Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Bánsági Ildikóé a Páger-gyűrű

Makó - Bánsági Ildikó vehette át vasárnap a makói Hagymaházban Buzás Péter polgármestertől az idei Páger-díjat. A színművész elmondta: Téni bácsi a színészet olyan mélységeit mutatta meg neki, amit ő csak elérni szeretne.

A havazás ellenére is csaknem teljesen megtelt a makói Hagymaház nézőtere vasárnap délelőtt, amikor Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő vehette át a Páger Antal-színészdíjat. Hogy kié legyen a díj, amely a makói születésű színészóriás, Páger Antal emlékét hivatott ápolni, a kezdetektől változatlan összetételű rangos kuratórium – Hegedűs D. Géza és Tordy Géza színművész, Réz András filmesztéta, valamint a várost képviselő, makói születésű színművész, Szalma Tamás és Gyarmati Antal, az egyetlen Magyarországon élő fiú Páger unoka – határoz.

Hogy miért éppen Bánsági Ildikóé a kilencedik Páger-gyűrű? Azért, mert olyan művész, akinek játéka szenvedélyes, érzékeny és humorral teli. Átgondoltan él a színészmesterség eszközeivel, és méltóvá teszi a díjra a hivatáshoz való hűsége, valamint a közönség tisztelete is – hangzott az értékelés. A díj Páger Antal kedvenc arany pecsétgyűrűjének hű mása, amit Téni bácsi a Vígszínház társulatától kapott évtizedekkel ezelőtt ajándékba. A különleges értékkel bíró ékszert Buzás Péter polgármester egy kedves bók kíséretében – mely szerint a kitüntetett színésznő igazi gyöngyszem – húzta fel Bánsági Ildikó ujjára.

Bánsági Ildikó kapta a Páger Antal-díjat. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

A művésznő még a díjátadó előtt lapunknak azt nyilatkozta, hordani fogja – felváltva azzal a gyűrűvel, amit az örökös tagságért kapott. Azt is elmondta, hogy Págerről kevés személyes élménye van; sosem játszottak egy darabban, csak a büfében beszélgettek néhányszor. Egyszer például Téni bácsi el akart kérni tőle egy fekete macskakölyköt, amit mégsem adott neki, s ezt máig bánja. Játékát viszont nagyon sokszor csodálta a nézőtérről. Úgy fogalmazott: hálás a jóistennek, amiért Páger Antal láthatta játszani. Máig úgy gondol rá, mint aki most is köztünk van, mert olyan mélységet mutatott be a színészetben már az arcjátékával és mozdulataival, amit ő csak elérni szeretne.

Páger-díjas színművészek

2002: Halász Judit
2003: Garas Dezső
2004: Király Levente
2005: Venczel Vera
2006: Csákányi Eszter
2007: Kern András
2008: Törőcsik Mari
2009: Kulka János
2010: Bánsági Ildikó

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. Rappen 2010. február 03. 10:44
    „Kedves "viro" legyen igazad!”
  • 22. viro 2010. február 01. 17:37
    „Remélem a következő dijazott KOLTAI RÓBERT lesz!”
  • 21. 3évesférfi 2010. január 31. 20:28
    „Persze-persze, mindig ez van. Ezt konkrétan MINDENKIRE rá lehet mondani. És rá is mondják, utána hozzáteszik, hogy "állítólag" és kacsintanak egy cinkosat. Csak meg ne ártson az a sok jóindulat, meg persze a szakértelem.”
  • 20. CIKIJuanes 2010. január 31. 20:22
    „Egyébként a művésznő, mint a régmúltban, mint most jó pártkapcsolatokat ápol állítólag!:):)”
  • 19. 3évesférfi 2010. január 31. 20:13
    „12: Talán téged kellett volna megkérdezni? :DDDDD”
  • 18. flexsnake 2010. január 31. 20:08
    „Egy gyűrű mind felett...:D”
  • 17. 3évesférfi 2010. január 31. 20:01
    „11: Igen, erről hallottam, de mint ahogyan előttem is írták, ez a díj, és a díjak általában nem a művészek, tudósok, kutatók emberi tulajdonságaira épülnek, mindannyian emberek vagyunk. Csak van, aki ezen kívül többet is letesz az asztalra. Ezt nem kioktatásnak szánom, félre ne érts.”
  • 16. .suhym. 2010. január 31. 19:54
    „12. hozzászólás evi1979 2010.01.31. 19:18

    Feltételezem a művészi teljesítmény alapján.
    A kuratórium tagjai nem "nyeretlen kétévesek" a szakmában.

    .......................................................................
    Gratuláció a művésznőnek!”
  • 15. .suhym. 2010. január 31. 19:44
    „1. hozzászólás Léni 2010.01.31. 14:17

    Konkrétan, mi a bús fene bajod van Páger Antallal?

    Nagy művész volt!”
  • 14. .suhym. 2010. január 31. 19:44
    „1. hozzászólás Léni 2010.01.31. 14:17

    Konkrétan, mi a bús fene bajod van Páger Antallal?

    Nagy művész volt!”
  • 13. evi1979 2010. január 31. 19:19
    „-! ?”
  • 12. evi1979 2010. január 31. 19:18
    „Mi alapján ítélik oda díjat!”
  • 11. Léni 2010. január 31. 19:13
    „2. 3 éves férfi! Már gyermekkorom óta nagyon szerettem Páger Antalt, emlékszem jónéhány
    felmbéli alakítására, mint ember is szempatikus volt.
    De egy alkalommal láttam egy Róla készült filmet, az életét dolgozták fel, na akkor dőlt bennem
    össze a Róla alkotott idillikus kép.
    Nem szivesen mondok halottról rosszat, Ő már nem tud védekezni, de bizony volt az életében
    egy jónéhány éves időszak ami nyilasokkal kapcsolatos szimpátiáját bizonyítja. Ezek korabeli
    híradók és fotók alapján bizonyíthatóak.Ő és fiatal felesége ,aki szintén szinész volt az itthoni
    felelősségrevonás elől Braziliában telepedtek le. A felesége meghalt kint, hazajövetele után
    mindent a meghalt feleségére kent! Hát ezért nem szimpatikus nekem ez a díj.”
  • 10. CIKIJuanes 2010. január 31. 18:21
    „"3évesférfi" Szerintem nem provokátor, hisz benne , tudom hogy tényleg 30-éve párt ember!”
  • 9. 3évesférfi 2010. január 31. 18:02
    „8: Te egy aljas, gyáva kis provokátor vagy.”
  • 8. mszp2009 2010. január 31. 17:59
    „Remélem szép beszédet mond Buzás Péter és a művésznő, sok szerencsét mindkettőjüknek az életben! A művésznő igazán megérdemelte a díjat, sok éves munkájáért!”
  • 7. sunyifigyelő 2010. január 31. 17:32
    „Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).

    Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.

    Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919-1922), majd játszott Kecskeméten (1922-1924), Pécsett (1924-1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925-1926-os évben, majd 1926-1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.

    A színházi szerepek mellett kedvelté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dayka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a film óriásit bukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." - vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger is.

    1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).

    A háború előtt a művészvilágban a jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. Végül elmenekült a fővárosból, majd 1944 végén családjával együtt az országból is. 1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették és megtiltották azok további forgalmazását.
    Emigrációban [szerkesztés]

    1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a Sa? Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideoi ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. A hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.
    Hazatérése [szerkesztés]
    A színész szobra a Hagymaházban, mellette a falon a Páger Antal-színészdíj 2009-es átadását hirdető plakát

    Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

    Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908-1987), a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

    Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Ugo Tognazzival - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.
    Halála [szerkesztés]

    1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt.
    Főbb szerepei [szerkesztés]

    * Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen - A vándor
    * Csehov: Három nővér - Csebutikin
    * Szakonyi Károly: Adáshiba - Bódog
    * Molnár Ferenc: Liliom - Liliom

    Filmjei (a teljesség igénye nélkül) [szerkesztés]
    Rozmaring (1939)
    Aranypáva (1943)
    Hattyúdal (1963)
    Pacsirta (1963)

    * Csókolj meg, édes! (1932) - Keszeg András
    * Piri mindent tud (1932) - Fodor L.Árpád,háztulajdonos
    * Köszönöm, hogy elgázolt (1935) - Asztalos Péter
    * Pesti mese (1937) - Kubik
    * Hotel Kikelet (1937) - Földi Péter
    * Férfi mind őrült (1937) - Jónás
    * Péntek Rézi (1938) - Dr. Gerleszegi Gerle Géza
    * Döntő pillanat (1938) - Bálint Gábor
    * Rozmaring (1938) - Kery István
    * Fehérvári huszárok (1939) - Onódy István
    * Hazajáró lélek (1940) - Török Ágoston
    * Földindulás (1940) - Kántor János
    * Igen vagy nem? (1940) - Id. Péteri János
    * Hazajáró lélek (1940) - Török Ágoston
    * Szűts Mara házassága (1941) - Simaházi Tamás
    * Régi keringő (1941) - Dudva Mihály
    * Egy éjszaka Erdélyben (1941) - II. József
    * Doktor Kovács István (1941) - Dr. Kovács István
    * Őrségváltás (1942) - Takács Péter
    * Fráter Loránd (1942) - Fráter Lóránd
    * Férfihűség (1942) - Sándorffy Péter
    * Aranypáva (1943) - Forintos Mátyás
    * A nagyrozsdási eset (1957) - Barka Sándor
    * Sóbálvány (1958) - Mohai doktor
    * A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) - Tóth Mihály
    * Mici néni két élete (1962) - Gál Alfréd

    * Pacsirta (1963) - Vajkay Ákos (Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (1964) - Legjobb férfi alakítás díja)
    * Hattyúdal (1963) - Tamburás
    * A Kőszívű ember fiai (1965) Öreg Pál
    * A fekete város (tv-film, 1971)
    * Bob herceg (1972) - Tom apó
    * Fekete gyémántok (1976) - Thibald herceg
    * Keménykalap és krumpliorr (1978) - Leopoldi
    * Eltüsszentett birodalom (1985) - Szépapó

    Díjak és kitüntetések [szerkesztés]

    * Kiváló művész (1963)
    * 1964-es cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja
    * Kossuth-díj (1965)

    Emlékezete [szerkesztés]
    Páger Antal és felesége, Szilágyi Bea sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-84/85.

    * 1999-ben avatták föl a színművész szobrát; Surányi Imre alkotása a Hagymaház aulájában található
    * Szülővárosa, Makó képviselő-testülete 2001-ben alapította a Páger Antal-színészdíjat
    * Budapesten a Nemzeti Színház bejárata mellett helyezték el domborművét
    * Nevét viselte Makón a 2007. január 31-ig üzemelő Páger Antal Filmszínház[1]
    * Makón emléktáblát avattak tiszteletére szülőházának falán
    * 1991-ben a makói József Attila Gimnázium diákjaiból megalakul a Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST)”
  • 6. hajosinas 2010. január 31. 17:31
    „Gratulálok kedves Művésznő a díjhoz.
    Bár mint arról már korábban is említést tettem,nem vagyok róla meggyőződve,hogy az ön személye volt a legmegfelelőbb a díjra.De így legalább kapott kis városunk lakóitól valamit,minek kapcsán talán ihletet kap arra,hogy a díj tuilajdonosaival karöltve, "Téni Bácsi" emlékére a város nyári rendezvényeinek keretén belül évente itt helyben egy-egy előadásukkal adózzanak a művészóriás emlékének.Ha már önök kaptak valamit, talán az ő emléke is megérdemelne ennyit!”
  • 5. proli 2010. január 31. 16:58
    „Úgy tudom, hogy Páger pár évig nyugaton élt, majd jóval az 1956-os események után tért haza.
    valószínű, hogy fejet hajtott a Kádár-rendszer kultúrpolitikája előtt, mint ahogyan kényszerből mások is megtették.
    Szerintem az ő művészetét becsülő magyar embereknek nem ez jut először eszébe, ha Páger Antal nevét hallja, hanem feledhetetlen alakításai.”
  • 4. 3évesférfi 2010. január 31. 15:34
    „Páger Antal, természetesen.”
23 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szaktanácsok a gazdálkodáshoz

Megyénkben 2005 óta segítik a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetségének szakemberei az agrártermelőket. Tovább olvasom