Aki lelket visz egy fadarabba is

Fodrásznak tanult annak idején, és egy szerencsés véletlennek köszönhetően ment a Kövér Béla Bábszínházhoz dolgozni 1992 októberében [namelink name="Nikodémusz Hajnalka"]. Nagymamája, akivel gyakran járt a bábszínházba, ismerte „Béla bácsit", az akkori igazgatót, de senki sem bábozott a családban.

Nikodémusz Hajnalka több mint 20 éve bábszínész Szegeden.
Fotó: Frank Yvette.

Műhelylátogatástól a tömegközlekedési járművekig

A bábszínházi világnap alkalmából ma a Kövér Béla Bábszínházban a kulisszák mögött és a bábkészítő műhelyben nézhetnek körül 10-től 12 óráig az érdeklődők. Tömörkényen és Pusztaszeren a könyvtárban A könyvmoly című mesét játsszák. 16 és 18 óra között a szegedi tömegközlekedési eszközökön bárhol felbukkanhatnak jelmezben a bábszínház munkatársai, például bohócként, varázslóként vagy manóként. 18 órakor az SZKT központjában a Cserregő Bábtársulás lép fel. A REÖK-ben a Barboncás Társulat a Halálian jó történet című előadást mutatja be 10 órától, a belépés ingyenes. 11 és 13 óra között a Libri könyvesboltban árulnak és hökkentenek a bábok.

 – Aki bábszínész, az örök életére gyerek marad. Nagyon kell szeretni mesélni, a gyerekekkel kommunikálni, és kell egy alap játékosság, hogy az ember egy kis fadarabba is lelket tudjon vinni. A színész a mimikájával, a mozdulataival sok mindent kifejez, nekünk mindezt a bábba kell belerakni – mondja Nikodémusz Hajnalka. Nagyon kedveli a marionett figurákat. Minden bábnak más a technikája, rengeteget gyakorolnak a tükör előtt, hogy megfelelően fejezzenek ki egy-egy érzést.

A Szegeden született bábszínész reméli, hogy a tévés mesék nem jelentenek konkurenciát. – Amikor eljönnek a gyerekek bábszínházba, az egészen más élmény. Azok, akik már óvodás korban járnak hozzánk, később sokkal inkább kaphatóak a színházba járásra. Megízlelik a személyes miliőt, közvetlenebb kapcsolatuk van a szereplőkkel és a történettel – fogalmaz. Hogyan mérhető a darabok sikere? – Amikor kijövünk a végén meghajolni, és ragyognak a gyerekszemek, mosolyognak a kicsik, az mindennél többet ér. Le is szokták rajzolni az előadást, ez szintén jó érzés – meséli Hajnalka. Három lánya van, a legnagyobb 21, a középső 10, a legkisebb 8 éves.

Ebben az évadban A hókirálynőben Kay és Jusztina volt, a Babszem Jankóban ő játszotta a címszereplő anyukáját, a rablót és az egeret, A brémai muzsikusokban a kutyát. A Rév Fülöp című bábjátékban a vizes-sejtelmes hátteret teremti meg két írásvetítővel és a „boszorkánykonyhájával": többek közt olajjal, cukorral és kólával. A korábbi szerepeiből az egyik kedvence a Jeremiás, a hóemberből a hóember, Az égő ház című Haydn-operából a csontváz, és fontos számára a Pinokkió, amelyben négy különféle bábot váltogatott.