Délmagyar logó

2018. 07. 16. hétfő - Valter 18°C | 29°C Még több cikk.

Több mint 30 volt kolumbiai gerillavezér áll bíróság elé

A kolumbiai kormánnyal békét kötött és feloszlatott Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezet 32 volt vezetőjének kezdődött meg a pere pénteken egy bogotái különbíróságon, ami jelentős esemény a kolumbiai békefolyamatban.
Őket azzal vádolják, hogy mintegy 8500 embert raboltak el 1993 és 2012 között. Ők az elsők az egykori gerillaszervezet tagjai közül, akik a békemegállapodással létrejött különbíróság elé álltak. Közülük is elsőnek lépett a törvényszék elé a Timochenko ragadványnevén ismert Rodrigo Londono, aki 2010-től állt az FARC
élén, és 2016-ban írta alá a békemegállapodást Juan Manuel Santos volt államfővel. Timochenko a FARC-ból alakult párt jelöltjeként indult a májusi elnökválasztáson, de két hónappal a szavazás előtt egészségi okokból visszalépett.

A bírósági eljárás első napján Timochenko bocsánatot kért a terror áldozataitól. "Sok család szenvedett a fájdalomtól, a félelemtől és a jóvátehetetlen veszteségtől. Bocsánatot kérünk tőlük..." - mondta a gerillavezér.
Timochenkón kívül vádlott még Ivan Marquez, aki egykor a gerillaszervezet második számú embere volt.
A márciusi parlamenti választáson a törvényhozásba bekerült tíz egykori FARC-tag közül heten ülnek a vádlottak padján. A választáson a volt gerillák pártja egy százaléknál kevesebb voksot kapott, de a békemegállapodás tíz helyet biztosít számára a kongresszusban függetlenül attól, hogy hány szavazatot gyűjtött össze.

Bogotá 2016 novemberében kötött békét a legnagyobb lázadószervezetként számon tartott FARC-al, pontot téve az öt évtizeden át tartó konfliktusra, amely több mint 220 ezer emberéletet követelt, és hétmillió embert tett földönfutóvá.

A békemegállapodással összhangban létrejött különbíróság nemcsak a volt gerillák felett ítélkezik, hanem katonák és civilek felett is, akik valamilyen módon szerepet vállaltak a konfliktusban. Aki elismeri bűnösségét, enyhébb, öttől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre számíthat, aki nem, azt húsz év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Amnesztiában vagy kegyelemben nem részesülhetnek azok, akik emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűntényeket követtek el, népirtásban vettek részt, túszokat ejtettek, embereket kínoztak vagy végeztek ki, nemi erőszakhoz folyamodtak vagy gyerekeket verbuváltak. 

A májusban elnökké választott Ivan Duque bírálta a különbíróság felállítását, és azt, hogy tíz volt FARC-tag kapott helyett a törvényhozásban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Katonai létesítményeket bombázott az izraeli légierő a Gázai-övezetben

Izraeli harci gépek egy "terrorista alagútra" és más katonai célpontokra mértek csapásokat. Tovább olvasom