Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Ukrajna kész arra, hogy megvédje magát

Ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért Kijev. A NATO békés megoldást sürget.


22:20 - NATO: a katonai akció a nemzetközi jog megsértése

Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot - állapítják meg vasárnap este kiadott közös közleményükben a NATO-szövetségesek.

A NATO elítéli az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.

"Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel" - jelentette ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

A közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést.

A nyilatkozat emellett arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.

A dokumentum olyan, minden érintett bevonásával történő politikai folyamatot sürget a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával, amely eleget tesz az egész ukrán nép demokratikus vágyainak.

A tanácskozás után Anders Fogh Rasmussen szervezési és praktikus okokra hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy külügyminiszteri szintű tanácskozást tartsanak hétfőn Brüsszelben a NATO-szövetségesek. Kitért viszont arra, hogy Oroszországgal szeretnének egyeztetni a tagállamok, a NATO-Oroszország Tanács keretében.

Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy ha Oroszország pozitív választ ad, akkor a NATO-Oroszország Tanács ülését már hétfőn meg lehet tartani. Úgy értékelte ugyanakkor, nem túl valószínű, hogy az oroszok intézményesített keretek közé óhajtják helyezni a témát a NATO-val, ahol 28 szövetségessel konfrontálódhatnának.

A forrás arra is rámutatott: a tanácskozáson Rasmussen világossá tette, hogy a vasárnapi tanácskozást nem a washingtoni szerződés 4. cikke alapján, a saját biztonságát fenyegetve érző valamelyik tagállam kérésére, hanem saját kezdeményezésként hívta össze a kialakult helyzetre való tekintettel. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis annak sokkal súlyosabb diplomáciai-politikai üzenete lett volna, ha az Észak-Atlanti Tanács azért ül össze, mert az egyik szövetséges saját biztonságát érzi fenyegetve.

A hét óra hosszúra nyúlt ülésezést követően kiadott kommünikében a NATO-szövetségesek mindemellett megerősítik, hogy továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét, és az egész ukrán nép jogát, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen országa jövőjéről.


22:05 - Medvegyev: Oroszország nem akar kapcsolatot a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került ukrán vezetéssel

Oroszország kész fejleszteni kapcsolatait Ukrajnával, de nem a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került emberek csoportjával - közölte Dmitrij Medvegyev vasárnap a Facebook közösségi oldalon.

Az orosz kormányfő azt írta: "Ukrajna számunkra nem az embereknek az a csoportja, amely vért ontott a Majdanon (a kijevi főtéren), magához ragadta a hatalmat az alkotmány és országa más törvényeinek megsértésével. Ez az egész ország. Nagyon különböző emberek: ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Más népek, akik egyetértésben élnek".

Dmitrij Medvegyev először nyilvánított véleményt azóta, hogy szombaton az orosz parlament felsőháza felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyveres erőt alkalmazzon Ukrajna területén "a társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig" az ott élő "orosz honfitársak" védelmében.


21:20 - A NATO békés megoldást sürget az ENSZ BT vagy az EBESZ égisze alatt 

A NATO felszólítja Oroszországot és Ukrajnát, hogy párbeszéd útján keressék a békés megoldást az ENSZ BT vagy az EBESZ égisze alatt - mondta vasárnap Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése után.

A szövetség felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza katonáit támaszpontjaikra, és tartózkodjon az ukrajnai beavatkozástól. A NATO-tagállamok kormányai elítélik az orosz katonai fellépést a Krím félszigeten, amely Rasmussen szerint a nemzetközi jogi normák megsértését jelenti.

"Felszólítjuk Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget" - mondta a főtitkár. A NATO-tanács nyilatkozatában ez olvasható: a NATO Ukrajna, a megbecsült partner oldalán áll. Az Észak-atlanti Szövetség nemzetközi megfigyelők kiküldését javasolja Ukrajnába - közölte Rasmussen.


20:45 - Fico: A katonai erő használatának a modern világban nincs helye

A katonai erő bevetésének vagy egy katonai inváziónak a modern világban nincs helye - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Poprádon tartott sajtótájékoztatóján a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség vasárnapi jelentése szerint.

A szlovák miniszterelnök az Ukrajnában kialakult helyzettel, valamint az Európai Unió tagországainak hétfői külügyminiszteri szintű egyeztetésével összefüggésben kijelentette: Szlovákia 1968-ban már megszenvedett egy katonai inváziót, ezért sokkal jobban átéli az ukrán emberek mostani érzéseit mint mások, ugyanakkor nem akar "gesztusokat tenni csak a gesztusok kedvéért", az ukrán helyzettel kapcsolatos álláspontját uniós és NATO-beli partnereivel fogja egyeztetni.

Robert Fico szerint a hétfői EU-találkozón egy Oroszországnak címzett "határozott hangvételű nyilatkozatra" van kilátás. Hozzátette: Szlovákiának meggyőződése, hogy a kialakult válságot diplomáciai úton kellene rendezni, ehhez Szlovákia is kész hozzájárulni egy, a Krím félszigetre kiküldendő nemzetközi megfigyelő misszió keretén belül.

A szlovák kormányfő szerint vannak országok, amelyek a konfliktus rendezése kapcsán "alapvetően radikálisabb nézeteket vallanak", ám Szlovákia ezekben a kérdésekben "két lábbal áll a földön".

Az ukrán válság fejleményeiről a hétfői nap folyamán egyeztetni készül a három legfőbb szlovák közjogi méltóság is, Ivan Gasparovic államfő, Pavol Paska parlamenti elnök és Robert Fico kormányfő találkozója az államfői palotában lesz hétfőn délután.

20:40 - Putyin Merkelnek: az orosz lépések megfeleltek az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetnek

Oroszországnak az Ukrajnával szemben tett lépései teljes mértékben megfelelnek az ott kialakult rendkívüli helyzetnek - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtóirodája által kiadott közlemény szerint a beszélgetést Merkel kezdeményezte. A kancellár aggodalmának adott hangot a Krímben és az Ukrajna egész területén zajló események miatt. Putyin ugyanakkor felhívta Merkel figyelmét arra, hogy - mint fogalmazott - a "szélsőségesen nacionalista" erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorva az orosz állampolgároknak és az orosz ajkú lakosság egészének az életét, sértve törvény által védett érdekeiket.

Az orosz elnök hangsúlyozta: az Oroszország által hozott intézkedések "teljes mértékben megfelelnek a kialakult rendkívüli helyzetnek". A sajtóközlemény szerint Oroszország és Németország államfője megegyezett arról, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú kereket között folytatják a konzultációkat az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendezése érdekében.


19:45 - Az ukrán flotta új parancsnoka felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra

Az ukrán flotta újonnan kinevezett parancsnoka vasárnap bejelentette, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra, Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene.

Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy ezt a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli főparancsnokságán tartott sajtótájékoztatón jelentette be. A tengernagyot pénteken nevezte ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő az ukrán flotta élére.

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint Szerhij Akszenov, az autonóm terület oroszbarát miniszterelnöke írta alá a parancsot arról, hogy Berezovszkijt (akit két nappal korábban az ukrán haditengerészet parancsnokává nevezett ki az ideiglenes ukrán elnök) vasárnap a Krími Autonóm Köztársaság haditengerészeti erőinek a főparancsnoki posztjára helyezi.

A nyugati hírügynökségek ezt a fejleményt úgy értékelték, hogy az ellentengernagy "átállt az oroszbarát erők" oldalára. Berezovszkij - mint arról az ITAR-TASZSZ beszámolt - azután esküdött fel a krími hatóságokra, hogy hármasban találkozott Akszenovval és a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokával.

Berezovszkij hűséget esküdött a "krími népnek". "Esküszöm, hogy hű leszek a Krími Autonóm Köztársaság és a hős város, Szevasztopol lakóihoz. Esküszöm, hogy méltóképpen teljesítem katonai kötelességemet, bátran megvédem a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol lakóinak életét és szabadságát" - jelentette ki az ellentengernagy Szevasztopolban tartott sajtótájékoztatóján.

Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni Berezovszkij ellen - írta a Reuters az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács helyettes titkárára hivatkozva, aki kijelentette: az ellentengernagy az oroszok által bevezetett blokád idején elmulasztotta az ellenállást, letette a fegyvert és feladta az ukrán haditengerészeti erők főhadiszállását.


18:50 - Románia felkéri Oroszországot, függessze fel katonai műveleteit Ukrajna területén 

Románia felkéri az Orosz Föderációt, függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák - jelentette ki vasárnap Traian Basescu román államfő.

A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen. Úgy értékelte, hogy az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak - kötelességük azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.

Basescu vasárnap esti sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság nem jelent közvetlen veszélyt Románia függetlenségére és területi épségére, de egy újabb "befagyott konfliktus" megjelenése a Fekete-tenger térségében középtávon az egész régió stabilitását veszélyeztetné és Románia biztonságát is fenyegetné.

Basescu azt kérte az ukrajnai román etnikumú állampolgároktól, hogy továbbra se vegyenek részt erőszakos cselekményekben. Románia elismeri az új ukrán vezetés legitimitását, amelytől elvárja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását - tette hozzá.

A román elnök kijelentette: Janukovics elvesztette a 2010-es választásokon szerzett legitimitását azáltal, hogy éles tölténnyel a civil lakosságba lövetett és elhagyta az országot egy nehéz helyzetben. Janukovicsnak mielőbb le kell mondania, hogy megkönnyítse a belső helyzet és az orosz-ukrán nézeteltérések rendezését - állapította meg Basescu.

Az Oroszország elleni esetleges szankciókat firtató kérdésre Basescu azt mondta, hogy Románia szövetségeseivel összhangban fog cselekedni. A jóindulatú szolidaritási nyilatkozatokon túl a román elnök szerint Kijevnek elsősorban az lenne sürgős, hogy egyezményt kössön a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ezáltal megelőzze az ország fizetésképtelenné válását és finanszírozni tudja az ukrán állam gyors korszerűsítésére irányuló reformokat.


18:40 - Putyint nem érdekli a Nyugat véleménye

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat véleményével, és határozottan, gyorsan cselekszik a Krím félsziget ügyében, hogy mindenkit kész tények elé állítson - véli a tekintélyes amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézetének igazgatója.

Dmitrij Trenyin a Spiegel Online német hírportálnak adott interjúban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számít, hogy egy "korlátozott katonai akcióval elkerülheti a vérontást a Krím félszigeten", és "érzi, hogy csak két szövetségese van: a sereg és a flotta".

Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert "az utóbbi hónapokban Nyugaton annyira befeketítették őt és országát, hogy úgy érzi, ennél rosszabb már úgysem lehet" - tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatója.

Korábban a Kremlben minden döntés előtt felmerült, vajon mit szól majd a Nyugat, de ennek vége, hiszen "Oroszország megítélése annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalója" - fejtette ki.

A Krím félszigeten hirtelen megjelent fegyveresek fegyelmezetten és céltudatosan dolgoznak, professzionális akcióikkal megakadályozzák, hogy a szárazföld felől bejussanak a területre ukrán katonai alakulatok, rendőri erők vagy önkéntes csapatok - mondta a szakértő, aki szerint Putyin a katonai erő felmutatásával Kijevnek azt üzeni, hogy nem érdemes beavatkoznia a folyamatba, Washingtonnak pedig azt, hogy a Krím az orosz befolyási övezet elszakíthatatlan része.

Moszkva a következő lépésként várhatóan gazdasági segítséget nyújt majd a félsziget lakosságának, és tárgyalást kezd a tatár kisebbséggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valószínűleg még nem döntötték el, hogy mi legyen a félsziget sorsa - véli Dmitrij Trenyin.

Szerinte az orosz vezetésnek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szétszakadna, mert a nyugati régiókat soha nem sikerült igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erős déli és keleti vidékeken viszont létre lehetne hozni egy oroszbarát államot.

Ugyanakkor valószínűbbnek tűnik az egység fennmaradása és a viszonyok átrendezése a föderáció - a többé-kevésbé önálló egységekből álló laza államberendezkedés - elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a déli és a keleti térségre, és a kül- és biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányítaná, de "egy ilyen Ukrajnát vélhetően nem vennének fel a NATO-ba és az EU-ba" - mondta Dmitrij Trenyin.


18:25 - Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt

Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak - jelentették be egy közleményben.

A tájékoztatás szerint a kercsi, illetve a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, és Odesszába és Mariupolba irányították őket. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet - hangsúlyozza a határőrség közleménye.

A hadihajók távozása a brit hírügynökség szerint azt jelzi, hogy a befejezéséhez közeledik a teljes Krím félsziget orosz elfoglalása.

Az ukrán hadiflotta Szevasztopolban állomásozó tíz hadihajója lojális a kijevi kormánnyal - álllítják a fővárosban.


17:50 - Ukrán ENSZ-nagykövet: Kijev külső segítséget kérhet

 Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.

"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet.

"Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.

Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket.

"Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.

A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét.

Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről és elfogadhatatlannak nevezte a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.

A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.

A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.

Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.


17:35 - Az ukrajnai orosz beavatkozás ellen és mellette is tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron

Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen néhány százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron vasárnap, míg a hatalom és az Ukrajnában élő oroszok támogatására több tízezer ember vonult fel a két nagyvárosban.

A Nemet a háborúra jelszavakkal és ukrán zászlókkal helyi idő szerint dél körül gyűltek össze a tiltakozók az orosz védelmi minisztérium egyik moszkvai épülete előtt. A rendőrség nagy erőkkel akadályozta meg az akciót. Később a Vörös tér közeli Manyezs téren az RBK orosz hírügynökség közlése szerint körülbelül 500 ember tiltakozott a katonai beavatkozás ellen. A rendőrség feloszlatta mindkét előzetes bejelentés nélkül tartott tiltakozó akciót és a független hírügynökség adatai szerint több mint 300 embert állítottak elő a két helyszínről.

A hatóságok az ukrajnai katonai beavatkozás ellen tiltakozók valamivel kisebb létszámáról számoltak be.

Szentpéterváron az Izsák székesegyháznál több mint 30 embert vittek el a háborúellenes akció résztvevői közül, akik körülbelül 100-an lehettek.

Az orosz hatalom pártján és az Ukrajnában élő oroszok támogatására a rendőrség adatai szerint legalább 27 ezer ember vonult fel a az orosz főváros központjában. Szentpéterváron ugyanezzel a céllal 15 ezres felvonulást tartottak.

A sajtóban előzőleg közzétett tájékoztatás szerint a Kreml párti megmozdulást az úgynevezett hazafias mozgalomhoz tartozó szervezetek, kezdeményezték. Közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, a Harci Testvériség nevű veterán szervezet és az egyetemi szövetségek, valamint Kremlhez közeli ifjúsági szervezetek képviselői is felvonultak.

Az orosz hatalom és "ukrajnai honfitársaik" mellett kiálló moszkvai akción részt vett Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezető politikusa is. Az orosz zászlókkal és a "Krím veled vagyunk", vagy "A Majdan (a kijevi főtér mozgalma) nem tör át" és hasonló hazafias jelszavakat kiabáló tömeg a kora esti órákban a korábbi moszkvai ellenzéki megmozdulásokra kijelölt úrvonalon haladt végig a Puskin tértől a Szaharov térig.

Az akciót azt követően tartották meg, hogy szombaton az orosz parlament felsőháza zöld utat adott Vlagyimir Putyin államfőnek, a fegyveres erők főparancsnokának az orosz csapatok ukrajnai bevetésére. Azzal az indoklással, hogy erre az ukrajnai rendkívüli helyzet miatt van szükség és annak stabilizálásáig alkalmazhatóak az orosz hadsereg egységei Ukrajnában. 

A hatalmat támogatók, valamint a háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen tüntetők akciói közepette az orosz állami sajtó, élén a televíziós csatornákkal napok óta azt a meggyőződést erősíti, hogy Oroszországnak meg kell védenie Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigete élő orosz honfitársakat az új ukrán hatalomtól, s főként a radikális, valamint fasiszta  eszméket követő ukrajnai szervezetektől.


16:40 - Kerry elítélte az orosz agressziót

 John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen.

Kerry szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök "elképesztő, szándékos döntést" hozott egy másik országba történő behatolásról.

"A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel" - mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.

Az amerikai diplomácia vezetője, aki az ABC és az NBC televíziónak is interjút adott, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.

Kitért annak a lehetőségére, hogy az Egyesült Államok bojkottálhatja a G8 csoport júniusi szocsi csúcstalálkozóját, valamint a vízummegtagadások, számlabefagyasztások, továbbá a kereskedelem és a beruházások területén megvalósítandó büntetőintézkedések eshetőségére is.

Elmondta, beszélt a G8 országok és más államok külügyminisztereivel, és szavai szerint mindenki kész a végsőkig elmenni Oroszország elszigetelése érdekében.

John Kerry hangsúlyozta, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartania azt a demokratikus folyamatot, amelyben az ukránok menesztették oroszbarát elnöküket és új kormányt alakítottak. Úgy vélekedett, Moszkvának még vannak olyan választási lehetőségei, amelyek segítségével csillapíthatja a válságot.


16:10 - Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt

Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak - jelentették be egy közleményben.

A tájékoztatás szerint a kercsi, illetve a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, és Odesszába és Mariupolba irányították őket. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet - hangsúlyozza a határőrség közleménye.

A hadihajók távozása a brit hírügynökség szerint azt jelzi, hogy a befejezéséhez közeledik a teljes Krím félsziget orosz elfoglalása.


16:00 - Prága szerint Oroszország nemzetközi jogot sért

A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását Krím esetében Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.

A cseh diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését.

"A területi épség számunkra olyasmi, amit egy erősebb ország által nem szabad megsérteni. Számunkra ez lényegi álláspont" - jelentette ki Zaorálek a prágai közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.

Leszögezte: a krími kérdésben Oroszországnak diplomáciai úton, s nem erő alkalmazásával kell keresnie a megoldást. "Rá akarjuk kényszeríteni Oroszországot, hogy a választott megoldást ne valósítsa meg" - hangsúlyozta a cseh külügyek irányítója.

Közölte: délutánra hivatalába kérette Oroszország prágai nagykövetét, hogy közölje vele Csehország ukrajnai eseményekkel kapcsolatos álláspontját.

Zaorálek szerint az ukrajnai konfliktust tovább bonyolítja, hogy a mai ukrán kormány nagyon gyenge, és az országban az alapvető dolgok sem működnek.

Csehország moszkvai nagykövetének visszahívását Prága egyelőre nem mérlegeli. Vasárnap este ülést tart a cseh nemzetbiztonsági tanács, hogy megvizsgálja a helyzetet és meghozza a szükséges intézkedéseket.

"Elsősorban azt vitatjuk meg, miként egyeztessük Csehország álláspontját az Európai Unió és a NATO keretében. Téma lesz az energiabiztonság is" - nyilatkozta a Prima kereskedelmi televízióban Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Zaorálek azt mondta, hogy Prága energetikai problémákra nem számít. "Vannak tartalékaink, ellátásunk különböző forrásokból biztosított, s ráadásul a tél is enyhe" - fejtette ki a miniszter.

A külügyminisztérium vasárnap felszólította a cseh állampolgárokat, hogy tekintettel az eseményekre lehetőleg ne utazzanak Ukrajna keleti régióiba.


15:55 - Hadkiegészítő parancsnokhelyettes: nem lesz kötelező mozgósítás Kárpátalján

Nem terveznek általános mozgósítást Kárpátalján, a hadsereg csak önkéntesek jelentkezését várja – jelentette ki vasárnap Petro Marko ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes parancsnoka.

A tiszt a krími események kapcsán tartott ungvári tüntetésen felszólalva azt kérte a kárpátaljai lakosoktól, hogy aki kész önkéntesként bevonulni az ukrán hadseregbe, adja meg a hadkiegészítő parancsnokságnak a személyi adatait és az elérhetőségét. Hozzátette, nem osztanak ki fegyvert a jelentkezőknek – adta hírül a zaholovok.com.ua ungvári hírportál.

A jelentés szerint a tüntetőkhöz szóló katonatisztek arról biztosították a hallgatóságot, hogy valamennyi kárpátaljai katona készen áll az ukrán nép védelmére.

A hírportál állítása szerint szerkesztőségüket hadköteles civil ungvári lakosok arról értesítették, hogy vasárnap telefonon hívták őket a helyi hadkiegészítő parancsnokságról, információt kérve a tartózkodási helyükről.


15:50 - Megkezdték az aláírások gyűjtését a Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazásról

Mintegy kétezer oroszbarát tüntető gyűlt össze vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck városában Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának épülete előtt, ezen a napon megkezdték az aláírások gyűjtését is a többségében orosz ajkú Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására.

Szombaton is tüntettek már ugyanezen a helyen az Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelők, akik orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére az adminisztráció épületénél.

Vasárnap az Oroszország, a Szovjetunió és az Orosz Blokk nevű párt zászlaja alatt gyülekezők az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy a Donyec-medence mindig is orosz volt, ezért most a helyi lakosoknak kellene átvenniük a megye területének irányítását. Felszólították a megyei közigazgatási hivatal vezetőit, hogy mondjanak le posztjukról. Egyes hírek szerint ez utóbbiak már le is köszöntek tisztségükről, de Andrij Sisackij, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője cáfolta ezt.

Az orosz hírügynökség szerint vasárnap megkezdték az aláírásgyűjtést a Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására. A referendumra vonatkozó követelést az oroszbarát tüntetők szombaton terjesztették elő Donyeck városában. A városi tanács támogatta a kezdeményezést, és azzal a kéréssel fordult a megyei tanácshoz, hogy hirdesse ki a népszavazást. Donyeck polgármestere, Olekszandr Lukjancsenko felolvasta a referendumra vonatkozó határozatot a tüntetőknek.


15:30 - Turcsinov: továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten

Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő.

"Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket" - közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.

Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.

Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról.

Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.


15:00 - Peking nem avatkozik Ukrajna belügyeibe

Peking politikai megoldást sürget Ukrajnában, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja - hangoztatta vasárnap a kínai külügyi szóvivő.

Csin Kang - utalva arra, hogy Vlagyimir Putyin az orosz állampolgárok és katonák védelme érdekében a parlament felsőházától felhatalmazást kapott a katonai erő alkalmazására Ukrajna területén - felszólított minden érintett felet a nemzetközi jog betartására, a viták párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezésére, egyben kifejezte országa súlyos aggodalmát a kialakult helyzet miatt.

A szóvivő hangoztatta: Kína kitart a belügyekbe való be nem avatkozás elve mellett, tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Ugyanakkor megjegyezte: "több oka van annak, hogy a helyzet mára így alakult".

Kína továbbra is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a feleket a térség békéjének és stabilitásának fenntartására szólítja fel - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.


13:30 - Kijev hadüzenettel vádolja Moszkvát

Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében - jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak - mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament vasárnapi zárt ülése után Kijevben. - Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit" Ukrajnából.

Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú fekete-tengeri félsziget fölött. "Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására" - hangoztatta Jacenyuk.

Az ukrán haditengerészet Szlavutics nevú hajója az ukrajnai Krím félszigeten fekvő Szevasztopol kikötőjében 2014. március 2-án.  (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

13:25 - Mozgósítják a tartalékos katonatiszteket Kárpátalján

Elkezdődött az ukrán hadsereg tartalékos tisztjeinek mozgósítása Kárpátalján – közölte vasárnap a Karpatszkij Objektív, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ukrán nyelvű hírportálja.

Az orgánum úgy tudja, az ukrajnai megye hadkiegészítő parancsnokságai telefonon hívják be elsősorban a korábban leszerelt hivatásos tiszteket, vagy szólítják fel őket arra, hogy külön értesítésig ne hagyják el lakóhelyüket.

Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Beregszászi járásból három tartalékos tiszt behívásáról értesítették helyi aktivisták. A tartalékosokat telefonon utasította a járási hadkiegészítő parancsnokság, hogy maradjanak a lakóhelyükön.

A Csapon élő Balogh azt is elmondta, biztos értesülései vannak arról, hogy a kisvárosban állomásozó utászezred laktanyájában vasárnap behívott, korábban ott szolgált tartalékos tisztek várják menetkészen, hogy útnak indítsák őket.


13:20 - Rasmussen: Oroszország hagyjon fel a katonai akcióval és fenyegetéssel

A katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap kora délután.

"Amit Oroszország Ukrajnában tesz, az sérti az ENSZ alapokmányának elveit, és fenyegetést jelent a békére és a biztonságra Európában. Oroszországnak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel és a fenyegetőzéssel" - jelentette ki Rasmussen.

A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét, és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.

Rasmussen ismertette, hogy a NATO-szövetségesek nagykövetei arról is tanácskoznak, milyen következményei lehetnek az orosz lépéseknek a NATO és Oroszország viszonyára.

A NATO-főtitkár egyúttal az ukrán kormányt is felszólította, hogy szavatolja az ország polgárainak demokratikus jogait, és garantálja a kisebbségek jogainak védelmét.

"Ukrajna a szomszédunk és értékes partner a NATO számára" - hangoztatta Rasmussen, aki a tanácskozást megelőzően újságírói kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni.

A politikus végezetül azt hangsúlyozta, hogy minden érintett félnek folytatnia kell az erőfeszítéseket, hogy ezt a "veszélyes helyzetet" le lehessen zárni.

"Külön felszólítom Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget" - hangoztatta a NATO főtitkára.

Vitalij Csurkin Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrán válságról tartott rendkívüli ülésén New Yorkban 2014. március elsején. A tanácskozást Nagy-Britannia kérésére hívták össze, miután az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére hozzájárult, hogy orosz fegyveres erőt alkalmazhassanak ukrán területen. (MTI/EPA/Peter Foley)

13:15 - A parlament felhívással fordult az ország biztonságát szavatoló nagyhatalmakhoz

Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét.

A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el.

Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.

Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők "kísértésbe essenek", és saját PR-céljaikra használják ki "az ország számára veszélyekkel terhes időszakban" tartott ülést.


12:50 - Leblokkoltatta a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalát az orosz hatóság

Leblokkoltatták az ukrán nacionalista szervezet, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalát a VKontaktye című internetes közösségi hálón - közölte vasárnap az illetékes orosz hatóság szóvivője az Interfax orosz hírügynökséggel.

Vagyim Ampelonszkij elmondta, hogy előző nap az orosz legfelső ügyészség követelte tőlük az intézkedést. A Roszkomnadzor ennek megfelelően rendelte el Dmitro Jaros oldalának blokkolását a Facebookhoz hasonló orosz közösségi hálón.

A távközlést, az információs technológiát és tömegkommunikációt felügyelő orosz hatóság emellett figyelmeztette a VKontaktye című közösségi hálót üzemeltető adminisztrációt, hogy "nem megengedhető a szélsőséges felhívások terjesztése". Ampelovszkij hozzátette, hogy Dmitro Jaros internetes oldala most a számítógépes világháló más felületein próbál megjelenni, de a Roszkomnadzor folyamatosan figyeli és azonnal blokkoltatja, ha feltűnik más címeken.

Az ukrán szélsőséges és nacionalista szervezetekből létrejött Jobboldali Szektor (PSZ) tagadta, hogy előző nap segítséget kért volna Doku Umarovtól, a "Kaukázusi Emirátus" nevű szakadár fegyveres szervezet vezetőjétől. Artyom Szkoropadszkij, a Jobboldali Szektor sajtótitkára az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy hackertámadás érte a közösségi portálon lévő oldalukat, akkor kerülhetett fel rá a nevükben a felhívás.

A szombaton elterjedt hír szerint Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor vezetője a Vkontaktye orosz közösségi oldalon felszólította a több oroszországi terrorcselekményt is magára vállaló csecsen hadurat, hogy támogassa Ukrajnát. Jaros a hírek szerint azt kérte az iszlamista szélsőségesek vezetőjétől, hogy lépjen fel Oroszország ellen, és arra szólította fel a kaukázusi lázadókat, valamint "Oroszország felszabadító mozgalmait", hogy erősítsék tevékenységüket.

Doku Umarov csecsen vezér ellen Oroszországban szövetségi elfogatóparancs van érvényben. Az Egyesült Államok 2010 júniusában tette fel a terroristák nevét tartalmazó nemzetközi listára, 2011-ben pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa vette fel az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló terroristák névsorába.


12:20 - Mozgósítják a tartalékosokat is

Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat - jelentette be vasárnap Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban.

A döntés értelmében a védelmi minisztérium behív minden tartalékost, akire a jelenlegi helyzetben szükség van.

Mint mondta, az intézkedés lehetőséget teremt az ország biztonságának és területi integritásának megőrzésére azt követően, hogy Oroszország megsértette a Fekete-tengeri Flottára vonatkozó kétoldalú megállapodást.

Utasították egyben a külügyi tárcát, hogy kérjen amerikai és brit segítséget Ukrajna biztonságának szavatolásához.

A védelmi minisztériumnak gyakorlatot kell szerveznie a tartalékosoknak a hadsereg vezérkara által meghatározott határidő belül - mondta Parubij, anélkül, hogy pontosította volna kijelentését. Hozzátette:"Egységes hadseregre van szükségünk".

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését.


10:40 - Orosz alakulatok mennek Szevasztopolból Szimferopolba, a Krímben ukrán katonák állnak át

Több száz orosz katona tartott vasárnap reggel a dél-ukrajnai Krím fővárosába, Szimferopolba Szevasztopolból - jelentették az AP amerikai hírügynökség tudósítói a helyszínről.

Az újságírók 12 Tyigr típusú, gépfegyverrel felszerelt, katonákat szállító páncélozott terepjárót és két mentőautót láttak a Szevasztopol kikötővárosból Szimferopolba vezető úton.  

A Krímben állomásozó ukrán egységekből katonák állnak át a helyi önvédelmi erők oldalára - jelentette ugyancsak a helyszínről az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség vasárnap.

A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja egységét.

Vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait - állította egy szemtanú.


7:30 - Fegyveres mozgósítást hirdetett a Jobb Szektor Kárpátalján

Mozgósítást hirdetett vasárnapra a kárpátaljai Jobb Szektor (PSZ), amely egész nap várja önkéntesek jelentkezését engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt Ungváron.

A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ szombat éjjel tette közzé felhívását. Ebben arra kérte azokat az önkénteseket, akik "készek a PSZ zászlaja alatt a haza védelmére kelni", hogy bakancsban, terepszínű ruhában, hátizsákkal, két napra elegendő élelemmel, készpénzzel és engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt jelentkezzenek Ungváron, a Kárpátalja megyei kormányzati épület előtti téren létesített toborzóhelyen – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

A PSZ központi törzse szombaton szólította fel sürgős mozgósításra minden helyi szervezetét, válaszul arra, hogy az orosz felsőház engedélyezte az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.


4:00 - Putyin-Obama telefonbeszélgetés a rendkívüli helyzetről

Az Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során. Tovább >>

A washingtoni Fehér Ház által közreadott képen Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszél telefonon az ukrán válságról a washingtoni elnöki rezidencia Ovális irodájában 2014. március 1-én.  (MTI/EPA/Fehér Ház/Pete Souza)


3:20 - Ukrajna az orosz agresszió megállítását kérte az ENSZ BT-ben

Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével. Tovább >>


21:40 - Orosz tengeralattjáró-elhárító hajók Szevasztopolnál

Két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó jelent meg az Ukrajnához tartozó Szevasztopol partjai előtt, ami sérti a fekete-tengeri orosz hadiflotta fő támaszpontjának bérletére vonatkozó orosz-ukrán szerződést - közölték katonai források szombaton az Interfax hírügynökséggel.

A források szerint az említett orosz hadihajókat egy szevasztopoli öbölben látták. Később az ukrán katonai forrás azt is megerősítette, hogy a balti flottához tartozó két nagy tengeralattjáró-elhárító hajó - a Kalinyingrád és a Minszk - helyi idő szerint 21.10 órakor befutottak a szevasztopoli kikötőbe.

A Krím félszigeti Szevasztopol az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is, szombaton azonban a teljes ukrán flottát kivonták Szevasztopolból.


21:20 - Megkezdődött az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése

Szombaton zárt ajtók mögött megkezdődött New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősséggel összehívott ülése, amelyen a tizenöt ország nagykövetei az Ukrajnában és a Krím félszigeten kialakult helyzetről tanácskoznak.

"Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható" egy külső katonai beavatkozás Ukrajnában - közölte szombat esti nyilatkozatában a brit kormányfő. Tovább >>


20:55 - Riadókészültségbe helyezték az ukrán haderőt

Elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését szombaton Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke. Turcsinov ezt az ukrán néphez intézett televíziós beszédében jelentette be.

Előzőleg az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén.

"Utasítást adtam, hogy helyezzék riadókészültségbe a hadsereget, erősítsék meg a nukleáris létesítmények, a repülőterek és a stratégiai jelentőségű helyek védelmét" - mondta Turcsinov. A komor hangvételű televíziós üzenetben Turcsinovhoz csatlakozott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő is, aki beszámolt arról, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Dimitrij Medvegyevvel.

Jacenyuk közölte: felszólította Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében rendelje vissza az orosz katonai egységeket támaszpontjaikra. "Meg vagyunk győződve arról, hogy Oroszország nem folyamodik katonai intervencióhoz, mert az egy háború kezdetét jelentené, és mindennemű kapcsolat megszakítását Ukrajna és Oroszország között" - jelentette ki Jacenyuk. "Egy katonai beavatkozás elfogadhatatlan volna, mert minden nemzetközi megállapodás megsértését jelentené". Jacenyuk tárgyalásokra hívta fel Medvegyevet.


19:15 - Összetűzések Harkivban - sok a sebesült

Összetűztek oroszbarát aktivisták és az új ukrán kormány hívei szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban, késő délutáni hírek szerint csaknem száz ember megsebesült, többen súlyos állapotban vannak. Tovább >>


19:10 - Martonyi Beregszász polgármesterével tárgyalt

Az ukrajnai belpolitikai válságról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Martonyi János külügyminiszter szombaton Beregszászon Babják Zoltánnak, a kárpátaljai város polgármesterével - tájékozatta Magyarország beregszászi főkonzulátusa az MTI-t.

A közlés szerint a kárpátaljai magyarság kulturális és oktatási központjának számító város vezetője ismertette az egynapos kárpátaljai hivatalos látogatáson tartózkodó magyar külügyminiszterrel a település helyzetét. Kitért azokra a fejleményekre, amelyek az utóbbi napokban történtek, amikor a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből álló Jobbik Szektor (PSZ) tagjai zavarták meg a városi tanács ülését. Vázolta, milyen gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie Beregszásznak, és milyen intézkedésekkel igyekeznek javítani a helyzeten.

Martonyi János tájékoztatta a polgármestert kétnapos ukrajnai látogatásán szerzett tapasztalatairól, támogatásáról biztosította a város első emberét és segítséget ígért Beregszásznak gondjai megoldásához.


19:00 - Jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai alkalmazását az orosz parlament

Az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhat Ukrajnában. Tovább >>


18:40 - A Jobboldali Szektor mozgósít, és az orosz birodalom elleni harcra szólít

Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja, válaszul arra, hogy az orosz felsőház jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.

Felhívásában a szervezet az orosz birodalom szétzúzását ígéri, egyúttal tevékenységük fokozására szólítja fel a kaukázusi lázadókat és "Oroszország felszabadító mozgalmait".

"Tudatában mindazoknak a veszélyeknek, amelyek az ukrán államiságot fenyegetik, a Jobboldali Szektor vezérkara sürgősen mozgósításra és felfegyverkezésre utasítja minden alegységét, és arra, hogy a térségükben kialakuló konkrét helyzet függvényében maximálisan egyeztessék lépéseiket az ukrán hadsereggel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal és a belügyminisztériummal" - áll a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt tömörülés nyilatkozatában, amelyet az Ukrainszka Pravda című lap ismertetett.

Az orosz felsőház ellenséges döntését követően Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke összehívta a biztonsági szervek vezetőinek rendkívüli tanácskozását, John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos megbeszélésén pedig az ukrán állam szuverenitása elleni nyílt agresszióként értékelte Oroszország lépéseit.

A hadsereg "általános mozgósításának" elrendelését szorgalmazta szombaton Vitalij Klicsko elnökjelölt, az UDAR (Ütés) nevű ukrán ellenzéki párt vezetője is.

"Nemzetiségüktől függetlenül emlékeztetjük Ukrajna minden állampolgárát (köztük az orosz nemzetiségűeket is), hogy harcunk a birodalmi törekvések ellen irányuló harc és nem oroszgyűlölő - hangoztatja felhívásában a Jobboldali Szektor. - Az orosz birodalmat szét fogjuk zúzni. Felszólítjuk a Kaukázusi Ellenállási mozgalmat, továbbá Oroszország minden felszabadítási mozgalmát, hogy fokozzák tevékenységüket."

A közelmúltbeli kijevi kormányellenes összecsapásokban tevékeny szerepet játszó ukrán szélsőséges tömörülés az elmúlt napokban a Kárpátalján is mozgolódott. Ungváron például pénteken az esetleges fosztogatások és a szervezett bűnelkövetések elleni kemény fellépésben állapodtak meg a nyugat-ukrajnai megye rendvédelmi szerveivel.

Orosz katonák Balaklavában - az MTI felvételei.

17:50 - Ukrajna területi egysége mellett emelt szót Merkel és Ayrault

Ukrajna területi egysége mellett emelt szót Angela Merkel német kancellár szombaton Berlinben, és párizsi jelentések szerint ugyanezt hangsúlyozta Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök is.

Az Európa Tanács főtitkára is a helyzet kiéleződésének elkerülésére szólít fel minden felet. Tovább >>


17:35 - Ezrével érkeznek a menekültek Ukrajnából

Ukrajnából érkező menekültáradat árasztotta el délnyugat-oroszországi Belgorodi területet Jevgenyij Szavcsenko kormányzó szerint.

"A Belgorodi területre ezrével érkeznek a jó emberek, nemcsak Délkelet-Ukrajnából, hanem az ország középső részeiből is, akik a Kijevben hatalmat megragadó radikálisok túlkapásai elől menekülnek" – állította a területi kormányzó szombaton, az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

Kijevből Viktor Janukovics múlt heti menesztése óta nem érkeztek hírek erőszakos cselekményekről.

A Belgorodi terület a kelet-ukrajnai Harkivtól nem messze fekszik, a határ orosz oldalán. Székhelye, Belgorod mintegy 50 kilométerre van Harkivtól.

Jevgenyij Busmin, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) alelnöke szombaton a felsőház rendkívüli ülésén közölte: az ukrajnai feszültség kiszélesedése óta 143 ezer menekült érkezett Oroszországba Ukrajnából.


17:30 - Klicsko az ukrán hadsereg általános mozgósítására hív fel

Az ukrán hadsereg "általános mozgósításának" elrendelését szorgalmazta szombaton Vitalij Klicsko ellenzéki vezető, miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását Ukrajnában.

Az UDAR (Ütés) nevű ukrán ellenzéki párt vezetője Kijevben kiadott közleményében arra hívta fel a parlamentet, hogy szólítsa fel az ukrán vezérkari parancsnokot a hadsereg "teljes mozgósításának" elrendelésére "az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét követően".

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.


17:25 - Kivonják a Krím félszigetről a teljes ukrán hadiflottát

Kivonták a teljes ukrán hadiflottát szombaton a Krím félszigetről. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg.

Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója.

Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.


17:20 - Népszavazást hirdetnek a Donyec-medence sorsáról

Népszavazást hirdetnek Kelet-Ukrajnában a többségében oroszajkú Donyec-medence további sorsáról.

A referendumra vonatkozó követelést oroszbarát tüntetők terjesztették elő szombaton Donyeck városában.
   
A városi tanács támogatta a kezdeményezést, és azzal a kéréssel fordult a megyei tanácshoz, hogy hirdesse ki a népszavazást. Donyeck polgármestere, Olekszandr Lukjancsenko felolvasta a referendumra vonatkozó határozatot a tüntetőknek.
   
A hírről beszámoló ura-inform nevű hírportál szerint azt nem pontosították, hogy konkrétan milyen kérdést bocsátanának népszavazásra.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Késekkel estek a vonatra várakozóknak - 27 halott

A hatóságok terrorcselekménynek minősítették Kína déli részén, egy nagyváros pályaudvarán történteket. 27-en meghaltak, 109-en megsérültek. Tovább olvasom