még el kell fogadnia a EU külügyminiszteri tanácsának és az Európai Bizottságnak is ahhoz, hogy Szerbia elnyerhesse a tagjelölti státust és megkezdhesse Brüsszellel a csatlakozási tárgyalásokat.

Belgrádnak emellett az uniós vezetők szerint még számos nehéz akadályt kell leküzdenie a következő években. Az egyik fő rendezetlen kérdés Koszovó függetlenségének elismerése, amely nélkül aligha valósulhat meg a csatlakozás. A szerb kormánynak fel kell vennie a harcot a kiterjedt korrupcióval és a szervezett bűnözéssel is, versenyképesebbé kell tennie az ország gazdaságát, át kell alakítania az igazságszolgáltatás rendszerét, javítania kell a kormányzás gyakorlatán és a médiák védelmén.

Szerb vezetők mindenesetre optimistán nyilatkoztak arról, hogy országuk már 2014-re készen állhat a csatlakozásra.

A volt jugoszláv köztársaságok közül eddig csak a legnyugatibb, Szlovénia csatlakozott az EU-hoz - 2004-ben, Magyarországgal egy időben. Horvátország, amely idén lett a NATO tagja, azt reméli, hogy jövőre lezárhatja csatlakozási tárgyalásait, és 2012-ben csatlakozhat a 27-ekhez. Albánia, Macedónia és Montenegró beadta már csatlakozási kérelmét, de még nem kezdhette meg a tárgyalásokat.

Olvasóink írták

  • 2. Buksi 2009. december 23. 08:45
    „Gabikám, ha Európa megakarta volna akadályozni azt a háborút, megtette volna. HIdd el senkinek sem kellet egy erős, EU-tól akár független Jugoszlávia!! Azt valahogy szét kellet törni!”
  • 1. PipiczGabor 2009. december 22. 19:01
    „Nem vagyok boldog. Talán ha a délvidéki partizánok által elkövetett várengzések után jó hatvan évvel egy bocsánatkérést megtennének.A mi kormányunk meg tudta tenni, a "hideg napok" alatt elkövetett bünökért már hivatalosan bocsánatot kértek.Visszafele soha nem müködik itt semmi.Megint jó uniós tagok szeretnénk lenni.A tuloldali magyarverésekről már nem is szólva.Tiz évi elmebeteg polgárháborus és nacionaliosta örületes vérengzéseket nem lehet pár év alatt elfelejteni Európának és az állitólagos civilizált világnak.Azért állitólagos mert a 20.század végén Európában ölbetett kézzel nézték mit müvelnek elberekkel a délszláv háborukban tiz éven keresztül.Most azonnal be kellene őket venni az Unióba jutalomként!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Strasbourgi bíróság: diszkriminál a boszniai alkotmány

Diszkriminációs előírást tartalmaz a boszniai alkotmány, mert azokat, akik sem a szerb, sem a… Tovább olvasom