Ja, és még annyi, hogy lehet, hogy inget nem tudunk keményíteni, de van x db diplománk, 8-10 órában dolgozunk, helyt állunk munkahelyünkön, annyi (vagy még több) pénzt tudunk keresni, mint a férjünk... és sok nő egyedül tartja el a gyerekét/gyerekeit... Azért ez már nem az elődeink élete, ahol a háziasszonyi teendőkön kívül max. a közösségi életben való részvétel volt a feladat!

nickolett: Erről van szó!:) Én is pont ezt akartam írni.

Főzés: ezt tényleg "praktikus" tudni, de szerintem az nem gáz, ha valaki csak minimális szinten űzi (vagyis annyira, amennyire jelenlegi élethelyzete megkívánja), de egyébként csak gyakorlat kérdése.

Kötés, horgolás: szép-szép, de igazából max. hobbiként űzik, nem szükségből. Gombfelvarrás: hála az általános iskolai technika óráknak, ezt "mindenki" tudja még... Ingkeményítés, egyéb ilyen nem hétköznapi trükkök: őőőő... "Google" a barátom!:) ( - de csak ha tényleg muszáj!)

Nem értem, mi ez a nagy misztérium mindig a főzés körül?
Mindenki tud főzni, csak el kell kezdeni és kész. Nem rosszabb attól az étel, ha valaki receptből olvassa a hozzávalókat és a lépéseket, és nem fejből tudja. Amit gyakran készít, azt majd tudni is fogja.
Summa summárum: a főzés nagy titka az, hogy csinálni kell.
És igaza van azoknak, akik szerint hülyeség ezen a témán annyit lovagolni. A mai nőknek egy sor olyan helyzetben állni kell a sarat, amire anyáinknak gondolni sem kellett. Az élet megváltozott és nagyon felgyorsult, ebben a rohanásban máshogy kell az időt beosztani. És igen, ha ma már nem kötni ahhoz, hogy valakinek pulcsija legyen, mert viszonylag olcsón kapható kötött pulóver, akkor kötögethet valaki hobbiból, de ne várjuk már el minden nőtől, hogy kötögessen akkor is, ha semmi érdekeset nem talál benne.

szöszi
"Ez általában (sztem) az elkényeztetett, anyuci nyakán élőre jellemző, de remélhetőleg ha majd egyszer ők is elkerülnek otthonról, és lesz egy párja aki elvárja hogy főzzön, majd megtanulják."

Én sok mindent meg tudok főzni, fantáziám is van, de nem azért, mert ELVÁRJÁK tőlem, hanem azért, mert rájöttem, hogy praktikus. Ugyanakkor ennek a praktikumnak vannak korlátai is, az én szememben legalábbis - azaz, bár általában saját kezűleg főzni praktikus (olcsóbb és egészségesebb), más teendőimmel, és a kikapcsolódással(!) egybevetve nem mindig praktikus.

Továbbá a párom is részt vesz a konyhai teendőkben, neki sem derogál.

6. harmathimi,
azért érdekes a véleményed azokról, akikből élsz. :-D
Képzeld el, mi történne, ha az általad leszólt brit nők egyik pillanatról a másikra főzni kezdenének? Talán a feleségednek se lenne állása.
7. szöszi,
"Ez általában (sztem) az elkényeztetett, anyuci nyakán élőre jellemző, de remélhetőleg ha majd egyszer ők is elkerülnek otthonról, és lesz egy párja aki elvárja hogy főzzön, majd megtanulják."
Ez a kifejezés, a párja ELVÁRJA, nagyon tetszik! És akkor mi lesz, ha párja hiába várja?
Van egy ismerősöm, akinek az a véleménye, hogy egy férfi akkor nősüljön meg, ha megtalálta élete párját, és nem akkor, amikor már égető szüksége van egy házvezetőnőre. :-)

Harmathimi

Ez ez ott valóban így, az valóban gáz... Igazad van, valóban a britt nőkről szólt a cikk, figyelmetlen voltam. Hál´ istennek remélem hogy tényleg a mi "lányaink" és "asszonyaink" nagyrésze nem ilyen. Biztosan van köztük, tudok olyat is, jó ha felismeri a fakanál és kés közötti különbséget. Aki tud főzni, az nagyon jól, aki nem, az nagyon nem :) olyannyira hogy megkockáztatom, egy laikus férfi jobban tudja hogy néz a karalábé vagy melyik is a kelkáposzta. Ez általában (sztem) az elkényeztetett, anyuci nyakán élőre jellemző, de remélhetőleg ha majd egyszer ők is elkerülnek otthonról, és lesz egy párja aki elvárja hogy főzzön, majd megtanulják. Én büszke vagyok magunkra, bár azért sok férfitől hallottam már azt is, hogy ritka ha egy nő tud főzni...... Sztem nem, csak jól főzni! Az tudomány :) Harmathimi, én örülök ha neked (és más férfitársaidnak) nem derogál fakanalat ragadni. Büszke lehet rád a párod, és te is magadra. Igen, sosem lehet tudni mikor… Tovább olvasom »

Harmathimi

Ez ez ott valóban így, az valóban gáz... Igazad van, valóban a britt nőkről szólt a cikk, figyelmetlen voltam. Hál´ istennek remélem hogy tényleg a mi "lányaink" és "asszonyaink" nagyrésze nem ilyen. Biztosan van köztük, tudok olyat is, jó ha felismeri a fakanál és kés közötti különbséget. Aki tud főzni, az nagyon jól, aki nem, az nagyon nem :) olyannyira hogy megkockáztatom, egy laikus férfi jobban tudja hogy néz a karalábé vagy melyik is a kelkáposzta. Ez általában (sztem) az elkényeztetett, anyuci nyakán élőre jellemző, de remélhetőleg ha majd egyszer ők is elkerülnek otthonról, és lesz egy párja aki elvárja hogy főzzön, majd megtanulják. Én büszke vagyok magunkra, bár azért sok férfitől hallottam már azt is, hogy ritka ha egy nő tud főzni...... Sztem nem, csak jól főzni! Az tudomány :) Harmathimi, én örülök ha neked (és más férfitársaidnak) nem derogál fakanalat ragadni. Büszke lehet rád a párod, és te is magadra. Igen, sosem lehet tudni mikor kerül az ember olyan élethelyzetbe, hogy magára kell kotyvasszon vagy a gyerekére. A brittek meg csak maradjanak így, nektek legalább addig is van munkátok, és ne is magyarázzátok el nekik, mi az a tepsi :)

Na szóval:itt a Britt nőkről szólt a cikk,nem a magyar háztartást fikázza.Észak Írországban élek, a feleségem egy gyorsétteremben dolgozik és ezekből a lusta britt nőkből élünk nap mint nap,mert tényleg nem főznek.A szomszédasszonyunk azt sem tudta mi az a tepsi,karácsonykor akartuk kölcsönkérni mert nem volt elég,annyi kaját meg sütit csináltunk.Dehogy akarnak ezek tanulni,nem tisztelik se a pénzt se az ételt:rengeteget pocsékolnak,szemetelnek,szórják a pénzt az éttermekben,mindig házhoz rendelik a kaját.Aki nem él itt velük,el se tudja képzelni mi folyik itt.Én tisztelem azokat a nőket akik munka mellett ellátják a gyereket + a háztartást.

Férfiak: én is megtanultam az édesanyámtól sok mindent,és nekem se esik le a gyűrű az ujjamról ha főzni kell,mert sose tudhatja az ember fiatal korában hogy milyen nőt fog ki:nem tud vagy nem akar háztartást vezetni és ha nem akarunk éhen dögleni,hát .....

A képen lévő kislány se sokáig vigyorog ha tele lesz az üveg azzal a lekvárral. Így is csoda, hogy nem égeti még a kezét. :)

"A felmérésből az is kiderült, tízből kilenc fiatal anyuka nem tudja, hogyan kell inget keményíteni" Ez tetszik, hol vannak már azok az ingek, amiket keményíteni kell?

Hát én ezt meg kell cáfoljam, egyáltalán nem igaz a feltételezés! Amíg el nem költöztem otthonról addig én sem tudtam főzni, sütni, aztán megtanultam. Modern anyukának tartom magam a 34 évemmel. A környezetemben nagyon nagyon sok ismerősöm van, mind a mai kor modern női (most mindegy hogy van gyereke vagy nincs), és 99%-a tud főzni és sütni is! Hacsak a munkhelyemből indulok ki, 20-an vagyunk nők, a többség 25-35 év közötti, és mindössze 2 egyedülálló van aki nem szokott főzni, + 1 aki még az anyjával él, és nincs rászorulva.... Pont hogy az ellenkezője van. Szeretnek a nők főzőcskézni, és sütni, és ezt nem csak a munkahelyemen tapasztalom. Amióta pedig megy a sok főzőműsor, véleményem szerint még annál is többen ragadtak fakanalat és kedvelték meg a konyhaművészetet, ha nem is művészi szinten. A befőzés már már tészta, bár én szoktam készíteni befőtteket is és kovi ubit, dzsemet is, savanyúságot is, szörpöt is, pedig egyedül vagyok. Főznöm is rendszeresen, mert nem vagyok hajlandó… Tovább olvasom »

Hát én ezt meg kell cáfoljam, egyáltalán nem igaz a feltételezés! Amíg el nem költöztem otthonról addig én sem tudtam főzni, sütni, aztán megtanultam. Modern anyukának tartom magam a 34 évemmel. A környezetemben nagyon nagyon sok ismerősöm van, mind a mai kor modern női (most mindegy hogy van gyereke vagy nincs), és 99%-a tud főzni és sütni is! Hacsak a munkhelyemből indulok ki, 20-an vagyunk nők, a többség 25-35 év közötti, és mindössze 2 egyedülálló van aki nem szokott főzni, + 1 aki még az anyjával él, és nincs rászorulva.... Pont hogy az ellenkezője van. Szeretnek a nők főzőcskézni, és sütni, és ezt nem csak a munkahelyemen tapasztalom. Amióta pedig megy a sok főzőműsor, véleményem szerint még annál is többen ragadtak fakanalat és kedvelték meg a konyhaművészetet, ha nem is művészi szinten. A befőzés már már tészta, bár én szoktam készíteni befőtteket is és kovi ubit, dzsemet is, savanyúságot is, szörpöt is, pedig egyedül vagyok. Főznöm is rendszeresen, mert nem vagyok hajlandó 7-800 Ft-ot fizetni egy adag katyvaszért futároktól, amit csak egy ebéd és még javarészt vacak is. hozzáteszek még 300 Ft-ot és abból - bár nem malacsültet - de lehet főzni, és egymagamra két napra tuti elég, két ebéd és egy vacsi, de min. kétszer tudok enni.