Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

A zombori szerző

Szabó Gyula-Jenő partiumi magyarnak vallja magát, és jelenleg Kiszomboron alkot mint író, költő. Nagy örömére az idei falunapokon a fia is kiállította grafikáit.

A Szabó család Erdélyből költözött át Magyarországra csaknem egy évtizede, majd hosszú bolyongás után Kiszomboron talált otthonra. A családfő, Szabó Gyula-Jenő vallja, hogy ameddig magyar nyelvterületen mozog – lehet az Kárpátalja, a Felvidék, Délvidék, Erdély vagy az anyaország –, mindenütt otthon érzi magát. Bányász-almérnöki főiskolát végzett, ezalatt az újságírással is kacérkodott – sikerrel: az egyetlen romániai magyar ifjúsági lap riportpályázatán harmadik lett. Ekkor kezdett komolyan foglalkozni az írással. Református lelkésznek felszentelt lányát Kiszomborra helyezték, ezért – hogy a család együtt maradhasson – mindannyian ide költöztek. Büszke fiára is, Ákos az idei falunapokon saját grafikáiból állított össze sikeres kiállítást.

Szabó Gyula-Jenő első kötete, a Villanások könyve tavaly jelent meg, ebben, mint mondja, emlékképeken, riportokon és publicisztikai írásokon keresztül „valóságirodalmat" közvetít a mai fiataloknak. Művében villanásoknak nevezi rövid írásait, amelyek rávilágítanak egy-egy fontos eseményre – majd ezekből összeáll egy kép. Két verseskötetet is jegyez: A bárány bátorsága és a Győz a szellem még kiadóra vár.

Az író azt mondja, elsősorban gimnazistáknak ajánlja műveit, arra kérve őket: felnőttként minden tőlük telhetőt tegyenek meg azért, hogy a huszadik század borzalmai a jövőben soha többé ne ismétlődhessenek meg.

D.D.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vonat gázolt

MEgy halott férfi testére bukkantak tegnap hajnalban a rendőrök Makó-Újvároson, a vásárhelyi… Tovább olvasom