Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Tomas Tranströmer kapja az idei irodalmi Nobel-díjat

Stockholmban csütörtökön bejelentették, hogy az irodalmi Nobel-díj 2011. évi kitüntetettje Tomas Tranströmer svéd költő.

Költő legutóbb 15 évvel ezelőtt, kapott irodalmi Nobel-díjat, akkor Wislawa Szymborska lengyel költőnő kapta az elismerést.

A 80 éves Tranströmer, egy svéd újságíró család sarja, az 1950-es években kezdte pályáját, első kötete 1954-ben jelent meg. Munkásságából elsősorban költészete ismert, de íróként és műfordítóként is tevékenykedik. A bejelentést, amely szerint ő kapja idén a nagy presztízsű elismerést, nagy taps fogadta a helyszínen.

Tomas Tranströmer
Tomas Tranströmer
A Svéd Akadémia korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatta Tranströmert, aki "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". A díjazott nevét évek óta a várományosok között emlegették. Művei nagy kérdésekkel, többek közt a halállal, az emlékezettel és a természettel foglalkoznak.

Tomas Tranströmernek kevés műve jelent meg, ennek ellenére világszerte ismert a költészetet kedvelők körében. Alkotásait több mint hatvan nyelvre fordították le eddig - mondta el Stockholmban a Svéd Akadémia titkára.

Peter Englund hozzátette, hogy az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje stroke miatt nem tud sem járni, sem pedig beszélni. Ennek ellenére továbbra is alkot, agyvérzése előtt pszichológusként is tevékenykedett.

A bejelentés után felesége közölte, Tranströmer "nagyon boldog", hogy megkapta a díjat. Az elismerést, amely 10 millió svéd koronával (324 millió forintnak megfelelő összeggel) jár, Tomas Tranströmer a nyolcadik svéd szerzőként kapta meg.

Tomas Tranströmer versei magyarul is olvashatók.

Irodalmi Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. A rangos kitüntetést 1901 óta a mostani díjazottal együtt 108 személy kapta meg, köztük 12 nő. Négy alkalommal egyidejűleg két író munkásságát jutalmazták: 1904-ben Frédéric Mistral provanszál nyelven író francia költő és José Echegaray spanyol drámaíró, 1917-ben Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup dán regényírók 1966-ban Smuél Joszéf Agnon héber nyelven publikáló izraeli prózaíró és Nelly Sachs német költőnő, 1974-ben pedig Harry Martinson svéd költő, regényíró valamint Eyvind Johnson ugyancsak svéd regényíró, elbeszélő osztoztak a kitüntetésen. A legfiatalabb korban kitüntetett irodalmi Nobel-díjas az angol Rudyard Kipling, A dzsungel könyve írója volt, aki 1907-ben 42 évesen kapta meg az elismerést. Száz évvel később, 2007-ben honfitársa, Doris Lessing 88 éves korában lett az irodalmi Nobel-díj legidősebb kitüntetettje.

Kétszer az is előfordult, hogy a díjazottak visszautasították az elismerést. Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pacifizmusával nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj átvételét.

Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:

2001. - Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit író "a lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért".

2002. - Kertész Imre "írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

2003. - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".

2004. - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.

2005. - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik".

2006. - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".

2007. - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, aki olyan "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".

2008. - Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, akit az indoklás az "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" nevezett.

2009. - Herta Müller romániai születésű német író, aki "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét".

2010. - Mario Vargas Llosa perui író, aki a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta az elismerést.

Olvasóink írták

  • 3. JoyceLynn_Aryan_Nation_Campbell 2011. október 07. 12:22
    „http://www.litera.hu/hirek/a_het_csodaja_minosegi_szelekcio”
  • 2. bakosandras 2011. október 07. 10:58
    „Nádas. Le.”
  • 1. JoyceLynn_Aryan_Nation_Campbell 2011. október 06. 16:36
    „Nádasdi Péter meg le van ejtve?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pozsonyban is lesz ´Terror Háza´

Budapest és Berlin után nemsokára a szlovák fővárosban is lesz egy múzeum, amely a kommunizmus… Tovább olvasom