Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Szerbia számára a Brüsszelbe vezető út hét-nyolc évig is eltarthat

Szerbia - A Szerbia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokhoz hét-nyolc évre van szükség - írta hétfői elemzésében a Vecernje novosti című belgrádi lap.
Az újság szerint ennyi idő kell ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások folyamán minden nyitott fejezetet lezárjanak. Belgrád ez idő alatt számít az EU komoly segítségére és támogatására, és abban is bízik, hogy az uniónak sikerül túltennie magát a bővítés jelentette "fáradtságon".

Boris Tadic szerb elnök is kifejtette: aggasztja az unión belüli közhangulat, de azt is hozzátette, hogy "a bővítés jelentette fásultságért a legnagyobb árat maga az EU fogja fizetni".

"Bízom abban, hogy Horvátország belépése után az unió kapui Szerbia előtt is nyitva lesznek. Ez mindenkinek érdekében áll, hisz nélküle nincs nyugalom a Nyugat-Balkánon. Ennek a politikának nincs alternatívája, nélküle nincs megbékélés, nincs gazdasági felvirágzás és fejlődés a térségben" - hangsúlyozta Tadic.

Az uniós országok állam és kormányfőinek hét végi brüsszeli csúcstalálkozóján megfogalmazott határozatok újabb ösztönzést jelentenek a Nyugat-Balkán európai integrációjához. Szerbia elismerésben részesült a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés legújabb fejleményeivel kapcsolatosan, miáltal Belgrád gyakorlatilag ismét egy lépéssel közelebb került a jelöltséghez - olvasható a Vecernje Novosti elemzésében.

A 2020-ban történő csatlakozás Varga László, a szerb parlament európai integrációs bizottságának elnöke szerint azt jelentheti, hogy Szerbia lesz az EU 30. tagállama.

"Horvátország után nagy valószínűséggel Izlandot veszik fel az unióba. Csatlakozásunkat illetően a 2020-as év reális dátumnak tűnik, mert a tárgyalások megkezdésétől a belépésig körülbelül hét-nyolc évre van szükség" - vélekedett Varga László, aki ehhez még hozzátette: "Ezt bizonyítja más országok példája is".

A francia külügyminisztérium szóvivője, a belgrádi lapnak nyilatkozva, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az "összes balkáni ország európai perspektívájához nyújtott uniós támogatás tartós érték, és ez egyaránt vonatkozik minden egyes országra és magára az unióra is".

"Nem beszélhetünk fásultságról, hanem éppen ellenkezőleg, szolidaritásról, ambíciókról, tevékeny hozzáállásról van szó" - mondta a szóvivő.

A szerb kormány integrációs irodájának igazgatónője, Milica Delovic szerint "Horvátország csatlakozása Szerbia integrációját is előrébb mozdítja, hisz Európának az az érdeke, hogy minél kevesebb ország maradjon az unión kívül".

"Tény, hogy az Európai Unión, és egyenként valamennyi országon belüli helyzet nagymértékben befolyásolja az új tagállamok felvételének dinamikáját, de a bővítés nem fog teljesen leállni. Az a legfontosabb, hogy munkálkodjunk a reformokon, és a saját házunk táján tegyük rendbe a dolgokat" - vélekedett a Vecernje Novostinak adott nyilatkozatában a szerb kormány tisztségviselője.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világszerte üdvözölték a Kadhafi elleni hágai elfogatóparancs kiadását

Líbia - Szerte a világon üdvözölték, hogy a hágai állandó Nemzetközi Büntetőbíróság hétfőn… Tovább olvasom