Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Zavaros vizeken a német kormánykoalíció

Németország - Keserű ajándékkal lepte meg szerdán az Angela Merkel kancellár vezette német kormánykoalíciót a Stern magazin és az RTL televízió. A Forsa intézet általuk megrendelt közvélemény-kutatásából ugyanis az tűnt ki, hogy szinte drámai méreteket öltött a konzervatív-liberális kormányzati szövetség népszerűségének hanyatlása.
A felmérés szerint ha Németországban vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek 18 százalékkal előznék meg a koalíciós pártokat. Különösen a környezetvédelmet és az atomerőművek elleni harcot zászlajukra író Zöldek népszerűek, támogatottságuk 2 százalékkal közelíti meg a konzervatívokét, amire nem volt példa a párt megalakulása óta. Ami még ennél is kínosabb a Merkel-kormány számára: a kisebbik koalíciós partner, a liberális Szabad Demokrata Párt a neki jósolt 3 százalékkal be sem jutna a Bundestagba.

A kancellár szerencséje, hogy mindez csak egy hangulati felmérés a sok közül. Továbbá az is, hogy a 2009 őszén kezdődött parlamenti ciklusból még több mint két év van hátra. Merkel azonban aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy a mostanihoz hasonló mélyponton eddig még nem volt az általa vezetett koalíció támogatottsága. Azaz józan politikai számítások szerint innen már csak felfelé vezethet az út.

Ami az okokat illeti, egyáltalán nem véletlen a Forsa felmérésnek időzítése. Az elmúlt napokban ugyanis az FDP válsága annyira kiéleződött, hogy a liberális párt országos, illetve tartományi vezetői fellázadtak a hivatalban lévő elnök, Guido Westerwelle ellen. A sors iróniája, hogy a liberálisok tartós válságáért, az elmúlt hetek tartományi parlamenti választásain elszenvedett sorozatos kudarcokért annak a Westerwellének kellett vállalnia a fő felelősséget, aki 11 éves ellenzéki szerepvállalás után pártját 2009 szeptemberében hatalomra segítette. Mégpedig úgy, hogy a konzervatívok számára is az FDP nyerte meg a választásokat, és ily módon lehetővé vált, hogy az addig kormányzó CDU/CSU-SPD nagykoalíciót az uniópártok és a szabad demokraták "polgári" koalíciója váltsa fel.

Alig másfél évvel később Westerwelle elmondhatja magáról, hogy amennyire sikeres volt ellenzékben, legalább annyira vált sikertelenné kormányzati pozícióban. A valóságtól elrugaszkodott, radikális adócsökkentési követelések, a társadalom egyes szűk rétegeinek biztosított kedvezmények nemcsak a koalíción belüli együttműködést ásták alá, egyúttal a liberálisok támogatottságát is erodálták. Hozzájárultak ehhez a pártelnök pökhendi, a lakosság szegényebb rétegeit magára haragító nyilatkozatai, továbbá külügyminiszteri botladozásai is. Mindez a Merkel vezette konzervatívok dolgát is megnehezítette, különös tekintettel arra, hogy a kancellár nemzetközi és belpolitikai téren jóval kevésbé volt sikeres, mint első kormányfői időszakában.

Népszerűségét kikezdte, hogy az Európai Unión belül több kérdésben is magára maradt, a líbiai válság rendezését célzó erőfeszítésekben elszigetelődött, a japán atomkatasztrófa pedig belpolitikai "katasztrófát" okozott számára. A fukusimai tragikus események ráirányították a figyelmet az atomenergiával, illetve az atomerőművekkel kapcsolatos kormánypolitika ellentmondásaira. A konzervatív-liberális koalíció az energetikai cégek érdekeit szem előtt tartva 2010 őszén még az erőművek működési idejének átlagban 12 éves meghosszabbítása mellett döntött. A Japánban történtek után elhatározott 180 fokos fordulattal, néhány erőmű működésének azonnali felfüggesztésével viszont a kancellár és kormánya hiteltelenné vált a választók szemében.

A szabad demokraták most vezetőváltással kívánnak úrrá lenni a válságon. A külügyminiszteri tisztségét megőrző Westerwellét az FDP élén a 38 éves, vietnámi származású Philipp Rösler váltja fel, aki a párt eddigi legfiatalabb elnöke lesz. Rösler a liberálisok fiatal generációjának egyik legtehetségesebb képviselője, az azonban csak remény, hogy képes lesz visszaszerezni az elvesztett tekintélyt és hitelességet. Egyelőre ugyanis semmit sem tudni arról, hogy a személyi "megújulás" milyen tartalmi megújulással jár majd. Felmerül a kérdés, vajon a Rösler vezette FDP miként kíván majd egyensúlyozni a gazdasági liberalizmus és a társadalom szegényebb rétegeivel való nagyobb szolidaritás között, miként alakítja majd az atomerőművekkel kapcsolatos politikáját, mennyire talál vissza régi önmagához, főként az alapvető szabadságjogok fő védelmezőjének szerepéhez, és legfőképp az, hogy hol a helye a liberalizmusnak a mai német társadalomban.

Angela Merkel kancellár természetesen szurkolhat azért, hogy koalíciós partnerének mindez sikerüljön. A liberálisok talpra állása ugyanis a koalíció jövője szempontjából alapvető érdekük a konzervatívoknak is. Minderre a következő hónapok tartományi választásai adhatnak majd előzetes választ.

Akárhogy is lesz, Merkelnek arra mindenképp gondolnia kell: a Zöldek szárnyalása gyökeresen rajzolhatja át a német politikai palettát, és ami tegnap még lehetetlennek tűnt, 2013-ra konkrét lehetősséggé válhat. Azaz egyáltalán nem kizárt, hogy a soron következő országos választásokon mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták a Zöldek pártját igyekeznek majd körüludvarolni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szudán támadással vádolja Izraelt

Szudán - Szudán szerdán azzal vádolta Izraelt, hogy támadást hajtott végre a vörös-tengeri… Tovább olvasom