Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Autóstoppal jött haza a pap

Földeák - Tiszta ö-ző nyelvjárásban magyarázta a tékozló fiú történetét a földeáki híveknek a 32 éves Cseh Péter Mihály. A fiatal káplán falubeli, de Dombóváron szolgál, futballozik, és olykor autóstoppal közlekedik. Ezúttal is így jött haza a falunapra.
"Nagyon mögijedtem" – mondta a 32 éves Cseh Péter Mihály a falunapi misén a híveknek. Arról mesélt, milyen érzés volt, amikor fölszentelése után beült a gyóntatófülkébe, hogy várja a bűnbánatra készülő híveket. Jó sokáig ott kellett ülnie, mire jött valaki, addig volt alkalma elgondolkodnia kételyeiről, mígnem az úr „mögerősítötte". Az őszinte fiatalember szájából nem hatott idegenül az ö-zés, hiszen helybeli fiú. Korábban a szegedi egyetemre járt, de már akkor részt vett hajléktalanok ellátásában, később pedig a pécsi teológiára ment tanulni. Futballozik, mint a szeged–csanádi megyés püspök. Az újságíró keresztkérdéseire válaszolva arról is mesélt, hogy autóstoppal jött haza Földeákra a falunapokra. Utána még egy napig maradt, aztán utazott vissza Dombóvárra, mert ott látja el papi szolgálatát.

A fiatal káplánt Katona Pál, Földeák plébánosa hívta haza erre az alkalomra. Tisztelik, becsülik egymást, és ez Katona esperes szerint részéről annak is köszönhető, hogy a fiatalember „eléggé önálló gondolkodású", és erről püspöke tudna mesélni. – Ebben hasonlítunk – mondja Katona esperes. – Annak idején nekem is volt vitám Gyulay püspök úrral, aki azt mondta, túl sok pénzt költök a közösségekre. Én úgy gondoltam, arra a célra sohasem elég a pénz. Utóbb azzal zárta le bölcsen a vitát, hogy „hát te is megmondtad, én is megmondtam, így van jól".

A hétvégi földeáki falunapon rózsapárokat adott össze  Cseh Péter Mihály. Fotó: Veréb Simon
A hétvégi földeáki falunapon rózsapárokat adott össze Cseh Péter Mihály.
Fotó: Veréb Simon

A falunapi misén, a rózsalakodalmon a tékozló fiú esetéről volt szó. A fiatal káplán kézbe véve a mikrofont ö-ző nyelvjárásban beszélt. Péter magyarázata szerint élnek közöttünk olyan emberek, akik elmennek otthonról – a görög eredetiben szereplő kifejezést úgy is lehetne fordítani: a nagy sömmibe – eltékozolják pénzüket, tehetségüket. Aztán rájönnek, elszúrták, és már visszamennének, ha lehetne. És mint látjuk, létezik a nyomornak olyan foka, amikor az ember inkább disznó lenne, csak ne haljon éhen. De akadnak olyan emberek is, akik szenteskednek, mindig eljárnak a templomba, de közben irigykednek arra, aki át meri lépni a határokat. Az igazi atya pedig mindkettőt szereti, a megtért fiú vallomása azonban azért indítja meg, mert ritka az ilyen őszinteség – manapság is.

Olvasóink írták

  • 3. Egyolvasó 2010. június 02. 18:57
    „Isten hozta itthon.”
  • 2. tomileeee 2010. május 27. 21:40
    „Csoporttársam volt Pécsen. Le a kalappal előtte.”
  • 1. diverfrog 2010. május 27. 10:53
    „Ögyem is mög :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igen után nemigen az ülésen

A makói fürdő az építkezés alatt is működik, és takarékoskodik, a kommunális kft. nyereséggel zárta az évet – a közművelődési kft. is. Tovább olvasom