Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

XVI. Benedek pápa: a keresztény ember hite nem lehet ˝langyos˝

Terítékre kerül az elvándorlás, a gazdasági válság, a fogyasztásközpontúság, a vallási szekták térhódítása, illetve az új evangelizáció számára hogyan lehet megtalálni a megfelelően korszerű közlési formát.
Az érdektelenség hitelteleníti a keresztény hitet

A keresztény ember hite nem lehet "langyos", az érdektelenség ugyanis hitelteleníti a vallást - ezt a gondolatot fogalmazta meg hétfőn a Vatikánban XVI. Benedek pápa, megnyitva a püspöki szinódus tanácskozását.

"Az Új evangelizáció a keresztény hit továbbadására" - ez a témája az október 28-ig tartó XIII. rendes püspöki szinódusnak, amelyen összesen 262 püspök vesz részt a világ minden részéből. Vasárnap a pápa szentmise keretében nyitotta meg az eseményt, hétfőn pedig a részvevők hozzákezdtek a konkrét témák megvitatásához.

Püspöki szinódus Vatikánvárosban. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

A püspökök a következő hetekben arról fognak tanácskozni, hogy szerintük a szekularizáló révén a hit veszített erejéből, a társadalom szövete sok országban felbomlott, az ember önmagába zárkózásának, az individualizmusnak és a szolidaritás mellőzésének a légköre uralkodik. Terítékre kerül az elvándorlás, a gazdasági válság, a fogyasztásközpontúság, a vallási szekták térhódítása. Tüzetesen megvitatják azt is, hogy az új evangelizáció számára hogyan lehet megtalálni a megfelelően korszerű közlési formát, stílust és nyelvezetet.

A fenti gondok miatt van szükség a pápa szerint az "új evangelizációra". E gondolat jegyében fejtette ki hétfőn tartott nyitóbeszédében: a kereszténységet ma a hit elerőtlenedése fenyegeti a legnagyobb mértékben. A keresztény ember hite nem lehet "langyos", mert ha érdektelenséget tanúsít, akkor azzal hitelteleníti magát a keresztény vallást - hangsúlyozta a szentatya.

Püspöki szinódus Vatikánvárosban. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Donald William Wuerl bíboros, Washington érseke ezt a gondolatmenetet folytatva emlékeztetett arra, hogy a legfejlettebb országokban drasztikusan csökkent a vallásgyakorlás a megkeresztelt emberek között.
E jelenség gyökerei szerinte a hetvenes és a nyolcvanas évek viharos korszakába nyúlnak vissza, amikor egész nemzedékek fordultak el a hit terjesztésére alkalmas struktúráktól.

Az érsek szerint a szekularizáció hatása valóságos "cunamiként" söpört végig a hitélet nagy tájain, magával sodort olyan értékeket, mint amilyen a házasság, vagy a rossz és a jó megkülönböztetésének a képessége.

Megnyílt a püspöki szinódus

A római Szent Péter téren bemutatott misével nyitotta meg vasárnap a világ püspökeinek szinódusát XVI. Benedek pápa.

"Az Új evangelizáció a keresztény hit továbbadására" - ez a témája a vasárnap kezdődött és október 28-ig tartó XIII. rendes püspöki szinódusnak, amelyen összesen 262 püspök vesz részt a világ minden részéből.

A Szent Péter téren hívők tízezrei vettek részt a szertartáson. A pápával koncelebrált 49 bíboros, 71 érsek, 120 püspök, akárcsak a keleti rítusú katolikus egyházak 7 pátriárkája.

XVI. Benedek szentbeszédében nagy teret szentelt a házasság felbonthatatlanságának. A házasságot a férfi és a nő megbonthatatlan közösségének, egységének nevezte, amely a mai világunkban sok helyen válságba került. A pápa szerint a házasság válsága összefügg a hit válságával.

Püspöki szinódus Vatikánvárosban. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Ezzel a katolikus egyházfő lényegében felvázolta a szinódus legfőbb gondolatát, nevezetesen azt, hogy a Vatikán szerint a mai világban "új evangelizációra" van szükség. A püspökök egyebek között a következő hetekben arról fognak tanácskozni, hogy szerintük a szekularizáló révén a hit veszített erejéből, a társadalom szövete sok országban felbomlott, az ember önmagába zárkózásának, az individualizmusnak és a szolidaritás mellőzésének a légköre uralkodik.

Számos társadalmi probléma is terítékre kerül, így az elvándorlás, a gazdasági válság, a fogyasztásközpontúság, a vallási szekták térhódítása. Tüzetesen megvitatják azt is, hogy az új evangelizáció számára hogyan lehet megtalálni a megfelelően korszerű közlési formát, stílust és nyelvezetet.

Püspöki szinódus Vatikánvárosban. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke - aki ugyancsak koncelebrált a pápai szentmisén - a Vatikáni Rádió magyar adásának adott interjújában a házasság kérdését boncolgatta.

Emlékeztetett: Európa sok országában a polgári házasságok mintegy fele fölbomlik. A fő probléma szerinte az, hogy nagyon sokan egyáltalán nem kötnek házasságot.

Ennek pedig az az oka, hogy irtóznak a hosszú távú kötelezettségvállalástól. Tehát ugyanaz a probléma, mint a papi, szerzetesi hivatás vagy a pályaválasztás esetében - fűzte hozzá.
Ha az ember nem úgy fogja fel az életét, mint az Istennel folytatott párbeszédnek, az Isten által alkotott terv teljesítésének a részét, hanem úgy, hogy az adott pillanatban törekszik a legjobb közérzetre, és ezt tekinti az élet igazi értelmének, akkor mindentől, ami a jövőre vonatkozik, elkezd mértéktelenül, szinte hisztériásan félni - vélekedett Erdő Péter.

Püspöki szinódus Vatikánvárosban. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)

A keresztények sajátja tehát az, hogy a hit alapján az élet értelmét keresik, hosszabb távon gondolkodnak. A házasság ezáltal lesz olyan kapcsolat, amely a pillanatnyi harmónián kívül hosszú távon, akár az örökkévalóságban is távlatokkal rendelkezik - hangsúlyozta a bíboros.

A pápa vasárnap az egyház doktorává avatta a XII. században élt Bingeni Szent Hildegárdot és a XVI. században élt Ávilai Szent Jánost is. Az egyház doktora különleges cím a katolikus egyházban, amelyet a legjobb teológusoknak és a hit kiemelkedő tanúinak adományoznak.

Bingeni Hildegárd (1098-1179) életét a katolikus hit terjesztésének szentelte, zenét szerzett, költeményeket és könyveket írt. Gyógyító ereje és isteni látomásai miatt messze földön ismerték, még Barbarossa Frigyes német-római császár is hozzá fordult tanácsért. Hildegárdot XVI. Benedek pápa rendelkezésére emelték a római katolikus szentek sorába.

Az 1499 és 1569 között élt Ávilai Szent János hitszónokként és egyházi íróként a gondolatokra nyitottan tanulmányozta a reformátorok műveit. Behatóan foglalkozott Rotterdami Erasmus írásaival, és egy ideig maga is hajlott Luther tanai felé, mert azokban sok neki tetsző dolgot talált, különösen a Bibliáról és az egyházatyákról. Emiatt azonban meggyűlt a baja az inkvizícióval. Fő műve a fogságában írt könyve, az Audi filia. 1970-ben avatták szentté.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megölték a Zetas drogkartell fejét

A mexikói hatóságok feltehetőleg megölték a legkegyetlenebbnek tartott drogkartell, a Los Zetas vezetőjét egy fegyveres összecsapásban. Tovább olvasom