Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Az apátfalviak megosztanák kincseiket a turistákkal

Hagyományai, néprajza, valamint az itt élők mentalitása miatt sokan igazi kis szigetként tekintenek Apátfalvára. Szokás a faluban egyhetes lagzikat tartani, és a titkot őrző asszonyok kezei nyomán olyan túrós béles készül, hogy messzi földről csudájára járnak.
Míg sok környékbeli faluban sajnos leginkább már csak kultúrtörténeti jelentősége van a templomnak, Apátfalvának – mondhatni – itt dobog a szíve. A bigott katolikus – megtudtuk – itt annyit tesz: hagyománytisztelő és tisztaszívű apátfalvi. Varga Péter polgármester állítja: a község legnagyobb ünnepe a búcsú, amiből rögtön kettőt is tartanak minden esztendőben. A védőszent után hagyományosan Szent Mihálykor ünnepelnek, de az ősi pátfalvi emlékezet még őrzi a tanyai, vagy más néven kápolnai búcsút is, amit néhány éve elevenítettek fel. Ez idén augusztus 5-ére esik. A falunapon pedig hagyományosan a messzire szakadt pátfalviak térnek haza egy jóféle kacsasültes-káposztás ebédre.

A civil szervezeteknek és a kulturális programoknak a közösség összefogásával, elsősorban a társadalmi munkával felújított művelődési ház ad otthont. A polgármester szerint ennél semmi sem példázza jobban a faluban élők összetartását, sőt az élhetőbb település jegyében az idén a külterületi utak fenntartását is a pátfalvi gazdák vállalták.

A falu egyébként az 1334. évi pápai tizedjegyzékben szerepelt először Pothfalua néven, ami onnan származik, hogy a falut a csanádi monostor apátja birtokolta. A török alatt elpusztult települést 1753-ban jászsági, Heves megyei és környékbeli családokkal népesítették be – innen a tiszta katolikus kötődés, és ezért valóságos néprajzi szigetként kezelik a tudósok, hozzáértők.

A község egykoron nevezetes volt a híres pátfalvi lagziról, ami egy hétig tartott – a tehetősebb helybeli családok néha még manapság is vállalják a soknapos menyegzőt. Igazi híresség az apátfalvi túrós béles, a Föld kerekén sehol máshol nem készül ilyen vaskos és krémes túrótöltelék, messzi földről csodájára járnak, néhány helybeli asszony még őrzi elkészítésének a titkát. A népviselet is egyedi: a lányok, asszonyok „testhöz állót" és négy-öt alsószoknyát viseltek. Több család napjainkig használja az elődöktől örökölt, festett parasztbútorokat.

A legtöbben ma is a földből élnek, a termőtalaj egyébként híresen tápanyagdús és gazdag errefelé – húsz-harminc holdon egy család igazi kis vagyonra tett szert a múltban, kevés helyen nőtt akkorára a petrezselyemgyökér és a hagyma, mint a pátfalvi földeken. Ezért a kis családi parasztgazdaságok és nem az uradalmi nagybirtok jellemezte a tulajdonosszerkezetet – persze ez ma már nem jelent biztos egzisztenciát a legtöbb famíliának. Ezért a falu a turizmus felé fordul: az itt lakók bíznak benne, hogy a Maros-parti erdő flórája, faunája és a vendéglátás hagyományai, az erdei iskola mellett egy most épülő klasszikus vendégfogadó kellő vonzerőt jelent majd a természetbarátoknak.

A község híres szülöttei között jegyzi Vári Bertalant, az Experidance együttes táncosát és koreográfusát, Benkóczi Zoltán színészt, Sipos István ultramaratonistát, Csikota József karnagyot, illetve az országszerte ismert vőfélyt, Kardos Istvánt.

Randevú Apátfalván

Értékes nyereményekkel és egy jó hangulatú beszélgetés emlékével térhettek haza mindazok, akik elfogadták invitálásunkat megyejáró programsorozatunk negyedik állomására, az apátfalvi művelődési házba.

Apátfalvával negyedik állomásához érkezett a falvakat végiglátogató megyejáró sorozatunk. A művelődési ház klubtermében szép számmal megjelent érdeklődőket Varga Péter polgármester köszöntötte, méltatta a falu és lapunk kapcsolatát, majd Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes beszélt lapjainkról, kiadónk termékeiről – beleértve egyre népszerűbb on-line kiadásunkat is. Szóba kerültek népszerű nyereményjátékaink, a nagy sikert aratott szakácskönyv, és az is, milyen programokkal, rendezvényekkel kedveskedünk olvasóinknak. Akik nem voltak híján a dicséretnek, de a jobbító szándékú ötleteknek sem. Elhangzott például, szívesen vennék, ha továbbra is foglalkoznánk a 43-as főútvonal megnövekedett forgalmával, a makói kórház átalakítását kísérő gondokkal vagy a térségi szennyvízberuházással. A kérdésekre Bakos András, a Délvilág rovatvezetője, Szabó Imre újságíró és Hocz Pál nyomdavezető is válaszolt.

Szerencsés olvasóink ezúttal is nyereményekkel térhettek haza. A vetélkedő kérdéseire adott válaszokból kiderült: Apátfalván is olvasnak minket, és figyelemmel kísérik a faluról, az onnan elszármazott hírességekről szóló cikkeket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három hónapja van a makói kórháznak

Ha három hónapon belül nem változik meg a makói kórház finanszírozási szerződése, veszélybe kerül az… Tovább olvasom