Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Szlovénia két héten belül privatizációs programot ismertet

A szlovén kormány két héten belül a parlament elé terjeszti privatizációs programját, és a magánosítandó állami cégek közül az elsők egyike valószínűleg egy bank lesz - jelentette be a szlovén miniszterelnök.
Alenka Bratusek szerint a "stabilizációs programmal" az euróövezeti országnak az a célja, hogy ne kelljen külső pénzügyi támogatást kérnie. Hozzátette: felülvizsgálják az idei költségvetést, és ennek részeként csökkentik a kiadásokat és adóemelésekre kerül sor.

Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentése szerint Szlovéniának a korábban számított 1 milliárd eurónál nagyobb összegbe kerülhet a bankok feltőkésítése.

Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal zsugorodik. A szervezet számításai szerint a szlovén államadósság - markáns reformok hiányában - 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig, a válság kezdete óta kétszeresére, azaz 47 százalékra nőtt.

A La Libre Belgique című belga napilap Szlovéniával kapcsolatos egyik napokban megjelent írása szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is viszonylag megóvta bankágazatát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.

A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Incidens a guantánamói fogolytáborban, az őrök gumilövedékeket vetettek be

Erőszakba torkollott szombaton a Kuba szigeti guantánamói amerikai fogolytáborban a hetek óta fokozódó feszültség. Tovább olvasom