Délmagyar logó

2018. 08. 16. csütörtök - Ábrahám 20°C | 29°C Még több cikk.

Washington irányítja Koszovó külpolitikáját ismerte el a koszovói miniszterelnök

Koszovó Európa része, együttműködik Brüsszellel és Berlinnel is, mindazonáltal amikor külpolitikáról van szó, akkor Washington iránymutatása a mérvadó Pristina számára - mondta Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök.
Koszovónak nincs valódi külpolitikája, és azon országok csoportjába tartozik, amelyeket az Egyesült Államok irányít - ismerte el Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök a belgrádi Happy televízióban kedden sugárzott interjúban.

Mint mondta, Koszovó Európa része, együttműködik Brüsszellel és Berlinnel is, mindazonáltal amikor külpolitikáról van szó, akkor Washington iránymutatása a mérvadó Pristina számára.

Nekünk nem okoz gondot, hogy ezt bevalljuk, nincs is időnk arra, hogy a világ problémáival foglalkozzunk

- fogalmazott a koszovói kormányfő. 
    
Ramush Haradinaj kiemelte, hogy támogatja a Belgrád és Pristina között öt évvel ezelőtt megkötött brüsszeli egyezményt, amely a kapcsolat rendezését célozza, azonban úgy véli, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása - ami az egyezmény egyik sarkalatos pontja - összhangban kell, hogy legyen a koszovói alkotmánnyal. 
    
A szerbek azt szeretnék, ha a szerbiai jogrend szerint alakítanák meg a közösséget, mert attól tartanak, hogy ha nem így lenne, a szerb kisebbség a pristinai albánok irányítása alá kerülne. Haradinaj szerint nincs okuk félelemre, a Koszovóban létrehozott intézményeknek és szerveződéseknek azonban a koszovói törvényeknek és az alkotmánynak kell megfelelniük. 
    
Aleksandar Vucic szerb elnök azonnal reagált a koszovói kormányfő kijelentéseire. Elsősorban arra, hogy a pristinai vezetés bevallotta, Amerika irányítja az ország külpolitikáját. Aleksandar Vucic a B92 hírportál beszámolója szerint úgy fogalmazott:

Szerbia mindig nehéz helyzetben van (Koszovó miatt), de hogy meg tudja-e oldani a gondokat vagy sem, azt majd meglátjuk. Egyik oldalon vagyunk mi Szerbiában, a másik oldalon a pristinai hatalom, de itt vannak az amerikaiak is, amit magától Haradinajtól lehetett hallani. Bevallotta, hogy nincs külpolitikájuk. Ha az államiságnak ez az alappillére sincs meg náluk, akkor mit akarnak tőlünk?

    
Úgy folytatta: Koszovóval ellentétben Szerbia független külpolitikát folytat, mindemellett azzal is tisztában kell lenni, hogy Európában nem sok mindent lehet elérni Németország támogatása nélkül, és Belgrád jó viszonyt ápol Berlinnel.
    
A koszovói helyzettel kapcsolatban Belgrád tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal is, de olyan uniós országokkal is, amelyek teljesen másként gondolkodnak Koszovóról - hangsúlyozta a szerb államfő. 
    
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik vagy lakossága a szerbekhez hasonlóan jórészt ortodox keresztény hitű - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három diákot sebesített meg egy 8 éves kisfiú, aki találomra késelt az iskolájában

A rendőrség közlése szerint nem tudni, hogy mi vezérelte a késelő kisfiút, aki támadása után letette… Tovább olvasom