Habermas: fejleszteni kell a közös európai nyilvánosságot

Az egyes nemzeti nyilvánosságok közötti párbeszéd, azaz a közös európai nyilvánosság fejlesztésére van többek között szükség ahhoz, hogy az európai integráció elmélyülhessen - hangsúlyozta Jürgen Habermas német filozófus, szociológus a budapesti Goethe Intézetben megrendezett sajtóbeszélgetésen pénteken.

"Azért jöttem Budapestre, hogy a további európai integráció mellett érveljek. Kikényszerítik ezt a globális gazdasági feltételek, de az is, hogy csak így tudjuk megvalósítani a szociális állam modelljét, azt a modellt, amelyet az európai országok minden tagállamban megvalósítandó célnak tűztek ki" - fogalmazott a világhírű gondolkodó.

A néhány napja lezajlott európai parlamenti választások után pozitív fejleménynek nevezte, hogy az európai témák kikerültek az utcákra, az emberek foglalkoztak velük, ugyanakkor élesen bírálta többek között azt, hogy több európai vezető is kihátrált Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökjelölt támogatása mögül.

Bírálta azokat az európai kormányfőket is, akik "nem tudnak a saját kis kertecskéjükből kitekinteni, hogy egy kicsit a jövőbe is tekintsenek" és európai szemmel gondolkodjanak. "Ezek a politikusok - és ez igaz Angela Merkelre is -, nem rendelkeznek azzal az akarattal, hogy az EU fejlődését egy kicsit hosszabb távon ítéljék meg" - vélekedett.

Az egyszerű állampolgároknak is át kell alakítaniuk gondolkodásukat: "olyan EP-választásokra kell készülni, amelyeken kettős állampolgári tudattal veszünk részt: például németként vagy osztrákként és európaiként. Nemcsak saját nemzetünk perspektívájából kell látni a folyamatokat, hanem más országok látószögéből is, egy közös európai látószögből. Ez az elementáris kölcsönös bizalom azonban még hiányzik"- fejtette ki a tudós.

Jürgen Habermas hangsúlyozta: az európai parlamentnek végre valóban gyakorolnia kell azokat a jogait, amelyeket a Lisszaboni Szerződés biztosít számára. Az európai parlament szerepének erősödése az integráció további elmélyülésének egyik záloga - húzta alá.

A "nemzetek feletti paternalizmustól" való félelemnek szerinte nem minden esetben van alapja. Ezt a félelmet a politika gyakran ki is használja. "Németországban a konzervatív pártok használják Brüsszelt mumusként; gyakorlatilag bármiért felelős lehet ez a mumus, olyan döntésekért is, amelyeket maguk a németek kezdeményeztek. Egyszerűen becsapják a polgárokat azzal, hogy állandóan +brüsszeleznek+" - mondta. A brüsszeli bürokrácia gyakran hangoztatott túlméretezettségével kapcsolatban jelezte: a teljes brüsszeli adminisztráció kisebb, mint például Köln városának bürokráciája.

Az európai országok jogosan védik nemzetállami hagyományaikat, kultúrájukat, Habermas szerint ugyanakkor a globalizációval egyre több olyan problémával kell szembenézni, amelyet nem lehet nemzetállami szinten megoldani, ezért cselekvőképes EU-ra is szükség van. "Fontos, hogy az integráció ne csak a versenyképesség növelésére korlátozódjon, a szociális terhek meg a nemzetállamok gondja legyen. Európai szinten is kezelni kell a szociális kérdéseket, ehhez pedig kölcsönös szolidaritás és bizalom kell" - fogalmazott Jürgen Habermas.

Úgy vélte, azt is meg kell akadályozni, hogy egyik tagország gazdasága a másik terhére növekedjen, ez funkcionális okokból is elfogadhatatlan.

Kiemelte, hogy a politikai kultúra nem feltétlenül azonos egy ország többségi kultúrájával. Németországban például a török származású állampolgárokra éppúgy ki kell terjednie az állam politikai kultúrájának, mint a régebb óta az országban élő németekre. "Nem kell hátat fordítani a kulturális hagyományoknak, de az állampolgári önértelmezés egyik sarokköve kell, hogy legyen a francia forradalommal megalapozott demokratikus politikai kultúra elfogadása" - húzta alá.

Jürgen Habermas szerint normális jelenség az unióellenes pártok létezése, ez része a plurális demokráciának, ugyanakkor ha bizonyos kormányok unióellenes politikát folytatnak, miközben az közösség tagjai akarnak maradni, ennek alapvetően gazdasági okai vannak. "Azoknak a pártoknak, amelyek ezeket a kormányokat fenntartják, valójában nem is lenne helyük az európai parlament EU-barát frakcióiban. Az, hogy mégis ott ülnek, az opportunista pártpolitika egyik kevésbé gusztusos példája" - fogalmazott.

Az európai jobboldali populizmusról úgy vélte: valójában nem új a jelenség, ami újdonság, hogy ezeknek a csoportoknak sikerült megszervezniük magukat és figyelmet irányítani magukra. Megerősödésük háttérben az európai válság, valamint az áll, hogy a kormányok a válság téves gazdasági értelmezését nyújtották, és mindig csak saját nemzeti gazdaságuk hasznát szem előtt tartva keresték a megoldásokat. "Németország ebben a katasztrofális értelmezésben éllovas volt" - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva az internetről úgy vélte, hatékony eszköz az emberek mozgósítására, de mára kiderült, hogy nem képes létrehozni a klasszikus polgári nyilvánosságot.

A Magyarország aktuális politikai, társadalmi helyzetére vonatkozó kérdéseket többször elhárította, mondván: nem ismeri kellőképpen a magyar viszonyokat, nem jól informált. Annyit mondott: egy kollégája által írt könyv alapján "kézenfekvő, hogy 2010 óta olyan tendenciák vannak Magyarországon, amelyeket alkotmánypolitikai szempontból kritikusan kommentáltak nyugaton".

Jürgen Habermas a Goethe Intézetnek és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének meghívására érkezett Budapestre az Európai gondolkodók sorozat keretében. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a pénteki sajtóbeszélgetés előtt elmondta: céljuk, hogy a napi politikán túlmutató érdemi vitát indítsanak Magyarországon Európa jelenéről és jövőjéről, olyan meghívottak részvételével, akik maguk is aktív alakítói a közbeszédnek.