Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

100 milliót költött magára a gépgyár

Makó - 100 millió forintból épített új festőműhelyt a makói gépgyár, amely az utóbbi húsz évben hitel és pályázat nélkül, csak saját erőből fejlődött. Az üzem annyi munkát kap, hogy szívesen fölvesz még ötven embert, ha a kormány ígérete nyomán tényleg vállalkozásbaráttá válik a banki hitelezés.
Makón, az Eiffel cég tervezte régi vasúti járműjavító csarnokban 1952 óta gyártanak mezőgazdasági gépeket. Ezt az üzemet 1963-ban a Mezőgéphez, majd 1977-ben a Hódgéphez csatolták, 1989-ben kapta vissza önállóságát. 1995-ben holland tőkével megalakult a VGM Magép Gépgyártó Kft., amely most már húsz éve az állandóságot képviseli.

A cégnek voltak jobb és nehezebb időszakai. A létszám a 220 főt is elérte, míg két éve 120-ra csökkent. Most 150-en dolgoznak a cégnél. Az itt készített hatvanféle gépet – pótkocsikat, a szarvasmarha-takarmányozás kiosztó- és keverőberendezéseit – főként holland partnerek vásárolják meg, részben az összeszerelés is Hollandiában zajlik.

A makói cég beszállító, vetélytársai nem a nyugat-európai, hanem a hasonló profilú litván, bolgár, lengyel és cseh üzemek: ezekben az országokban is képeztek és képeznek még lakatosokat, hegesztőket, forgácsolókat. A kft. 350 millió forint értékben hajtott végre gépi beruházást, felújította a 15 ezer négyzetméternyi gyártócsarnok tetejét, és ehhez nem használt fel pályázati támogatást, sem hitelt. Egy ideig a működéshez sem volt szüksége banki közreműködésre. Ám amikor a cég – holland partnerei révén – a guldenelszámolásról euróra tért át, muszáj volt igénybe venni forgóeszközhitelt.

Gép készül, nyugati piacra. A makói üzem életében az utóbbi húsz év az állandóságot jelentette a változások után. Fotó: Karnok Csaba (Galéria)

P. Nagy Zoltán okleveles gépészmérnök, igazgató azt mondja, a nemrégen véget ért világválság vége azért viselte meg őket, mert a bank az akkori hitelük visszafizetését írta elő, a számokra hivatkozva. A pénzintézetnek szigorúan véve, a mutatók alapján igaza volt, de a cégnek akkor jól jött volna némi lojalitás. – Örültem, ahogy a többi hasonló vállalkozás vezetője is, a kormány törekvésének, hogy vállalkozóbarát hozzáállásra ösztönzi a bankokat – mondja P. Nagy Zoltán. – Ennek egyik jele az Erstével kötött megállapodás. Ha a most alakuló forgóeszköz-finanszírozás megvalósul, mi itt fel tudunk venni még ötven dolgozót, mert több munkát bármikor tudunk szerezni.

A kft. óvatos, átgondolt optimizmusa eddig célravezető volt. Most ismét 100 millió forintot költött saját erőből arra, hogy a hagyományos fényező csarnok helyett egy új festőműhelyt építsen, amelyben sokkal jobb minőségű munkát lehet végezni.

Az üzem életében nyilván az is jelentős változás lenne, ha nemcsak néhány dunántúli vállalkozás venné az itt gyártott gépeket, hanem ugyanolyan vásárlókörük lenne itthon, mint Nyugat-Európában. Annak, hogy ez még várat magára, több oka van. Az egyik az, hogy az itt készülő hatalmas pótkocsikhoz a hazaiaknál nagyobb erőgépekre lenne szükség.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Filozófus a gépgyárban

A makói gépgyár csarnoka egy időkapu. Számítógépvezérelt plazmavágó működik, múzeumba illő berendezések között, a levegő vasszagú és sűrű, a hegesztés füstje összeáll. Tovább olvasom