Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Vitatja a vádat a Németországban bíróság elé állított lágerőr

A vádlott meghallgatásával folytatódott szerdán Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning vitatja a vádirat fő állítását, miszerint az auschwitz-birkenaui haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot 1944. május 16. és július 11. között.
Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyar zsidót hurcoltak.

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon zajló per második tárgyalási napján tartott meghallgatásán azt mondta, hogy azokban a hónapokban már nem tartozott a feladatai közé a foglyok csomagjainak őrzése, mert előléptették, így csak három alkalommal végzett ilyen tevékenységet, amikor másokat helyettesített a vasútállomás úgynevezett rámpáján.

A vádhatóság szerint Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. A vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek.

A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, a bennük talált pénzt bevételezte és Berlinbe küldte az SS illetékeseinek.

Oskar Gröning kedden, az első tárgyalási napon tett nyilatkozatában azt mondta, "erkölcsileg bűnrészes" a megsemmisítő tábor üzemeltetésében, és ezért bocsánatot kér, de ügyének büntetőjogi vonatkozásait a bíróságnak kell megítélnie.

A 93 éves férfi szerdán a tanácsvezető bíró kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, hogy 1940-ben, 19 évesen azért jelentkezett az SS-be, mert vonzotta, hogy a szervezet a hadsereg felett álló "kasztot" alkot, de azt nem tudta, hogy mivel foglalkozik.

Auschwitzról azt gondolta, hogy "egy olyan átnevelő tábor, mint sok másik". A lágerbe 1942-ben helyezték több társával együtt. Előtte egy titkos berlini eligazításon csupán azt közölték velük, hogy "kényelmetlen feladat" vár rájuk, amelyet azonban "a végső győzelem érdekében el kell végezni". Az áthelyezés előtt titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk.

Arról a helyszínen, az első este szerzett tudomást, hogy Auschwitz-Birkenau megsemmisítő tábor. A helyi SS-tagok először csodálkoztak. "Nahát, ti nem is tudjátok ezt? Aztán elmondták, hogy a munkaképtelen személyeket - szaknyelvi kifejezéssel - elintézik" - mondta Oskar Gröning a bíróságon a Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint.

Hozzátette: a gázkamrák és a krematóriumok "kapacitása igen korlátozott volt", de a helyiek "dicsekedtek, hogy 24 óra alatt el tudnak intézni 5 ezer halottat".

Oskar Gröninget a tábor "devizaosztályára" helyezték. Egyebek között elmondta, hogy Auschwitz félelemmel töltötte el, és 1942 novemberében a rámpán szolgálatteljesítés közben rendkívüli élményben volt része. A hátrahagyott hulladék között felsírt egy csecsemő, mire egy szakaszvezető odalépett, felkapta a csecsemőt és egy teherautónak csapta. "A sírásnak vége szakadt. A szívem megállt" - mondta a vádlott, kiemelve, hogy addig Adolf Hitler náci vezető elkötelezett híve - "Adolf-hű" - volt, de akkor "világok törtek össze" benne és másnap kérte az áthelyezését a frontra. Kérelmét azonban csak 1944 októberében teljesítették.

Ügyvédje szerint az Auschwitz könyvelőjének is nevezett vádlott nem vett részt gyilkosságban, és a jelenlét a haláltáborban nem elégséges ahhoz, hogy elmarasztalják a terhére rótt bűncselekményekben. A vádhatóság szerint viszont az Auschwitz-Birkenauban kifejtett tevékenységével hozzájárult a legyilkolt foglyok halálához, anélkül is, hogy aktívan közreműködött volna emberölésben.

Oskar Gröninget legkevesebb 3 év szabadságvesztésre ítélhetik. A bíróság 27 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót július végére. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leselejtezik a német katonák első számú fegyverét

A Bundeswehr katonái azért nem használják a jövében a G36 gépkarabélyt, mert félrehord. Tovább olvasom