Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A Csókási szélmalom Makó határában és azon túl

Makó - A szélmalom jelképes érvényű emléknyomot hagy az emberekben, különösen az Alföldön. Malompart, malombástya. Így nevezték azt a kis földpúpot, amire a Csókási szélmalmot a vásárhelyi, a békéssámsoni és a makói határrészek találkozásánál, a Száraz-ér partján építettek.
Az építkezés 1856 és 1860 között történt, egy Dobsa nevű földműves ember szándéka szerint. A malomköveket a híres sárospataki malomkőbányából szállíttatták ide. Az üzemeltető gazda Csókás- pusztán a szélmalom melletti, 507-es tanyán lakott a családjával. Az őrlésre hozott gabonából tizedet, majd később hat-nyolc százalék közötti vámot szedtek.

Az uralkodó szélirány déli, délkeleti. A vitorláknak nekifeszülő, folyamatosan dolgozó szél általában csak szeptemberben és októberben látogatott erre a tájra.


A többi hónapban, főleg tavasztól a nyárvég időszakáig, gyengén elégséges szélminőség uralta a csókási, makói tanyavilágot. A finom, csendes szélben az összes vásznat bátran felrakták a vitorlára. Ha augusztus vége felé túlerővel fújt a szél, levették a vásznat, a vitorlaváz még így is sebesen forgott, lehetett őrölni. Iszonyatos erejű forgószél támadt a Csókási szélmalom körül 1912 májusának első hetében. A szélmalom forgóköve a tapasztalt molnár által soha nem látott óriási sebességgel pörgött, és robbanásszerű hang kíséretében darabokra esett szét. A szél hatalmát nyögte a matéria, volt mit javítani. Az 1930-as évektől és főleg 1945 után a szélmalomban már szinte csak takarmánygabona őrlését végezték.

Csanád megye területét 1950-ben a vele szomszédos Csongrád és Békés megyéhez csatolták. A Csanád megyében, a makói határban lévő Csókás-puszta és a Csókási szélmalom a közigazgatási változás értelmében 1950-től Békés megyéhez, ezen belül pedig Békéssámsonhoz tartozott. A szélmalom 1953. november 30-án őrölt, aztán többé már nem. A szélmalom utolsó tulajdonosa az 1922-ben született Kiss Jenő. A hetvenes években Békéssámson, az Országos Műemlék Felügyelőség és a tulajdonos anyagilag támogatta a megrongálódott szélmalom állagőrző javítását. Később új megoldás született. Az Országos Műemlék Felügyelőség útmutatása szerint 1978-ban a szélmalmot darabokra szedték. Teherautókon a csabai gabonamúzeum kiállítóhelyére szállították. A 44-es úthoz közel újra felépítették. Az egykori Csókási szélmalmot a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (Békéscsaba, Gyulai u. 56.) területén 1980-óta lehet megtekinteni.

A szélmalom épületében a belső tér négy szintre tagolódik. Az eredetihez hasonló vakolatlan külsejével, fa alkatrészekből álló malomgépészeti felszerelésével a makói, majd a sámsoni tanyavilágból származó, Békéscsabán található szélmalom ma is vonzó látványosság. Régi mikrokörnyezetében a Csókási szélmalom a tanyavilág szíve volt. Kohéziós ereje, térszervező szerepe közel egy évszázadon keresztül érvényesült. Száznál is több lehetett azon Makó és Vásárhely környéki tanyák száma, ahonnan az őrölni valót 1950 előtt ebbe a szélmalomba hordták. „Már egy kedvező kisebb szél is képes megforgatni a szélvitorlákat…" mondják a széljárás természetét, a vitorlák nyöszörgését emlékezetükben őrző emberek. A Csókási szélmalom már régóta nincs az eredeti helyén.
Ezen a tájon, a Szárazér partján egy befejezetlen, vén makadámút Makó határából Békéssámson felé vezet. Szekérzörgést hallani?
A négyökrös szekér című Petőfi- versből a második strófa utolsó sorai jutnak eszembe: „Kalmár szellő járt a szomszéd mező-
kön, / S vett a füvektől édes illatot./ Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott." Az érparti naplementékben a szélmalom emlékvilága újra felvillan.

Bogoly József Ágoston
irodalom- és művelődéstörténész
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Színházi esték Ferencszálláson

Vasárnap újra indul a színházi esték programsorozata. Tovább olvasom