Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Több mint 54 ezer menedékkérőt osztanak szét az EU-ban - Magyarország egyet sem kér!

Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely jelezte, nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 ezer 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek - közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.

A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 ezer 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból.

Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek.

Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 ezer 500 menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól.

"Nagyon közel a cél" - fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, hogy a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek.

"Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai" - húzta alá a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon.

"Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalékot nem lehet erővel kikényszeríteni" - magyarázta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren.

"Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé" - mondta Jean Asselborn.

A luxemburgi miniszter elmondta, hogy szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett "hot-spotok", amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra.

Az első áthelyezés októberben történhet meg - mondta a miniszter. Asselborn egyúttal emlékeztetett, hogy ezzel a menedékkérelmek elbírálása és a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása is felgyorsul majd.

A miniszter arra is kitért, hogy ettől Európa nem válik erőddé, ugyanis a legális csatornákat is meg fogják erősíteni.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot.

"A szolidaritás az EU egyik alapelve. Erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy szükség esetén a tagállamok segítsenek egymásnak" - szögezte le Avramopulosz.

Spanyolország 1300 eritreai és szír menekültet fogad be

Spanyolország felajánlotta, hogy a következő két évben 1300 menekültet fogad be azok közül az eritreaiak és szírek közül, akik április óta Olaszországba és Görögországba érkeztek - közölte a spanyol belügyminiszter hétfőn újságírókkal Brüsszelben, miután részt vett az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácskozásán.

A Jorge Fernández Díaz által bejelentett szám jóval kevesebb annál, mint amit az áthelyezési programban az Európai Bizottság eredetileg javasolt Spanyolországnak: ez 4288 fő lett volna.

A dél-európai ország ezenfelül kész befogadni további 1449 menekültet más, az unión kívüli országokból - tette hozzá a miniszter. Ez a szám 100 fővel kevesebb a Bizottság eredeti elképzelésénél.

A tagállamok többségével ellentétben Spanyolország az utolsó pillanatig várt azzal, hogy közölje: hány fő befogadásával kíván hozzájárulni az unióra zúduló migrációs hullám kezeléséhez.

A belügyminiszter még a tanácskozás előtt sem árulta el ezt a számot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a menekültügyben a "radikális egyet nem értés" jellemzi az uniót.

Spanyolország úgy véli: az unió déli határaként az elmúlt évtizedekben már így is komoly erőfeszítéseket tett a menekültek befogadásának érdekében. A menekültek elosztására javasolt központi kvótát azért utasították el, mert a spanyol kormány szerint egyebek közt a korábbi intézkedéseiket nem vette eléggé figyelembe a tervezet.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatalmas robbanás volt egy török városban, 27-en meghaltak

Feltehetően terrorcselekmény történt. A település a szíriai határ közelében van. A határ túloldalán… Tovább olvasom