Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 3°C Még több cikk.

Devizahitelper - makói nyertessel

Makó - Egy makói vállalkozó, Herédi Mihály is jogerősen megnyert nemrég egy devizahitelpert. Azt mondja, ezek után neki is vannak követelései a bankkal szemben: vállalkozása csaknem tönkrement, egészsége megromlott. Az Aegon Hitel Zrt. felülvizsgálati kérelmet nyújt be.
Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

Érvénytelen a felek között 2007. október 31-én kötött szerződés azon pontja, amely szerint a hitelező jogosult az eredetitől eltérő kamatlábat megállapítani – így összegezhető annak a jogerős bírói döntésnek a lényege, amely a makói Herédi Mihály devizahitelperében született nemrégiben. A makói vállalkozó eredetileg egy takarékszövetkezettől kért forinthitelt, de kiderült: az összeg nem elég a ház bővítéséhez, a vállalkozás fejlesztéséhez – az ingatlanban fodrászműhely és sókabin is működik. Hosszas keresgélés után találtak az Aegon Hitel Zrt.-re, amely átvállalta a szövetkezeti kölcsönt, sőt meg is toldotta az összeget, így összesen 14 millióhoz jutottak. Ez azonban már svájcifrank-alapú hitel volt. A házaspár 3 évig törlesztett, 2010-től azonban már nem tudott, mert az eredetileg 100 ezres havi részlet több mint a duplájára nőtt. Addig is 3 milliót kifizettek – ehhez képest a pénzintézet legutóbb arról tájékoztatta őket, hogy tartozásuk 34 millió forint.

Herédi Mihály minden devizahitelesnek azt tanácsolja, forduljon bírósághoz, hogy tisztázódjon, valójában mennyi is a tartozása. A szerző felvétele
Herédi Mihály minden devizahitelesnek azt tanácsolja, forduljon bírósághoz, hogy tisztázódjon, valójában mennyi is a tartozása.
A szerző felvétele

Herédi Mihály végül a médiából ismert siófoki ügyvédhez, Léhmann Györgyhöz fordult, aki több devizahitelpert nyert már meg, ráadásul ügyüket ingyen elvállalta. A pert első fokon elvesztették, de másodfokon megnyerték. A bíróság döntése persze csak a kamatláb megállapításáról mondta ki, hogy érvénytelen, a makói devizahiteles azonban úgy látja, ezek után más a helyzet, mint eddig volt. Mivel kiderült, jogtalanul srófolták fel a kamatokat, neki is vannak követelései a pénzintézettel szemben. Az irreálisan magas törlesztőrészletek miatt ugyanis vállalkozása csaknem tönkrement, egészsége pedig megromlott, máig súlyos gyomorpanaszai vannak. Van elképzelése arról, hogy ezeket is figyelembe véve miként tudnának megegyezni, de egyelőre várják a bank ajánlatát. Ha nem tudnak megállapodni, kész feljelentést tenni. Az Aegon Hitel Zrt. részéről Drevenka Edit PR-igazgató reagált érdeklődésünkre. A pénzintézet szerint a bírósági döntés nem érvénytelenítette sem a szerződést, sem az üzletszabályzatot, sem a szerződésre vonatkozó felmondásukat, az ügyben felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a következő lehetséges jogi fórumhoz.

Herédi Mihály azért fordult lapunkhoz, hogy elmondja: mindenkinek, aki hasonló helyzetben van, azt tanácsolja, forduljon bírósághoz, hogy tisztázódjon, valójában mennyi a tartozása. Attól különösen óvja az érintetteket, hogy meglévő hitelüket valamilyen új konstrukcióra váltsák – az új szerződés ugyanis már támadhatatlan lesz, az adósság viszont, annak fiktív hányadával együtt, megmarad. A napokban egyébként levelet kapott egy másik banktól is, amelyiktől autóvásárlásra kért kölcsön. Azt írták, ha megfizeti a tartozásából fennmaradt 900 ezer forint 20 százalékát, minden további követeléstől eltekintenek. Nekik sem fog fizetni.

Olvasóink írták

  • 20. ivivan 2013. november 06. 07:47
    „19. szpalika

    "Kérdés: aki még tud és képes fizetni, az ki akar-e ilyen áron szállni az egészből, esetleg albérletet bevállalva, vagy próbál tovább fizetni."

    Mármint azt akarod kérdezni, hogy egy olyan devizahiteles, aki még tudja fizetni a hitelét, kiszállna-e a hiteléből, ha azzal bukná az ingatlant, amit a hitelen vett? Szerintem a válasz elég egyértelműen nem.”
  • 19. szpalika 2013. november 06. 07:06
    „A perek közt legalább is a szélesebb kör felé jobban és hitelesebben elérhetőeknél az árfolyam változást nem mondták ki törvénytelennek, azaz a devizahitel deviza része érvényben van.
    Mivel voltak olyan hitelek, ahol a kezdeti időszakban ´akciósan´ fele törlesztőt vagy egyéb könnyített részletet kellett fizetni, ott a szerződés tartalmazta a valós kamatkondíciókat is. - ilyen pernyertességről még nem hallottam
    A svájci alapkamat és a magyar bankok:
    Adott egy közös pénz, az euró. És mégis más kamatok mellett hiteleznek a német és az olasz államnak. Ez van a magyar bankokkal is. Tehát nem kap az alapkamat környékén hitelt.
    Ami biztos: nem ft volt a deviza hitel mögött, hiszen a bank 10% fölötti kamatot adott a ft betétekre, míg a deviza hitel kamata 6-7% volt. Senki sem vállalna be bukó pozíciót évekig.
    A bank nem jótékonysági intézmény, de most a kialakult helyzettel kezdeni akar vmit. Elértéktelenedett ingatlanok, autók és jónéhány behajthatatlan követelés: amiről látszik, hogy nem jön vissza, és nem érdemes árverezni sem, mert nem jön vissza annyi, akkor vannak a "kihagyhatatlan" ajánlatok a 20-30%-ot fizessél és lezárhatjuk a szerződést. Az eszközkezelő portfólióját is szívesen megnézném, hogy milyen arányban milyen ingatlanok vannak benne.
    Összességében látszik, hogy a legtöbb bajban levő hiteles egy banki lezárásnál mindenképpen bukná a lakását, vagy annak értékével megegyező összeget még a könnyítések mellett is, ha nincs könnyítés, akkor meg fedezetlen hitellé válva nem fog tudni kimászni a csapdából. Kérdés: aki még tud és képes fizetni, az ki akar-e ilyen áron szállni az egészből, esetleg albérletet bevállalva, vagy próbál tovább fizetni.”
  • 18. ivivan 2013. november 05. 23:03
    „17. feketepeter

    Történt már velem ilyen. Volt felszólítás, volt banki hívás, volt sok minden. De igen szigorú beosztással és folyamatos párbeszéddel a bankkal és mindenkivel, akinek tartoztunk, sikerült átvészelni azt az időszakot is.

    Nem szoktam a magánügyeimről írni, de nem csak a levegőbe beszélek: átéltem már ezt az állapotot, éppen ezért tudom bátran azt írni, hogy nem a per az elsődleges megoldás. Sőt, biztos vagyok benne, hogyha akkor beosztás és párbeszéd helyett perelni kezdtünk volna, akkor már nem lenne lakásunk! Érdekes, hogy nem volt rossz élményünk ez idő alatt: a bankok szinte minden alkalmazottja kedvesen, udvariasan és mindenekelőtt segítőkészen állt hozzánk. Persze ehhez az kellett, hogy ne érezzük fontosabbnak a legújabb telefon megvásárlását a hitel törlesztés (legalább egy részének) kifizetésénél!

    ui: "Te hoztál olyan helyzetbe, hogy személyeskednem kelljen": senki nem hozhat téged ilyen helyzetbe csak te magad! A személyeskedés azt jelenti, hogy nincs érved, amivel az én érvemre reagálni tudnál...”
  • 17. feketepeter 2013. november 05. 22:32
    „16. ivivan
    Te hoztál olyan helyzetbe, hogy személyeskednem kelljen.
    Ugyanis nézőpontod kizárólag a saját helyzeted szűrőjén keresztül fogalmazod, így meglehetősen korlátolt.
    Ne segítsen rá a sorsod, hogy ideiglenesen beüssön a krach, a bankod indoklás nélkül elutasítsa a könnyítésre benyújtott kérésedet, 90 nap után magánszámról fenyegessenek szerződésbontással "Kis Erikák" meg "Kovács Jánosok", 30 nap múlva KHR listára kerülj, majd kopogjon egy végrehajtó, hogy viszi, amit talál úgy, hogy közben senki nem tájékoztat arról, hogy miért annyi az annyi, mert a közjegyzői okirattal a kézben semmilyen bizonyítási kötelezettségük nincs, így annyit kérnek, amennyit nem szégyellnek, a bíróságon meg élből elutasítják a keresetedet, mert a tartozáselismerő okirattal lemondtál a bizonyítási jogorvoslat lehetőségéről.
    Mondom, ne történjen ilyen veled.
    Ha meg mégis - mert a pakliban ez is benne van - akkor majd ütköztetjük az érveinket!
    Addig meg köszönjük Emese!”
  • 16. ivivan 2013. november 05. 22:08
    „15. feketepeter

    Szerintem a devizahitelesek miért érdemlik meg jobban a megmentést, mint a forint hitelesek? A legutóbbi statisztika szerint a forinthitelesek között nagyjából hasonló arányban van a nemfizetők aránya, mint a devizahitelesek között.

    "Az a néhány százezer lúzer balek meg sátorvasra fel, van még parlagon föld Ócsa mellett"

    Én nem hallottam, hogy Magyarországon mindenkinek alanyi jogon jár a lakás - te hallottál ilyet? (a nálunk sokkal gazdagabb Németországban a lakosság többsége soha életében nem birtokol saját ingatlant...) Megpróbálták, nem sikerült - most próbálják megbeszélni a bankkal, hogyan lehetne a kialakult helyzetet kezelni. Nem a per a megoldás, hanem a párbeszéd. Hány és hány olyan hír van, amikor a hiteles beugrik az ilyen cikkeknek, elkezd perelni, de közben nem fizeti a hitelt, mert hát azt neki lehet - aztán csodálkozik, hogy a per felénél már lakoltatják ki! Pedig, ha akarta volna, akkor az esetek többségében meg lehet beszélni a bankkal - persze nem akkor, amikor már 1 éve nem fizet, hanem amikor már látja, hogy ebből gond lesz!

    Egyébként az olyanok szúrják főleg az átlag ember szemét (meg persze az enyémet is), amikor a devizathiteles tele van panasszal, de az interjú közben látszik a nappaliban a hatalmas tévé, az asztalon ott a legújabb laptop stb. Tényleg vannak olyanok, akiken látszik, hogy mindent megtettek az ügy érdekében, de nem jött össze - Ők többnyire akkor is belebuktak volna, ha nem devizahitelük van: pl családtag elvesztése, munkaképtelenség, betegség stb miatt. Ilyenkor persze, hogy sajnálja Őket az ember, de a többség nem ilyen. A fenti cikkben szereplő úrnak is van ezek szerint legalább autó hitele is. Milyen érdekes...

    "Büszke rád hazád! Ne, ne szerénykedj! Ez neked jár"

    Egyébként megfigyeltem már, hogy amikor az érvek elfogynak, akkor előjön a személyeskedés. Miért van ez? Én nem személyeskedtem se veled, se senki mással (vagy legalábbis próbálok így tenni, de persze én is emberből vagyok) - miért nem lehet tárgyilagosan, érvekkel rendezni egy vitát?”
  • 15. feketepeter 2013. november 05. 21:27
    „14. ivivan
    Büszke rád hazád! Ne, ne szerénykedj! Ez neked jár.
    Az a néhány százezer lúzer balek meg sátorvasra fel, van még parlagon föld Ócsa mellett.”
  • 14. ivivan 2013. november 05. 18:49
    „"Tehát a bank állapította meg az ügyfélről, hogy alkalmas e a kondíciója a hitel kihelyezésére. "

    És ezt szerinted a banknak kell tudnia? Akkor még nem volt központi hitelnyilvántartás, így lehetett akár több hitele is valakinek, amikor felvette a következőt: ha azt hazudta a banknak, hogy még nincs hitele, akkor megkapta, hiszen a jövedelme alapján elbírta. Ezenfelül a jövedelemigazolások valódiságát sem tudták ellenőrizni - szerintem ha a 2000-es évek elején mindenki akkora fizetés után fizetett volna adót, ami alapján a hitelt megkapta nem lett volna gondja a költségvetésnek!

    Tehát hiába ismeri jobban a bank a pénzpiacot, ha nem tudhatta pontosan a hitelfelvevő helyzetét.

    "Az a tény, hogy 2008-tól szinte elérhetetlen volt a forint-hitel, és kizárólag deviza alapút helyezett ki a bank, azt erősíti, hogy ez bizony egy tudatos spekuláció volt a bankok részéről!"

    2008 végétől épp nem lehetett már devizahitelt kapni. És korábban is lehetett kapni forint hitelt, ha valaki azt igényelt, de nyilván nem sok ilyen volt. Majdnem dupla akkora törlesztőt senki nem vállalt be, ami érthető. A bankok nem is ajánlották, persze, mert miért ajánlották volna, ha senki nem vitte?

    "amikor a vízcsapból is az folyik, hogy mindenki fizetné a hitelét az eredetileg vállalt formában, de törvényes keretek között, átláthatóan, és ésszerű, tisztességes kamatokkal számolva."

    Tényleg? Én ezt olvastam fentebb: "Mivel kiderült, jogtalanul srófolták fel a kamatokat, neki is vannak követelései a pénzintézettel szemben". Szerintem egyáltalán nem "lázítás" az, amit írtam, hanem tény: igenis van sok olyan devizahiteles, aki úgy gondolja, hogy már a bank tartozik neki, nem fordítva!

    Ráadásul mit értesz az alatt, hogy "az eredetileg vállalt formában"? Mert most hogy fizeted? Én a saját példám alapján pont ugyanúgy fizetek, mint korábban. A THM az elmúlt években fél százalékponttal ment följebb - hát az smafu, az szerintem a válság és az ország gazdasági helyzetének figyelembe vételével semmi. Összefoglalva pontosan az eredeti formában fizetek most is, mint a felvétel után - szerinted mi változott?”
  • 13. feketepeter 2013. november 05. 16:23
    „12. ivivan
    Erősen gondolkodom, hogy egyáltalán válaszra méltassam megjegyzésedet!
    Álljon már meg a menet egy pillanatra!
    Minden bank fenntartotta magának a kizárólagos jogot a hitelképesség elbírálására!!!!!
    Tehát a bank állapította meg az ügyfélről, hogy alkalmas e a kondíciója a hitel kihelyezésére.
    Tehát az esetleges fizetésképtelenség, a jövedelmi helyzetet meghaladó törlesztőrészlet, vagy a munkahely elvesztése nem csak az ügyfél kockázata, hanem a túlfinanszírozó banké is.
    Annál is inkább, mert a lakosság (a suszter, a lakatos, meg a pék) csak korlátozottan ismeri a pénzpiaci és közgazdasági indexeket, míg a bankszektornak éppen az a speciális előnye, hogy pontosan ismeri és előre látja ezeket a tendenciákat.
    Az a tény, hogy 2008-tól szinte elérhetetlen volt a forint-hitel, és kizárólag deviza alapút helyezett ki a bank, azt erősíti, hogy ez bizony egy tudatos spekuláció volt a bankok részéről!
    Ez tisztességtelen, akárhogy is mosdatják utólag a szerecsent!
    Ami meg a "0 tartozást" illeti, magad sem gondolod komolyan ezt a megjegyzést! Ez már okoskodás, lázítás, belemagyarázás a részedről egy olyan helyzetben, amikor a vízcsapból is az folyik, hogy mindenki fizetné a hitelét az eredetileg vállalt formában, de törvényes keretek között, átláthatóan, és ésszerű, tisztességes kamatokkal számolva.
    Részemről befejeztem a témát.”
  • 12. ivivan 2013. november 05. 14:01
    „11. feketepeter

    Te félreértesz valamit. A bank azt a pénzt kéri vissza, amit neked adott. Pont. Ha valaki deviza hitelt vett föl, akkor a bank is devizát vár vissza (mindegy miért vetted föl a hitelt devizában - abban vetted föl, abban fizetsz. És itt az se számít, hogy a fizetés forintban történt)

    És a bankok nyilván viselnek egy csomó kockázatot - nem véletlen, hogy ma Magyarországon egyetlen bank se nyereséges. Nagyon rossz egyébként jelenleg a bankok helyzete: a devizahitelezésen Ők nem nyertek, sőt a bedőlő hitelek miatt komoly veszteségeket szenvedtek és szenvednek el. Mégis mindenki Őket hibáztatja...

    "Hibázott a bankszektor - még ha aprókat is, de HIBÁZOTT"

    A lakosság sokkal nagyobbat hibázott akkor, amikor olyan hitelt vett föl, amit nem tudott kényelmesen fizetni. Véleményem szerint azok vannak most bajban, akik annak idején nagyon passzentosan kiszámolták, hogy mennyit bírnak még kifizetni. Nem gondoltak arra, hogy mi van, ha elviszítik az állásukat, ha emelkedik a törlesztő (erre felhívták a figyelmet felvételkor, hogy lehetséges - bár ilyen mértékű emelkedésre nyilván senki nem számított) stb.

    Egyszerűen szólva túlvállalták magukat és most valamiért a kormány úgy döntött, hogy megmenti Őket. Nem világos, hogy miért, mivel a forint hitelesek egy jottányit sincsenek jobb helyzetben, mint a devizások... És mivel a kormány ennyire melléjük állt, ez arra bíztatja Őket, hogy ne fizessenek, mert majd valami csoda ügyvéd eléri, hogy ne Ők tartozzanak a banknak, hanem fordítva (mintha ez lehetséges lenne...) Egyes szakértők szerint ez az oka annak is, hogy sokan nem vették igénybe az árfolyamgátat: arra várnak, hogy igazán megmentsék Őket és 0 tartozással jöjjenek ki a dologból! Nonszensz.”
  • 11. feketepeter 2013. november 05. 12:06
    „8. ivivan
    Pontosan a te megfogalmazásod tükrözi leginkább a jogszolgáltatás lényegét, és pillanatnyi állapotát.
    A lakosság számára meghirdetett pénzpiaci terméket igénybe vevő adós semmiféle szabálytalanságot, jogsértést nem követett el, mégis az egyedüli kockázatviselője ennek a több szereplős bulinak.
    Hibázott a bankszektor - még ha aprókat is, de HIBÁZOTT.
    Hibázott a törvényhozásra kötelezett kormány(ok), mert elmulasztotta szabályozni ezt a pénzpiaci tevékenységet.
    Most ott tartunk, hogy a bank BIZONYÍTÁS NÉLKÜL végrehajthat olyan összegeket, amit maga sem tud kétszer egymás után egyformán megállapítani.
    De egy jogállamban azé az igazság, aki meg tudja fizetni.(ugye?)
    Egyébként keress rá a bank "devizás-mentő" ajánlatára, ott megtalálod leírva, hogy milyen kegyet hajlandó gyakorolni.

    XVIII- Nagyon demagóg az a duma, hogy a devizás "ingyenlakást/ingyenautót" akar!
    Ha nem ismered a témát részleteiben, akkor az okoskodástól tartózkodnod kellene.
    Az nem perdöntően komoly vélemény, hogy a forintos/devizás csatában mikor ki hülyézte le a másikat nagyobb meggyőződéssel és szélesebb vigyorral!”
  • 10. ivivan 2013. november 05. 10:17
    „9. XVIII

    "Most nem röhögnek, csak elvárják, hogy mentsék meg Őket"

    Én, mint devizahiteles, kikérem magamnak! Egyáltalán nem várom el, hogy megmentsenek! Sőőt! Eddig egyetlen mentő programba sem léptem be, mert ellenkezik az elveimmel - és ezután sem szándékozom ilyet tenni.”
  • 9. XVIII 2013. november 05. 10:12
    „A kedves devizahitelesek egy dolgot felejtenek el közölni, egy-egy pernyerés után. A bíróságok, a kamat és egyéb költségek tekintetében marasztalják el a bankokat, de ettől a kölcsönt még vissza kell fizetni. Egyszerű, mint a matematikai egyszer egy. A kölcsönt mindig vissza kell fizetni, lehet ez banki, takarékszövetkezeti, vagy magánszemélytől származó. Van egy adós és van egy hitelező, amióta világ a világ az adósnak a tartozást meg kell adnia.
    Gyarló emberek, mindenre hitelt vettek fel és nem gondolkoztak, hogy meddig ér a takaró. Ezek a hosszútávú hitelek esetében különösen igaz. Vallja be mindenki őszintén, hogy fél évre előre nem látunk, húsz évre meg pláne.
    Egyébként a forint hiteleseket ki menti meg? Rajtuk röhögtek évekkel ezelőtt a devizahitelesek, hogy milyen hülyék, mekkora a törlesztő részletük...Most nem röhögnek, csak elvárják, hogy mentsék meg Őket. Ráadásul egymást spanolják, hogy pereljék a bankokat, de arról senki sem szól, hogy hány bukott per van, aminél a szegény megvezetett adósnak még a perköltséget is meg kell fizetni! Egyszer az életben lehetne már korrekt tájékoztatás!”
  • 8. ivivan 2013. november 05. 09:53
    „7. feketepeter

    "Hogy van az, hogy ha az ügyfél hajlandó aktualizálni és felülírni az eredeti jogsértő szerződését, akkor a bank kegyet gyakorolva "elengedi" a tartozás egy részét?"

    Erre valami bizonyíték? Ilyenről még sosem hallottam...

    "Hogy van az, hogy minden szerződésben érvényesíteni kötelező az arányosság elvét, csak a devizahitel szerződésre nem érvényesíthető ez a polgárjogi törvény, így a kockázat kizárólag a ügyfélé, a profit meg kizárólag a banké?"

    A forint hitelnél is pontosan így történt - a bankok pontosan ugyanúgy emelték a forint hitelek kamatát a válság közben, mint a devizahitelekét. Mi a különbség? A bank nem jótékonysági egylet - a hitelezés elég kockázatos vállalkozás egyébként is. Nem kell további kockázatokat belevinni - mert szerinted ki fizeti meg ezt a kockázatot? Hát a többi adós - hiszen a bank nem jótékonysági egylet: profitot kell termelnie.

    "kivétel a devizahitel, amiben a THM nem foglalja magába a rejtett devizakereskedelmi árfolyamrést"

    Még a bíróság is kimondta, hogy magában foglalja - csak tételesen nem írták le külön. Szóval a THM-et megfelelően számolták, de nem tüntették föl költség elemként az árfolyamrést.

    "De törvény biztosította jogának kell legyen a törvényesség, és a tisztességes eljárás"

    Szerintem teljesen tisztességesen jártak el a bankok: ha valaki hajlandó volt bemenni hozzájuk, akkor próbáltak segíteni, hogy az adós tudjon fizetni.

    Arról igazán nem a bank tehet, hogy a 140-es árfolyam 240-re ment föl. Ezügyben a kormány az illetékes - egy jó kis 250-260-as Euro árfolyam mellett a frank 200 forint körül lenne, ami majdnem 20% törlesztőrészlet csökkenést jelentene a devizahiteleseknek!”
  • 7. feketepeter 2013. november 05. 09:03
    „"Kamu", "felelőtlen", "az én adómból..." - ÜRES FECSEGÉS!
    Hogy van az, hogy a bankok az Eszközkezelőtől megelégszenek a követelésük felével, de az ügyféltől a dupláját követelik?
    Hogy van az, hogy ha az ügyfél hajlandó aktualizálni és felülírni az eredeti jogsértő szerződését, akkor a bank kegyet gyakorolva "elengedi" a tartozás egy részét?
    Hogy van az, hogy a legpitiánerebb magánokirat is két tanú lakcímével és aláírásával érvényes, kivétel a devizahitel-szerződés, ahol a tanúk minden esetben a bankfiók székhelyét adták meg lakcímnek?
    Hogy van az, hogy minden szerződésben érvényesíteni kötelező az arányosság elvét, csak a devizahitel szerződésre nem érvényesíthető ez a polgárjogi törvény, így a kockázat kizárólag a ügyfélé, a profit meg kizárólag a banké?
    Hogy van az, hogy a hitelszerződésben a THM a TELJES hiteldíj mutató, amiben kötelező belefoglalni a hitel minden várható és megbecsülhető költségét, kivétel a devizahitel, amiben a THM nem foglalja magába a rejtett devizakereskedelmi árfolyamrést, és a devizában felszámolt "egyéb" költségeket?
    Mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogy vesz e fel hitelt, vagy sem.
    De törvény biztosította jogának kell legyen a törvényesség, és a tisztességes eljárás.
    Lehet a hitelest minősíteni, de az pusztán jellemtelen személyeskedés mindaddig, amíg a jogsértést nem a hiteles követte el!”
  • 6. Qllancs 2013. november 04. 21:52
    „NEM semmi ! A házra : 14 millió ft hitel, meg a másik banktól..autóhitel !
    Felelőtlen, meggodaolatlan !Hogyan mert ennyi hitelt felvenni??? MEGALOMÁNIA ??Bosszantom a szomszédot?? Verseny : KINEK több a hitele??
    MÁR nagyon unalmas ! Az én adómból NE segítsék meg az ilyen felelőtlen embert !
    3. R.Tibi Te már megint az indexálási trükkel jösz ! UNCSI nagyon !!

    Ügyvéd..ingyen ?? KAMU !!”
  • 5. té 2013. november 04. 18:12
    „akkor végül is tisztázodott, hogy mennyi a tartozása? így most nem 34 milla, hanem csak mondjuk 32,5?

    léhmann az "ügyüket ingyen elvállalta"...na ne! az hogy ingyen elvállalta, az nálunk azt jelenti, hogy neki pénzt senki nem adott és nem is fog adni az ügy miatt, ezt pedig erősen kétlem, szerintem ez az állítás valótlan és megtévesztő”
  • 4. ivivan 2013. november 04. 17:07
    „3. igazságkereső

    "ügyfeleik is megismerhessék annak okát, miért duplázódott meg a bank által folyósított kölcsönösszeg az évek óta tartó folyamatos havi törlesztések ellenére is"

    Nem duplázódott meg. Frankban kell nézni, úgy szépen lassan minden hónapban fogy(na, ha fizetne az ügyfél). A 34 millió szerintem úgy jött ki, hogy a van egy nagyon gyenge forint (240-es árfolyam az induló 140-es helyett) + az ügyfél évek óta nem fizet, tehát jó sok késedelmi kamat és büntetés jött már össze.

    A per kimenetele eleve érdekes (szinte minden banki hitelnek változó kamatozása van - a forint hiteleknek is), de maga a kamat nem változott túl sokat az évek alatt. 2006-2007-ben jellemzően 6-7% között voltak a frank hitelek kamatai - ez most 7-8% között van. Egy ici-picit emelkedtek a kamatok, de nem ez adja a törlesztőrészlet növekedésének döntő részét. Mondjuk nem 200 ezer lesz a havi törlesztője, hanem 180 ezer - mennyit fog ez számítani abban, hogy tudja-e fizetni vagy sem? Az elmúlt 3 évet csak úgy kifizeti?

    Az pedig, hogy kártérítési pert fontolgat kb nevetséges... Ez nem Amerika, szerencsére...”
  • 3. igazságkereső 2013. november 04. 15:41
    „Kedves Drevenka Edit PR igazgató hölgy! Ecsetelné kissé részletesebben a banki indexálási trükkjeik lényegét, hogy a bankok által megvezetett "devizahiteles" ügyfeleik is megismerhessék annak okát, miért duplázódott meg a bank által folyósított kölcsönösszeg az évek óta tartó folyamatos havi törlesztések ellenére is?!”
  • 2. DMagóg 2013. november 04. 15:36
    „"Devizahitelper - makói nyertessel"! Szépen hangzik! Nyert! Mernnyit? A többit már lazán kifizeti?
    A 34 millióból vonjunk le minden kamatot! Mennyi követelés marad?”
  • 1. agytröszt 2013. november 04. 13:16
    „"A napokban levelet kapott egy másik banktól, akitől autóvásárlásra kért kölcsön....." esetleg egy másik banktól személyi kölcsönt, egy harmadik/ negyedik banktól áruvásárlási hitelt......
    Így kell ezt csinálni kedves adóstársak! A hülye betétesek pénzéből majd csak lesz valahogy........

    Szégyenérzet, az nincs, csak öntudat!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felavatták az Életet

A makói Szent János téri csobogónál, a Hagymatikum fürdő szomszédságában felavatták Nadobán László Élet című köztéri szobrát. Tovább olvasom