Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Világjárványt okozhatna a mesterséges vírustörzs

Az enyhülő időben influenzaszezonba csöppentünk. A vírus egy másik változata más miatt is az érdeklődés előterébe került a közelmúltban: holland és amerikai laboratóriumi kutatásokat állítottak le, mert létrehoztak egy olyan vírustörzset, amely talán emberről emberre is terjed. Az Országos Epidemológiai Központ virológus szaktanácsadójának tettük fel kérdéseinket: mivel járna a vírus elszabadulása?
Világszerte madarak milliárdjait fertőzte meg a H5N1 madárinfluenza-vírus, amely az 1990-es években tűnt fel, nem kis pánikot okozva. A betegség emberről emberre nem terjed, ugyanakkor szakértők szerint a megfertőződöttek 60 százaléka nem éli túl a kórt. Januárban derült ki: egy amerikai és egy holland kutatócsoportnak egyaránt sikerült elérni, hogy a madárinfluenza vírusa vadászmenyétek között is terjedjen, a kutatásokat azonban a kockázatok miatt leállították. Az egyik legnagyobb félelem, hogy kikerülhet a laboratóriumból, terroristák kezébe is juthat a vírus – ez áll szemben a tudományos kíváncsisággal, hogy a kutatók megértsék, hogyan kerül át emberről emberre, mielőtt a természetben is mutálódik. Az eredményt mindenesetre 2011 tíz legnagyobb tudományos felfedezése között sorolta fel a Wired magazin.

144-féle altípus

Mi lenne a következménye egy ilyen vírus elszabadulásának? Hogyan mutálódhat a természetben oly módon, hogy emlősöket is megfertőzzön, és miért éppen a vadászmenyétet választották „tesztalanyul"? Kell-e félni attól, hogy éppen influenzavírusra vadásznának a bioterroristák, és melyek a biztonságos kutatás feltételei? Kérdéseinket dr. Berencsi György virológusnak, az Országos Epidemológiai Központ szaktanácsadó főorvosának tettük fel.

 dr. Berencsi György virológus professzor, az Országos Epidemológiai Központ szaktanácsadó főorvosa. Fotó forrása: www.budapest13.hu
Dr. Berencsi György virológus professzor, az Országos Epidemológiai Központ főorvosa.
Fotó forrása: www.budapest13.hu

Kiderült: az influenzavírusokból ma 144-féle vírusaltípus szaporodik vízimadarakban. Ahhoz, hogy egy vízimadár valamennyi altípus iránt védettséget szerezzen, egyik madárnak sem elég hosszú az élete. A vízimadarakon, a sertéseken és az embereken kívül lovaknak, fókáknak, bálnáknak is vannak influenzavírusaik.

– A vírus átköltözésének azonban az a feltétele, hogy a madárinfluenza-vírusok 8 különálló (ribonukleinsavból álló) géndarabjából összeszedjen egy-egy olyan RNS-darabot – mint a hamiskártyás az adu ászt –, amely lehetővé teszi, hogy a madárvírusok emlősállatok sejtjeiben is szaporodjanak. Az emlősökre „átszokás" rendszerint a sertésekben zajlik le, mert a madárinfluenza összes altípusa képes az amerikai és európai disznókban is szaporodni ilyen géncsere – szaknyelven: reasszortáció – után – osztotta meg lapunkkal a szakértő. Mindazonáltal nagyon ritkán fordul elő, hogy a vírus madarakról átszokik az emlősökre. A H5N1-es vírus már rengeteg kacsa, liba, csirke sírját ásta meg, de mindössze 500-szor fordult elő, hogy az embert mesterségesen megfertőzték, és emberről emberre nem tudott terjedni.

„Megtanították" szaporodni

Legalábbis ez idáig. Amit a tudósok tettek, az nem más, mint hogy a vírust „megtanították" szaporodni vadászmenyétekben. Ebben az emlősállatban minden emberi influenzavírus szaporodik – ezt tudják az 1930-as évek óta, akkor ugyanis ezzel sikerült kimutatni, hogy egyáltalán létezik influenzavírus. Az eredmény viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy ha vadászmenyétben tud szaporodni, olyan H5N1-es felszínt hordozó vírus keletkezik, amely emberről emberre is tudna terjedni, ha kiszabadulna. Attól is tartanak, ha ez a madárinfluenza-vírus elszabadulna, végzetes lehetne az emberiség számára. Az 1918-as spanyolnáthajárványnak körülbelül 40 millió áldozata volt: mi történne, ha valóban kikerülne a vírustörzs? – érdeklődtünk.

a H5N1 madárinfluenzavírus nem egyszer okozott pánikot: már rengeteg csirke, kacsa, liba sírját ásta meg, ám emberről emberre eddig nem terjedt.
A H5N1 madárinfluenzavírus nem egyszer okozott pánikot: már rengeteg csirke, kacsa, liba sírját ásta meg, ám emberről emberre eddig nem terjedt.

– Az influenza A/H5N1 vírustól az egész világon csak kevesebb mint 1000 ember betegedett meg. Ha sikerülne a vírusba beültetni a sertés- vagy emberi influenzavírusok génjeit, abból ugyanolyan világjárvány lenne, mint a korábbiak – szögezte le a virológus. Hozzátette: 2009-ben azzal támadták az Egészségügyi Világszervezetet, hogy eltúlozta a járvány jelentőségét. Ennek az volt az oka, hogy az influenza A/H1N1 vírus kivételesen egy európai sertésvírus génjeit kapta meg, nem az amerikai sertések vírusáét. Ezért Mexikóban súlyos volt a járvány, de Európában enyhe. Ráadásul nem biztos, hogy a vírus tud majd emberről emberre is terjedni, mert a vadászmenyét eléggé különbözik az embertől.

 Összeesküvés-elméletek: nincs valóságalapjuk. A H1N1 mellett több vírusról, például az AIDS-et okozó HIV-ről terjedt és terjed a feltételezés, hogy laboratóriumokban hozták létre. Az egyik elmélet szerint amerikai fegyveres erők dolgozták ki, és himlőellenes oltással terjesztették Afrikában, megfékezendő a népszaporulatot, majd 1978 és 1981 között hepatitis B-vakcinával együtt adták be meleg és biszexuális amerikai férfiaknak. Kíváncsiak voltunk rá: az összeesküvés-elméleteknek lehet-e valóságalapjuk, vagy az emberi fantázia lódul meg? – Ezekből a butaság szülte ötletekből egy szó sem igaz. Az AIDS vírus az emberszabású majmokban alakult ki, és sokmillió éves fejlődés eredménye – kaptuk meg a virológus válaszát. – A kutatók által létrehozott vírusok mindegyike gyógyítási és egészségvédelmi célokból „készült". A bioterrorista célból használható legtöbb mikroorganizmus mind a természet terméke, és reméljük, hogy megmaradnak a biztonságos törzsközpontokban. Az ember létre tud hozni olyan kórokozót, amelyet ha injekciós tűvel beoltunk valakibe, attól az illető meghal. Olyan vírust azonban, amely az emberiségben szaporodni tud, nagyon nehéz létrehozni. Egyelőre azt tudják „csak" megtenni, hogy előveszik például azt a himlővírust, amelyet már régen kiirtottak a világról, és eleresztik.


Biztonsági feltételek


– Kutatni muszáj – mondta a virológus annak kapcsán, hiba volt-e a kutatást lefolytatni a veszélyek tekintetében –, de én attól tartok, azért állították meg a laboratórium kísérleteit, mert nincsenek meg azok a biztonsági feltételek, amelyek az emberre való átragadást meg tudnák akadályozni.

Röviden a feltételeket is felsorolta: kétféle biztonsági laboratóriumi rendszer létezik, amelyben szabad ezeket a kísérleteket végezni. Az egyik a kabinetrendszer, ahol egy teljesen zárt dobozban, gumikesztyű segítségével végzik a kísérletet és tartják a vadászmenyéteket. Külön elszívó rendszer biztosítja a dobozon belül a levegőcserét, nehogy kijusson egy vírus és ráragadjon az emberre, aki dolgozik vele. A másik az úgynevezett BSL 4-es laboratóriumi rendszer, amelyben a dolgozó van beöltöztetve egy olyan szkafanderbe, amelyet az amerikai filmekben lehet látni néha – külön csövön kapja a levegőt, teljesen el van különítve a laboratóriumi légtér a dolgozók által beszívott levegőtől. A virológus kiemelte: Kelet-Európában az újonnan Európai Unióba lépett államok közül csak Magyarországnak van ilyen laboratóriuma, és a biztonsági feltételeket nem minden országban tartják be ennyire szigorúan. Valószínűleg az lehetett a kutatás leállításának előzménye, hogy hibákat követtek el a biztonsági berendezéssel – de a vírus nem szabadulhatott ki, mert annak már híre ment volna.


Nem kell a terroristáknak


Ami a terrorizmus veszélyét illeti, az OEK szaktanácsadója szerint az influenzavírus nem alkalmas terrorista fegyvernek, mert a katonák fele még a teljesen új vírusváltozattól sem betegedne meg. Úgy véli, akkor van értelme annak, hogy orvosok ilyen vírust létrehozzanak, ha védőoltást készítenek belőle – ám ez a vírus még nem okozott járványt, így nem érdemes pénzt költeni védőoltásra, csak eltenni a génbankba. – Ennek ellenére én nem mertem volna egy ilyen vírust összeállítani, mert még az sem biztos, hogy az embereket fogja megbetegíteni – hívta fel a figyelmet egy másik, valós veszélyre. Lehet, hogy más emlősöket veszélyeztet majd, hiszen vadászmenyétben állították össze.


A laboratóriumban szigorú biztonsági feltételek mellett szabad csak végezni a kísérleteket a módosított vírustörzzsel: a virológus szerint e szabályok ellen véthettek, ezért állították le a kísérletek
A laboratóriumban szigorú biztonsági feltételek mellett szabad csak végezni a kísérleteket a módosított vírustörzzsel: a virológus szerint e szabályok ellen véthettek, ezért állították le a kísérletek

Világjárványok.
A virológus összefoglalta: emberi világjárvány 1890-ben (A/H8N3), 1918-ban (A/H1N1), 1957-ben (A/H2N2), 1968-ban (A/H3N2), 1978-ban (A/H1N1) és 2009-ben (A/H1N1) alakult ki géncserével átkerült madárvírus következtében. Azért alakulnak ki világjárványok, mert az új vírus kialakulásakor az emberiség legnagyobb része még nem találkozott a vírusoknak sem a H, sem az N fehérjéivel. A H1N1-es járványnál egy európai, egy amerikai disznó, egy madár és az ember vírusából „jött össze" az a vírus, amely aztán világjárványt tudott létrehozni. Egy-egy világjárványt okozó vírus létrejötte között eddig a leghosszabb szünet negyven év volt a természetben. Hogy min múlik ez? A szerencsén, és azon, hányan vagyunk – hangzott dr. Berencsi György magyarázata. A disznókat tenyésztjük, az emberekből is van már 7 milliárd – van hol terjedjen a vírus emberről emberre. – Annak van nagyobb esélye, hogy összetalálkozik ez a négyféle vírus, amelyből a H1N1-es is összeállt. Általában azért szokták Kínába tenni a helyet, ahol a vírusok összetalálkoztak, mert ott a szegényebb területeken egy szobában lakik a disznó, a kacsa meg az ember.

Olvasóink írták

  • 1. Apátfalvi** 2012. március 08. 21:03
    „Nem unják még a pánikkeltést?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzmosás: az Egyesült Államok megfigyelő listára tette a Vatikánt

Az Egyesült Államok most először feltette a Vatikánt arra a listára, amelyen a pénzmosás által… Tovább olvasom