Mégis kellene nekünk a palagáz

Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

A visegrádi országok – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – támogatják a nukleáris energia felhasználását és a palagáz kitermelését Európában, ezek nélkül nem boldogul a gazdaság – szögezték le a V4-ek miniszterelnökei. Ezt a szándékot külön-külön is nyomatékosította [namelink name="Orbán Viktor"] magyar, [namelink name="Robert Fico"] szlovák, Donald Tusk lengyel és [namelink name="Jiri Rusnok"] cseh miniszterelnök. Még ebben a hónapban ülést tart a V4-ek gázpiaci fóruma, amely a visegrádi országok energiaellátását hivatott erősíteni.

– Az ilyen politikai nyilatkozatok természetesen bizakodással töltenek el, de semmi nem garantálja, hogy befolyásolnák a hatósági ügymenetet – reagált lapunk kérdésére [namelink name="Szabó György"], a TXM Kft. ügyvezető igazgatója. A cég hónapok óta próbálja megszerezni az engedélyt kutatómunkájának folytatásához. A TXM a Makói-árokban sejtett palagáz kitermelésének lehetőségét kutatja évek óta, de idén megtagadta tőle a szakhatósági hozzájárulást a zöldhatóság. A cég fellebbezett, minden jogi lehetőséget kihasznál. Szabó szerint nem kizárt, hogy megkapják az engedélyt, de egyelőre azt tapasztalják, hogy a politika legfelsőbb szintjétől tisztes távolságot tart a bányászati és a zöldhatóság, valamint a környezetvédelmi államtitkárság.

Gázvezetékek Makó közelében.
Archív fotó: Segesvári Csaba
A palagázról nemcsak a V4-ek, hanem korábban az Európai Parlament képviselői is tárgyaltak, és olyan irányelvet fogadtak el, hogy a nem hagyományos módon elhelyezkedő szénhidrogének feltárása és kitermelése előtt – ha ez hidraulikus rétegrepesztéssel történik – mindenütt legyen kötelező környezeti hatástanulmányt végezni.

A témakör a politika és a szakma mellett a laikusokat is foglalkoztatja, lapunk internetes oldalán sokan nyilvánítanak véleményt róla. Az általunk megkérdezettek szerint egyáltalán nem baj, hogy óvatosak a magyar hatóságok. Az érveik: bár sokat lehet tudni az alattunk lévő ásványkincsről, egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagy a mennyisége, amennyit jósolnak. Az sem tudható még, ki lehet-e termelni a gázt környezetszennyezés, a vízrétegek veszélyeztetése nélkül. Bár a TXM Kft. környezetvédő szervezeteknek is tartott konzultációt, az a szélesebb nyilvánosság előtt nem derült ki, milyen kutatói háttérrel rendelkezik. Az is a feladat nehézségét jelzi, hogy a TXM korábbi partnerei, az ExxonMobil és a Mol kiszállt a munkából.

Palagázból üzemanyag

Magyarországon palagázból és pezsgő ásványvizekből nehézjárművek maghajtására alkalmas üzemanyagot, metanolt lehetne előállítni – ezt [namelink name="Oláh György"] Nobel-díjas kémikus nyilatkozta szombaton az MTI-nek Los Angelesben, ahol Áder Jánossal találkozott. A világhírű tudós elmondta: egyebek között arról beszélgetett a magyar államfővel, hogyan lehetne az olajat helyettesíteni, és üzemanyagot termelni olyan összetevőkből, amelyek fellelhetők Magyarországon. „Amiből Magyarországon sok van, az a pezsgő meleg víz és palában felszívott földgáz. Mindkettőt fel lehet használni egy új folyékony üzemanyag gyártására" – vélekedett a professzor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pezsgő meleg vízre alapozva Izlandon profitalapú metanolgyárat hoztak létre. Azt mondta, az általa és a munkatársai által elvégzett kutatás-fejlesztések lehetővé teszik a Makónál talált palagáz felhasználását. Oláh György kitért arra, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) kidolgozták annak a módját, hogyan lehet metanolt nehézjárművek, akár mozdonyok meghajtására, univerzális üzemanyagként felhasználni.