Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Valki: a Bush adminisztráció idején kiéleződött az ember

A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények nyomán a Bush adminisztráció idején éleződött ki az emberi jogok tiszteletben tartásának és az állam, illetve állampolgárai fokozott biztonságának konfliktusa – mondta Valki László nemzetközi jogász.
A jogászok és a demokratikus közvélemény többsége leginkább azt az amerikai hatóságok által 2001. szeptember 11-e után követett gyakorlatot bírálta, melynek jegyébe terroristagyanús személyeket szinte korlátlan ideig őrizetbe tartották bírósági eljárás, bírói döntés nélkül arra hivatkozva, hogy a fogva tartottakból rengeteg hasznos információt lehet kiszedni – fejtette ki a szakember.

Elmondta, abban az esetben, ha az Egyesült Államokat terroristák támadják meg, ahogy ez 2001. szeptember 11-én történt, akkor természetesen egy amerikai jog alapján elbírálható bűnügyről van szó, amelyben megalapozott gyanú esetén sor kerülhet konkrét személyekkel szemben a büntetőeljárásra, majd a törvényes feltételek fennállásával a letartóztatásokra, a vádemelésre és az elítélésre.

Az emberi jogi szempontból sokak szerint problematikus lépések akkor következtek, amikor az Egyesült Államok 2001 októberében támadást indított Afganisztán, majd két évvel később Irak ellen és ott a szárazföldi csapatoknak ellenálló, szerintük terroristagyanús, terroristákkal kapcsolatban álló, vagy csak róluk bármiféle hasznosítható információval rendelkező személyeket Guantánamóba, majd más, nem amerikai területekre szállították, például Líbiába is. Ez utóbbi esetben pikáns módon ezen az emberi jogilag vitatható területen bontakozott ki együttműködés a Kadhafi-rezsim és az egyik legfejlettebb demokratikus jogállam, az Egyesült Államok között – mondta Valki László.

Hozzátette: az amerikai hatóságok következetesen az Egyesült Államok területén kívül folytatták azt a nemzetközi, illetve amerikai jog által is tilalmazott tevékenységet, hogy a hadsereg által elfogottakat nem hadifogolyként kezelték. Ez azonban nem akadályozta meg az amerikai bíróságokat abban, hogy e tevékenység jogellenességét kimondják. Az amerikai hatóságok guantanamói gyakorlatát ugyanis nemcsak emberi jogi aktivisták, liberális jogászok bírálták, hanem maguk a guantanamói fogva tartottak is pert indíthattak az amerikai állam ellen amerikai bíróságok előtt, és az eljárások végeztével az USA Legfelsőbb Bírósága mondta ki, hogy bírói döntés nélkül nem tarthatók fogva, joguk van ahhoz, hogy bíró elé kerüljenek, bíró vizsgálja meg az ügyüket.

Emberi jogi visszásságokhoz vezetett sokak szerint a szeptember 11-e után elfogadott Patriot Act, a hazafias törvény is többek között azzal, hogy meglehetősen széles jogosítványokat adott egyes amerikai hatóságok kezébe, melynek következtében előfordult, hogy az FBI például azért vett őrizetbe valakit, mert a könyvtárból iszlám vonatkozású könyveket kölcsönzött ki – mondta a nemzetközi jogász.

Az emberi jogok és a biztonság konfliktusa már a Bush-kormányzat második négy évében is enyhült, Barack Obama pedig a terrorizmus elleni védekezésben a kezdettől fogva az emberi jogok primátusán, illetve a szükségesség és az arányosság elvén alapuló politikát folytat – tette hozzá Valki László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vizsgálóbizottság több ajánlása falra hányt borsó maradt

Tíz évvel a New York és Washington elleni terrortámadások után a Fehér Ház még "kotlik" a biztonsági intézkedések hiányosságait kivizsgáló bizottság ajánlásainak egy része felett. Tovább olvasom