Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

A régi ház eltűnik, de téglái beépülnek az újba

Szerette volna védetté nyilvánítani Makó egyik régi polgárházát Novák István főépítész. Nem sikerült, viszont az épület tégláit beépítik az új otthon falába. Bár a török dúlása miatt Makó legrégebbi épületei legföljebb háromszáz évesek, a hasonló nagyságú magyar városokhoz képest kiemelkedően sok itt a védendő építészeti érték.
A Hunyadi utca 4. szám alatti polgári otthon helyén hamarosan társasház emelkedik. Fotó: Illyés Szabolcs
Sokkal több különleges építészeti értéket hordozó épülettel büszkélkedhet Makó, mint hazánk hasonló nagyságú városai. Ebből a szempontból az Alföldön egészen egyedülálló ez a település – vallja Novák István, Makó főépítésze. Különösen érdekes ez a gazdagság, hiszen a jelenlegi településszerkezet a török megszállók 1686-os rombolását követően alig több, mint háromszáz éve kezdett kiépülni.

– Bár nincs középkori építészeti emléke a városnak, mégis mint egy 260 történelmi értéket hordozó ingatlant kell helyi védelem alá helyeztetni. Sajnos, mint Makó fejlődését évtizedek óta nyomon követő építész, az utóbbi húsz évben úgy tapasztaltam, hogy több mint egy tucatnyi olyan ingatlanra is bontási engedélyt adtak ki, amiket szerintem meg kellett volna őrizni az utókornak. Persze, a listáról az önkormányzat dönt, és megértem a településfejlesztés egyéb szempontjait is, de fájdalommal vettem tudomásul, hogy az egyik, nekem nagyon kedves, közel százéves polgárházat sem írták be a védendők közé, sőt nemrég bontási engedélyt is kiadtak rá, a helyén társasházat építenek – mondta el a főépítész. Hozzátette: a bontáshoz nem járult hozzá, a másodfokú eljárás mégis a kérelmezőknek kedvezett.

Még megvan a régi házszámtábla
Az eklektikus stílusjegyeket magán hordozó ház még vakolatától megfosztva, kilógó kábelekkel, láthatóan hosszú évek óta lakatlanul is „jelenség": kapujára csavarozott és barnára rozsdásodott, megtört hátszámtáblája is jelzi korát, hiszen ez áll rajta: I. kerület, Hunyadi utcza 4. A ház különlegessége, hogy szinte egyedülálló módon megmaradtak benne a XIX.–XX. század fordulóját jellemző nagypolgári lakások hatalmas lakóterei, azokat nem osztották fel kisebb szobákra.

– Az új épület szorosan illeszkedik majd a környezetébe, és megtudtam, hogy a bontott téglák egy részét is beépítik, így gyakorlatilag az újban tovább élhet a régi érték – tette hozzá Novák István.


Érték a város múltja

Novák István nem rejti véka alá: a jövőben is ellenzi majd a szerinte védendő makói ingatlanok lebontását. Az Európai Városvédelmi Charta alkotóival együtt vallja: egy város múlt nélkül olyan, mit az ember emlékek nélkül. – Makó szerintem gazdagon profitálhatna ebből az ingatlankincsből, hiszen szerencsésen több épületegyüttes is megőrzi a város újkori szerkezetét, gondolok itt a Szent István térre és a környező katolikus negyedre csakúgy, mint a belvárosi református templomra és a környező házakra. Jellemző még, hogy számos, arra érdemes épület még helyi védelem alatt sem áll, ezek közé tartozik sajnos Újváros két temploma is. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elszármazott ortodox zsidók Makón

Hullik a vakolat a négy éve felújított makói zsinagógáról – az újabb munkálatokra a… Tovább olvasom