Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Szerbia szabad utat kapott az uniós csatlakozáshoz

Az Európai Unió néhány nappal az év végi ünnepek előtt úgy döntött, hogy Szerbia idén januárban megkezdheti uniós csatlakozási tárgyalásait.
Ehhez az egyik legfontosabb lépést már tavaly áprilisban megtette Belgrád, amikor elfogadta azt a brüsszeli feltételt, hogy a csatlakozási tárgyalások megindulásához rendeznie kell kapcsolatait Koszovóval. Szerbia ugyanis 2008 óta nem ismeri el egyoldalúan függetlenné vált egykori déli tartománya önállóságát.

Uniós közvetítéssel kidolgozott szerb-koszovói megállapodásban azonban vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban. Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén.

Bár a megállapodásban foglaltak teljesítésével Brüsszel nem maradéktalanul elégedett, mégis meghozta a Belgrádban évek óta várt döntést: Szerbia januárban megkezdheti a tárgyalásokat, amelyek végén az unió tagországa lehet.

Ennél is hosszabb ideje tartó vitás kérdések végére kerül pont júniusban, amikor a szerb és a magyar államfő a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a II. világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Áder János ezt megelőzően Belgrádban, a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban.

A magyar államfőt akkor úgy tájékoztatták, hogy a szerb kormány hamarosan határozatot hoz arról, hogy hatályon kívül helyeznek egy korábbi kormánydöntést, amellyel három vajdasági település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - magyar lakóinak kollektív bűnösségét mondták ki. Ez azonban még várat magára.

Áder Jánosköztársasági elnök kijelentette, hogy hét évtizeddel ezelőtt "magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944-45 telén. Ártatlan magyarok, mert voltak, akik úgy vélték, az ő nemzetük ártatlan áldozataiért egy másik nemzet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani". Tomislav Nikolic szerb államfő pedig azt hangsúlyozta, hogy "nem felejthetjük el, hogy minden áldozatnak és bűnelkövetőnek van neve". Hozzátette, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belőle, és a mai generációnak az a feladata, hogy megállapítsa a személyes felelősséget az elkövetett bűntényekért.

A szerb belpolitikát is élénk mozgások jellemezték tavaly. A nyár végén jelentősen átalakították azIvica Dacicszocialista politikus vezette szerb kormányt. Az új kabinet az addigi 19 helyett 22 tagú lett, a tárcavezetők fele újonnan került be, hatan egyetlen párthoz sem tartoznak. A szerb sajtó szerint a legjelentősebb változás, hogy a gazdaság előtérbe kerülésével különválasztották a pénzügyi és a gazdasági tárcát.

Szerbiában nem csak országos, hanem területi szinten is megoldandó feladatok halmozódtak fel. A vajdasági magyarságot is komolyan érintő határozatot hozott december elején a szerb alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum mintegy kétharmada részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen Szerbia alaptörvényével.

A döntés értelmében azok a pontok minősülnek alkotmányellenesnek, amelyek azon az "alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e". Alkotmányellenesnek mondták ki azokat a rendelkezéseket is, amelyekkel a statútum átvette a már korábban alkotmányellenesnek ítélt törvények rendelkezéseit, illetve azokat a pontokat, amelyek a törvényes előírásnál újabb vagy attól eltérő hatásköröket írnak elő a tartomány részére.

Az alkotmánybíróság azonban - figyelembe véve, hogy a dokumentum számos szakaszát alkotmányellenesnek nyilvánította, és azok hatályának azonnali elvesztése miatt jogi űr keletkezne - úgy döntött, hogy fél évvel később lépteti hatályba a döntést, vagyis akkor jelenteti meg a szerbiai közlönyben. A rendelkezésre álló hat hónap alatt a vajdasági képviselőháznak és a szerbiai parlamentnek elegendő ideje lesz arra, hogy a kérdéses pontokat összehangolja a szerb alkotmánnyal, addig pedig teljes egészében érvényben marad a statútum.

Pásztor István, a tartományi parlament és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az alapdokumentum megváltoztatásakor konszenzusra kell törekedni a két törvényhozó testület között, vagyis a tartományi és a köztársasági szerveknek közösen kell megoldást találniuk a felmerült problémákra.

Mindezekből leszűrhető, hogy 2014 kül- és belpolitikai téren is a tárgyalások, konzultációk, vitasorozatok éve lesz Szerbiában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellenzi a neonáci párt betiltását a görög miniszterelnök

A kormányfő szerint az Arany Hajnal párt ellen olyan eszközökkel kell felvenni a harcot, melyeket a… Tovább olvasom