Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Turcsinov: az ukrán hadsereg nem avatkozik be a Krímben

A törvényhozás döntött arról is, hogy helyreállítják a krími tatárok jogait. Elfoglalta a Kárpátalja megyei bíróság épületét a Jobboldal.

Szerda

Elfoglalta a Kárpátalja megyei bíróság épületét a Jobboldal

Elfoglalta és kiürítette a Kárpátalja megyei közigazgatási bíróság épületét szerdán Ungváron a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ), mert követelésére ellenére nem mondott le tisztségéről a taláros testület elnöke, akit korrupcióval gyanúsít a szervezet.

A PSZ és a kárpátaljai átvilágító bizottság tagjai délelőtt vonultak a megyei közigazgatási bíróság épületéhez, hogy lemondásra bírják Olekszij Sesenya bírósági elnököt, akit hivatali korrupcióval gyanúsítanak. A tüntetők szerint sikerült megszerezniük a főbíró hivatali hatáskörével való visszaélését bizonyító nyomozati iratokat az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU ungvári hivatalától, amikor el akarták égetni azokat az udvaron, a kijevi események idején – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A jelentés szerint a bírósági elnök nem tett eleget a tüntetők követelésének, arra hivatkozva, hogy a korábbi alkotmány hatályba lépése miatt Ukrajnában jelenleg nincs olyan érvényes jogszabály, amely alapján önként lemondhatna tisztségéről. A PSZ tagjai ezután felszólították, hogy címezze az ukrán népnek a felmondó levelét, de a bírósági elnök ezt is megtagadta.

A több mint egyórás vitát követően a PSZ felszólította a bíróság munkatársait, hogy hagyják el az épületet, akik ennek eleget is tettek, majd bejelentette, hogy addig blokád alatt tartja a bíróságot, ameddig nem születik jogszerű megoldás a bírósági elnök lemondására. A bírósági épületben jelenleg a hivatali őrség és a PSZ aktivistái tartózkodnak.

Az amerikai kongresszus Moszkva elleni szankciókat szorgalmaz

Az amerikai kongresszus két háza a krími konfliktus kapcsán egyaránt határozatban követelte kedden az orosz csapatok azonnali kivonását az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetről, keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben.

A szenátusban egyhangúlag elfogadott határozat arra szólít fel, hogy Oroszországot zárják ki a legfejlettebb ipari hatalmakat tömörítő G8-as csoportból.

Emellett javasolja, hogy szólítsák fel a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) a 2018-as futball-világbajnokság oroszországi megrendezéséről hozott döntésének átgondolására.

Vlagyimir Putyin orosz államfőnek "ki kell vonnia felfegyverzett csapatait az ukrán állam területéről" - áll a felsőházi dokumentumban.

Hasonló, nem kötelező erejű határozatot fogadott el - közel egyhangúlag, 402 szavazattal 7 ellenében - a képviselőház is. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke "ellenséges, agressziós cselekménynek" minősítette Oroszország eljárását. Putyin "megmutatta, hogy fenyegetést és veszélyt jelent a térség stabilitására. Ezért felelősségre kell őt vonni" - áll a washingtoni képviselőház határozatában.

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje kedden függetlenségi nyilatkozatot fogadott el Ukrajnától való elszakadásáról. Az orosz katonai egységek beavatkozása nyomán a félsziget az elmúlt tíz napban gyakorlatilag Moszkva ellenőrzése alá került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a múlt héten elfogadták első Oroszország elleni szankcióikat, amelyeket uniós nyilatkozatok szerint újabbak követhetnek.

Merkel Varsóban Tuskkal tárgyal a krími válságról

Angela Merkel német kancellár szerdán Varsóban az ukrán-orosz konfliktusról és a krími válságról tárgyal Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Fontos napirendi pont lesz az Európai Unió energetikai függetlensége is.

Tusk attól tart, hogy Németország és az EU az orosz gázimport miatt túlságosan visszafogott magatartást tanúsít Oroszországgal szemben. Keddi varsói sajtóértekezletén kijelentette, hogy minél több üzleti szál köti Európát Oroszországhoz, különösen az energetikában, annál kevésbé lesz képes az EU szuverén és szükség esetén határozott politikát képviselni Moszkvával szemben.

A lengyel miniszterelnököt aggasztja az ukrajnai konfliktus kiszélesedése, amely Lengyelországnak, Ukrajna szomszédjának is komoly nehézségeket okozhat.

Az EU és Ukrajna azzal vádolják Oroszországot, hogy a nemzetközi jogot megsértve ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet.

Tusk és Merkel négyszemközti tárgyalásokat folytatnak, majd 15.15-kor közös sajtóértekezletet tartanak. Angela Merkel eredetileg januárban látogatott volna Lengyelországba, de síbalesete miatt lemondta az utat.

Turcsinov: az ukrán hadsereg nem avatkozik be a Krímben

Az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni az orosz erők által ellenőrzött Krím félszigeten, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát - jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök a francia hírügynökségnek.

A fegyveres erők főparancsnoki tisztét is betöltő Turcsinov az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülése után nyilatkozva kijelentette: "Nem fogunk tudni hadműveletet kezdeni a Krímben, mert azzal csupasszá tennénk a keleti határt, Ukrajna védtelenné válna, s az orosz katonák csak erre várnak. (...) Ukrajna keleti határán jelentős harckocsizó egységeket vontak össze" - mondta.

Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, amelynek megtartásáról szavai szerint "a Kreml irodáiban" döntöttek.

"Ez egy komédia, a Krím lakosságának többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt" - hangoztatta az ukrán vezető, aki az új kijevi hatalom tervei szerint a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztásokig marad hivatalában.

Szerinte a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből.

Az ideiglenes államfői posztra Viktor Janukovics elnök február 22-i leváltása után kinevezett politikus ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz kormány vezető tisztségviselői egyelőre visszautasítanak minden kapcsolatfelvételt ukrán partnereikkel, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség azt kéri Moszkvától, kezdjen béketárgyalásokat.
"Sajnos, Oroszország jelenleg elutasítja a konfliktus diplomáciai rendezését" - mondta.

Kedd

18.40 - A krími parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott el

Nyilatkozatot fogadott el kedden a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselőtestület, az ukrán parlament pedig politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól.

Volodimir Konsztantinov, a Krím Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke azt hangoztatta a parlamenti ülése után: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatérjen Ukrajnához. Ezentúl a területet Krím Köztársaságnak nevezik - mondta. Leszögezte, a Krím elismeri ugyan Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének, de a maga útját fogja járni.

A krími parlament a nap folyamán határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák a rendőrséget segítő polgárőrséget. A törvényhozás döntött arról is, hogy helyreállítják a krími tatárok jogait, valamint integrálják őket a krími közösségbe.

A parlament egy további döntésében megtiltotta számos politikai párt és társadalmi szervezet működését a félsziget területén, többek között a radikális Jobboldali Szektorét. A Krím légterét lezárták a kereskedelmi légi járatok előtt, csupán az Oroszországból érkező repülőgépeket engedték be.

Az orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot.

Az ukrán parlament politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.

A határozatban a képviselők azt kérték, hogy "Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében".

Az ukrán rendfenntartó szervek adatai alapján a "legszerényebb becslések szerint" legalább 18 780 orosz katona tartózkodik jelenleg a Krími Autonóm Köztársaságban. Közülük 11 370-en tartoznak az orosz fekete-tengeri flottához - beleértve 2 350 tengerészgyalogost -, több mint 7400-an viszont az orosz fegyveres erők más egységeinek tagjai. A krími konfliktus kirobbanása óta orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt. Négy laktanyát szálltak meg és 37-et kerítettek be.

A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra.

"Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák" - mondta Jevpatorijában egy ukrán tiszt. "Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk" - fejtegette.

Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk. Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák világos parancsokat kaptak, amelyeket pontosan és szakszerűen végrehajtanak.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja nemrég kinevezett kormányzója kedden Ungváron világossá tette: nem fogja megengedni, hogy nemzetiségi alapon destabilizálódjék a helyzet a részben magyarok által is lakott megyében.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra. A Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek - közölte egy szóvivő.

A visegrádi országok (V4) külügyminiszterei a német diplomácia vezetőjével tárgyalnak az ukrán válságról csütörtökön Budapesten, a találkozót a német fél kezdeményezte - mondta jelentette be Berlinben a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.

Győri Enikő magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján kiemelte: Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter budapesti tárgyalása a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát összefogó V4 csoport külügyminisztereivel azt jelzi, hogy "a V4 nagyon fontos egyeztető fórummá válik nemcsak ennek a négy országnak, hanem Európa vezető hatalmának is".

Repülést hajtott végre Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.

Az Európai Unió jövő hétfőtől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt - jelentette ki Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A német külügyminiszter viszont Tallinnban járva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió újabb lépésekről dönthet Oroszországgal szemben, ha Moszkva a hét végéig nem változtat Ukrajnával kapcsolatos magatartásán.

Kedden ismét tárgyalt telefonon a válság megoldásáról Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. "A véleménycsere során konkrét orosz és amerikai javaslatokról volt szó a civil béke és egyetértés biztosítása érdekében" - közölték Moszkvában, de annak nincs jele, hogy a felek megállapodtak volna valamiben.


15.04 - Leállítják öt orosz tévécsatorna sugárzását Ukrajnában

Az ukrajnai rádió- és televízió-közvetítéssel kapcsolatos kérdésekért felelős nemzeti tanács kedden felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy helyi idő szerint 19.00. órától (magyar idő szerint 18.00.) állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban.

A döntést a testület közleményében az "információs biztonság" szavatolásának szükségességével indokolta, hivatkozva az ukrán nemzetbiztonsági tanács (SZNBO) által március 1-jén "Ukrajna nemzetbiztonságának, szuverenitásának és területi egységének biztosítására teendő halaszthatatlan lépésekről" szóló rendeletére, és az SZNBO március 6-án a tanácshoz intézett megkeresésére.

A testület követelése a Vesztyi, a Rosszija 24, az ORT, az RTR Planyeta és a NTV-Mir orosz tévécsatornák lekapcsolására vonatkozik, ugyanakkor ajánlják, hogy a szolgáltatók biztosítsák az ATR, a GTRK "Krim" és a Csernomorszka TRK krími televíziók sugárzását.

A tanács közlése alapján a szolgáltatók mintegy fele már le is kapcsolta az említett orosz csatornákat.

Helyi jelentések szerint múlt vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Jelenleg az ukrán tévécsatornák közül egyedül a politikailag semleges kijevi Tonisz tévé adása fogható az orosz katonák és helyi fegyveresek által megszállt félszigeten. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat pedig orosz adók műsorával helyettesítették.

Az 1+1 ukrán tévé hétfői híradása szerint erő alkalmazásával és fegyverrel kényszerítették a Krím-félszigeten a kábeltévé-szolgáltatókat arra, hogy lekapcsolják az ukrán tévécsatornák adásainak sugárzását.

10.37 - Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő bejelentette kedden Rosztov-na-Donuban, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte.

Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában, és a nacionalista erőket be akarja vonni a hadseregbe.

MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Az ukrán politikus közölte, hogy "az állítólagos törvényes (ukrán) kormány védőernyője alatt az országban az szélsőséges nacionalisták és újfasiszták bandája ténykedik, akik már az elnöki posztot is megcélozzák". Elítélte, hogy - mint mondta - ezek a "bandák" erőszakkal elfoglalják a helyi önkormányzatokat, leváltják a rendőrség és a biztonsági szolgálat vezetését, a magas rangú katonatiszteket, megfélemlítik az ukrán állampolgárokat.

Az ukrán politikus arra figyelmeztetett, hogy az ukrán katonák nem fogják a jelenlegi kijevi vezetés utasításait végrehajtani, és közölte, hogy továbbra is ő az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. azt mondta, hogy a kijevi vezetés felelni fog "a népre lövetésért és a nép kínzásáért". Az általuk becsapott emberek felnőnek és az ország megdönti a hatalmukat és egyesülni fog - mondta Janukovics.

Az ukrán parlamentben február 22-én megbuktatott, majd azt
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
követően Oroszországba menekült Janukovics megerősítette korábbi állítását, miszerint az általa államcsínynek tartott, alkotmányellenesen végrehajtott ukrajnai hatalomváltás idején nem hagyta el az országot. Éppen ezért megalapozatlannak tartotta, hogy az Egyesült Államokban erre hivatkoztak, amikor kijelentették, hogy Janukovics elveszítette legitimitását. A politikus kijelentette, hogy az ukrajnai hatalomváltás napjaiban terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene.

Viktor Janukovics nem válaszolt az újságírók kérdéseire. Rövid beszédet tartott csupán, amelynek során azt is bejelentette, hogy hamarosan visszatér Kijevbe, "amint ezt a körülmények megengedik". Szavai szerint "erre nem kell sokáig várni".

A politikus Ukrajnából elmenekülését követően február 28-án jelent meg először a nyilvánosság előtt a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban. Most ugyanott azért lépett ismét a nyilvánosság elé, hogy - mint mondta - cáfolja az utóbbi napokban róla elterjedt híreszteléseket. A sajtó arról írt korábban, hogy Janukovics már nincs az élők sorában. Ezt először, egy hete Vlagyimir Putyin orosz államfő cáfolta az ukrán helyzettel kapcsolatos rendkívüli tájékoztatóján.

MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Janukovics az ukrajnai vezetést először nevezte "banditáknak" és arra figyelmeztetett, hogy szerinte a májusi ukrajnai elnökválasztás a szélsőséges erők mindenre kiterjedő ellenőrzése alatt zajlik majd.
Mintegy 8 perces beszédében közölte, hogy az Egyesült Államok Legfelső Bíróságához és törvényhozás alsóházához kíván fordulni, mert mint mondta, a washingtoni kormányzatnak nincs joga arra, hogy pénzügyi segítséget nyújtson egy olyan országnak, ahol megdöntötték a törvényes hatalmat.

Bejelentette azt is, hogy hamarosan visszatér Kijevbe.

Viktor Janukovics szerint Ukrajnát a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők fenyegetik. A Kijevben megbuktatott ukrán államfő kedden a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, hogy - mint mondta - cáfolja az utóbbi napokban róla elterjedt híreszteléseket.

Korábban írtuk:

18:26 - Légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé a NATO

AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.

A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai
erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.

18:22 - A Krími Autonóm Köztársaság meghívta az EBESZ-megfigyelőket - ÖSSZEFOGLALÓ

A Krími Autonóm Köztársaság hivatalosan felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket az Oroszországhoz történő csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra - jelentették orosz hírügynökségek.

A RIA Novosztyi szerint a meghívót a krími oroszbarát parlament kézbesítette az EBESZ soros svájci elnökségének.

Az EBESZ - magyar vezetés alatt álló - katonai megfigyelői az utóbbi napokban többször hiába próbálkoztak bejutni a félszigetre, az ellenőrző pontokon tartózkodó katonák nem engedték be őket a félszigetre.

Automata fegyverekből tüzet nyitottak hétfőn orosz katonák a Krím félszigeten, egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során - jelentette hétfőn az Interfax orosz hírügynökség egy ukrán tisztségviselőt idézve.

Az ukrán haditengerészet gépkocsizászlóaljának névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szerint a Bahcsiszaraj közelében található katonai bázisra helyi idő szerint nem sokkal délután két óra után törtek be orosz egyenruhások, akik elvették az ott tartózkodó ukránok mobiltelefonjait, valamint megpróbálták birtokba venni a támaszponton lévő járműveket is. Az akció során egyik ukrán katonának sem esett bántódása.

A bázis parancsnoka tárgyalásos úton igyekezett megakadályozni a támaszpont megszállását. Az orosz erők már számos ukrán katonai létesítmény felett átvették az ellenőrzést a fekete-tengeri félszigeten, de fellépésük során eddig egyszer sem adtak le lövéseket.

Orosz katonák hétfőre virradóra elfoglalták a krími Csornomorszkjében lévő ukrán rakétaegységet is, "önvédelmi" csoportok tagjai pedig hatalmukba kerítették a szimferopoli katonai kórházat.

Erő alkalmazásával és fegyverrel kényszerítették az ukrán kábeltévé-szolgáltatókat a Krímben arra, hogy kapcsolják le az ukrán televíziós csatornák adásainak sugárzását. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is, a kiiktatott ukrajnai csatornákat a félszigeten orosz adók műsorával helyettesítették - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

Oroszországot aggasztják a Jobboldali Szektor nevű ukrajnai radikális szervezet kelet-ukrajnai törvénytelen cselekményei - tudatta hétfői közleményében az orosz külügyminisztérium.

Moszkva szerint az új ukrán vezetés teljes mértékben szemet huny a Jobboldali Szektor kelet-ukrajnai ténykedése felett és a szervezet "úgynevezett harcosainak fellépése miatt a régióban törvénytelenség uralkodik".

A délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban a rendőrség 6 orosz újságírót tartóztatott fel azzal az indokkal, hogy kizárólag "egyes, provokáló történetek feldolgozásában érdekeltek". Moszkvában az ukrán hatóság fellépését a szólásszabadság korlátozásának tartják. Azt pedig kétoldalú egyezmények megsértéseként fogják fel, hogy a határon nem engedik be Ukrajnába Oroszország állampolgárait.

Tojással és petárdával dobálták meg oroszbarát tüntetők Vitalij Klicskót, az Ütés párt elnökét a kelet-ukrajnai Harkivban. A volt profi ökölvívó világbajnokot, aki az Európa-párti tüntetők nagygyűlésén vett részt, a testőrök esernyőkkel védelmezték. A politikust nem találták el.

Megkezdték a fegyveres erőkben alkalmazható képzettséggel rendelkező hadköteles férfiak behívását az ukrán hadseregbe Lemberg (Lviv) megyében – közölte az ukrán haderő nyugati műveleti parancsnoksága.

A behívottakat besorozzák a hadseregbe, majd különböző katonai egységekbe irányítják őket, ahol harci és egyéb kiképzést kapnak, és felkészülnek a szolgálatra. Arra a kérdésre, hogy a Lemberg megyében behívottakat átvezényelhetik-e Ukrajna más régióiba, egy szóvivő kifejtette: a hadsereg az egész országot lefedő rendszer, "a katonának oda kell mennie, ahová a haza küldi".

Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetért a szuverenitás és a területi egység fenntartásának fontosságában mind Ukrajna, mind pedig a nemzetközi rendszer szélesebb értelemben vett működésének szempontjából - közölte a Fehér Ház a két vezető telefonbeszélgetéséről. Megerősítették azt is, hogy közös érdekük, hogy az Oroszország és az Ukrajna közötti viszályban csökkentsék a feszültséget és azonosítsák a békés megoldás módját.

John Kerry amerikai külügyminiszter elhalasztotta hétfőre tervezett moszkvai útját - közölte orosz kollégája. Szergej Lavrov elmondta: úgy érzékelte, hogy Kerry hajlott a meghívása elfogadására, de szombaton felhívta őt és közölte, hogy egyelőre szeretné elhalasztani a moszkvai látogatást.

John Kerry ugyanakkor elküldte Moszkvába a Washington álláspontját és javaslatait tartalmazó dokumentumot. Erről Szergej Lavrov kifejtette, hogy az olyan elképzelést tartalmaz, amely "nem igazán elégíti ki" az orosz külügyet, amely elkészítette saját javaslatait.

Kazahsztán elnöke megértéséről biztosította Oroszország vezetőjét az ukrajnai válság ügyében. Nurszultan Nazarbajev telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hangsúlyozta, hogy Kazahsztán stratégiai partnerként megértéssel kezeli Oroszország álláspontját, amellyel megvédi az ukrajnai nemzeti kisebbségeket és a saját biztonsági érdekeit".

Az Európai Unió az Ukrajnában történt orosz katonai akciók miatt újabb szankciók bevezetéséről dönt Oroszországgal szemben, előreláthatólag egy hét múlva, március 17-én - vált ismertté brüsszeli diplomáciai forrásból.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Krím félszigeten kialakult helyzet ügyében. A politikus azt mondta Kijevben újságíróknak, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet megszálló Oroszország alá akarja aknázni a nemzetközi biztonság alapjait, és felül akarja vizsgálni a második világháború eredményeit.

17:33 - John Kerryt Moszkvába hívták, de elhalasztotta útját

John Kerrynek hétfőn kellett volna Moszkvába érkeznie orosz kollégája meghívására, hogy az ukrajnai rendezést megvitassák, de az amerikai külügyminiszter elhalasztotta útját - erről Szergej Lavrov tájékoztatta Vlagyimir Putyin államfőt Szocsiban.

Az orosz diplomácia vezetője azt mondta: úgy érzékelte, hogy Kerry előzőleg hajlott arra, hogy elfogadja a meghívást. A múlt szombaton azonban az amerikai külügyminiszter felhívta Lavrovot és közölte, hogy egyelőre szeretné elhalasztani a moszkvai látogatást.

Az orosz külügyminisztérium Vlagyimir Putyin utasítására egész héten intenzív egyeztetéseket folytatott külföldi partnereivel, akik azt kérték, hogy Moszkva Washingtonnal együtt próbáljon kidolgozni "megközelítési módokat" az ukrajnai helyzet rendezésére - indokolta Szergej Lavrov amerikai kollégájának meghívását.

John Kerry ugyanakkor a múlt pénteken elküldte Moszkvába a Washington álláspontját és javaslatait tartalmazó dokumentumot. Erről Szergej Lavrov kifejtette, hogy az olyan elképzelést tartalmaz, amely "nem igazán elégíti ki" az orosz külügyet, mert azt az Oroszország és Ukrajna között "állítólag meglévő konfliktusra" és megtörtént eseményekre alapozták.

Az orosz külügyminiszter elkészítette saját javaslatait, amelyek célja, hogy "a nemzetközi jog keretein belül valamennyi ukrán érdekeit figyelembe véve rendezzék az ukrajnai helyzetet" - mondta Lavrov.

Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov megbeszélésén az is elhangzott, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) bármilyen típusú ellenőrzési tevékenységét egyeztetnie kell a törvényes krími hatalommal.

Az orosz külügyminisztérium ezzel egy időben közleményt adott ki Daniel Baernek, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövetének felhívására reagálva. A diplomata a múlt pénteken arra szólította fel az orosz vezetést, hogy nyújtson segítséget az európai szervezet katonai megfigyelőinek szabad mozgásához a Krími Autonóm Köztársaság területén. Az EBESZ 22 tagállama katonai megfigyelőket küldött a múlt csütörtökön Ukrajnába a Krím félszigeten lévő katonai létesítmények ellenőrzésére.

Moszkva szerint Baer nem jó helyre címezte felhívását és emlékeztetett arra, hogy Oroszország már szerdán jelezte a szervezetnek, hogy "előre nem látott körülmények miatt" nem engedélyezi az orosz katonai létesítmények meglátogatását az EBESZ-küldöttségnek.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Ukrajnába küldött nemzetközi katonai megfigyelő csoportja a múlt csütörtöktől kezdve három napig próbálta küldetését végrehajtani a Krím félszigeten. Az Ács Gábor magyar alezredes vezetésével odaérkező 42 fős küldöttséget többször is fegyveresek tartóztatták fel a különböző ellenőrző pontokon.

11:30

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő bejelentést tesz kedden Rosztov-na-Donu oroszországi városban - vált ismertté hétfőn a politikus környezetéből származó forrásokból.

Az orosz média szerint a bejelentés időpontjáról a későbbiekben tájékoztatják a sajtót.

Viktor Janukovics utoljára február 28-án lépett a nyilvánosság elé, ugyancsak Rosztov-na-Donuban, ahova megbuktatása után menekült. Az orosz, az ukrán és a nemzetközi média nagy érdeklődése mellett tartott sajtótájékoztatón húsz újságíró tehetett fel kérdéseket, és ő mindenre válaszolt is, kivéve egyet, amelyet sem ő, sem a jelenlévő újságírók többsége nem értett.

Janukovics akkor azt mondta, hogy továbbra is Ukrajna elnökének tekinti magát, és folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.

Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet ugyanakkor március 4-én a Biztonsági Tanácsban bemutatta az elűzött államfő Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett segítségkérő levelét.

A múlt héten olyan nem hivatalos hírek kaptak lábra, hogy Janukovicsot szívinfarktus gyanújával kórházba szállították, és súlyos az állapota. Halálhíréről is voltak hírek, de hamisnak bizonyultak.


11:20

Orosz katonák hétfőre virradóra elfoglalták a krími Csornomorszkojében lévő ukrán rakétaegységet – jelentette a TSzN ukrán televízió internetes honlapján.

A honlap szerint a fegyveres orosz katonáknak sikerült teljesen az ellenőrzésük alá vonni az egységet.

Vladiszlav Szeleznyov, a védelmi minisztérium krími regionális médiaosztályának vezetője a Facebook közösségi portálon csornomorszkojei forrásokra hivatkozva azt írta, hogy hétfőn éjjel helyi idő szerint fél kettő tájban mintegy 200 orosz katona és 14 teherautó jelent meg a Csornomorszkojéban működő rakétatechnikai egységnél. Ostrommal és fegyverhasználattal fenyegetőzve behatoltak a katonai egység területére, lefegyvereztek valamennyi ott lévő katonát, közöttük az őrséget.

Szeleznyov szerint "a zöld emberkék" (orosz fegyveresek) arra kényszerítették a katonákat, hogy adják le a fegyvereket a raktárba, pecsételjék le a raktárt, és hagyják el a bázist. Hozzátette: értesüléseik szerint a bázison jelenleg két ukrán tiszt tartózkodik, akik a fegyvereket őrzik.


10:50

Ultimátumot intéztek a krími hatóságok egy ukrán alakulat parancsnokaihoz a krími Jevpatorijában: hétfő este 22 óráig arra kell utasítaniuk katonáikat, hogy adják le fegyvereiket, és adják át a létesítményt az orosz Fekete-tengeri Flotta különleges egységének.

Az Unian ukrán hírügynökség internetes oldalán arról számolt be, hogy Jurij Zserebcov, a Krími Autonóm Köztársaság kormányának képviselője vasárnap este adta át a felszólítást az ukrán alakulat parancsnokságának. Erről Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője írt a Facebook közösségi portálon.

Az ultimátum szerint 24 órán belül meg kell hozni a döntést az egység leszereléséről, az összes fegyver raktárakba történő elhelyezéséről, illetve a létesítmény átadásáról az orosz Fekete-tengeri Flotta különleges egységének.

Az indoklás szerint a követelést azért kell teljesíteni, hogy szavatolják a Jevpatorijában élő lakosok biztonságát, és elkerüljék a provokációkat az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról március 16-ra kiírt népszavazás előkészületei alatt.

Az ultimátumban az is szerepel, hogy a (Kub-2M) légvédelmi rakétarendszerek irányító egységeit is át kell adni a létesítményt átvevő orosz egységnek.

A dokumentumban hangsúlyozták, hogy az ukrán alakulat katonái a későbbiekben fegyvertelenül járőrözhetnek a Fekete-tengeri Flotta egységeivel.

Az ukrán alakulat minden egyes, a referendum idejére fegyverét leadó katonájának a Krími Autonóm Köztársaság vezetése szavatolja biztonságát.


6:40

Ukrajna egységét támogató aktivistákat fogtak el fegyveres önvédelmi csoportok két külön incidensben vasárnap az orosz erők által ellenőrzött Krím félszigeten - közölték kijevi aktivisták, illetve az egyik elhurcolt családja.

Olekszij Bik, a Glavkom nevű ukrán hírportál újságírója ukrán honlapok szerint elmondta, hogy Armjanszk falu mellett, a félsziget Herszon megye felőli bejáratánál látta, amint húsz fegyveres férfi vett körbe két földre térdepeltetett, összekötött kezű nőt.

"A cuccaik szét voltak szórva az úttesten" - tett hozzá a szemtanú Bik, aki szerint a fiatal nőknél egyebek közt a kijevi Európa-barát tüntetéseket támogató matricákat találtak. A fegyveresek haragját külön kivívta az egyik nő karján felfedezett "Égi százak" felirat, amelyet a Majdan tüntetői elleni rendőri megtorlás áldozatainak emlékére tetováltatott magára.

A fegyveresek ismeretlen helyre elvitték a feltartóztatott aktivistákat, Katerina Butkót és Olekszandra Rjazancevát.

Az Euromajdan SOS mozgalom egyik szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy nem két, hanem három nőről van szó. A harmadik elhurcolt nő Olena Makszimenko, a Tizsdnya című kiadvány újságírója.

Az Ukrainska Pravda című ukrán lap weboldalára feltette a Krímben elfogott három aktivista fotóját.

A Krím Oroszországhoz csatlakozását támogató önvédelmi csoportok a napokban közölték, hogy megakadályoznak minden olyan kísérletet, amely a Majdan mozgalmának a félszigetre való importját célozná.

A másik incidensről beszámoló Szerhij Kovalszki elmondta, hogy apját, Anatoli Kovalszkit és társát Ondrij Scsekunt a szimferopoli pályaudvarról vitték el egy oroszbarát önvédelmi csoport tagjai szombaton, miután egy autóval kimentek a pályaudvarra, hogy ott átvegyenek egy csomagot, amelyben szóróanyagok voltak egy, az új kijevi hatóságok melletti demonstrációhoz.

Szerhij Kovalszkinak újságírók próbáltak segíteni apja felkutatásában, s az Orosz Egység elnevezésű mozgalom társelnöke először azt mondta nekik, hogy az aktivisták a rendőrségen vannak, másodszor pedig azt, hogy az Orosz Egység tartja őket fogva. Utóbb azonban mindezt letagadta.

A fiú megbízhatónak mondott értesülése szerint a két férfit jelenleg Szimferopoltól, a Krími Autonóm Köztársaság székhelyétől legalább 100 kilométerre, két külön helyen tartják fogva túszként, "de hogy milyen céljaik vannak a két férfival, azt nem mondják el" - közölte az Emberi Jogi Tájékoztató Központ elnevezésű szervezet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új irányelv a munkaerő szabad áramlásáért

Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el a dokumentumot. Tovább olvasom