Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Diákszerelemből gyémántlagzi Makón

Makó - Mindketten iskolába jártak még, amikor felfigyeltek egymásra – most pedig gyémántlakodalmat ültek, hatvan éve mondták ki ugyanis a boldogító igent. A makói Halasiék a szeretet erejében hisznek, ez tartotta őket egymás mellett az élet viharaiban.
Ha valakinek, hát Halasi Imrének és Joó Máriának nehéz volt elkezdeni a közös életet. A makói pár éppen hatvan évvel ezelőtt, 1948-ban kelt egybe – azaz nem sokkal a háború után, gazdasági válság közepette, ráadásul egy olyan évben, amikor az időjárás a termést sem kímélte – merthogy a Halasi házaspár azt tervezte, gazdálkodni fog a tanyán. Imre bácsit ráadásul nem sokkal később, amikor a fia még csak egyéves volt, besorozták, és mire visszajött, már földje sem volt, betagosították a szövetkezetbe. Ennek ellenére mosolyogva beszélnek az indulásról. Nem csoda: egy diákszerelem érett gyémántlakodalommá mostanra, hiszen még iskolába jártak mind a ketten, amikor felfigyeltek egymásra. Amikor házasságot kötöttek, Imre bácsi csak húsz-, Marika néni pedig tizenkilenc éves volt.

Halasi Imre és Joó Mária hatvan évvel ezelőtt fogadott örök hűséget egymásnak. Fotó: Segesvári Csaba
Halasi Imre és Joó Mária hatvan évvel ezelőtt fogadott örök hűséget egymásnak. Fotó: Segesvári Csaba

Hogyan alakult az életük? A most 80 esztendős Imre bácsinak a téeszesítés után már nem volt kedve a mezőgazdasághoz, Szegeden, a postán vállalt munkát távírdamunkásként, végül körzetmesterként, tizenöt ember főnökeként ment nyugdíjba. A 79 éves Marika néni pedig gyári munkásként dolgozott több helyen – igaz, volt, ahová csak takarítónőnek vették fel, mondván, osztályidegen. Egy fiuk és egy lányuk született, Imre és Marika; ma már nemcsak két unokára, három dédunokára is büszkék. A dolgos éveket sem pihenés koronázta meg.

Imre bácsi például kezdeményezője volt a rendszerváltáskor a Gazdasági Egyesület újjáalakulásának, és vezette is azt tizenöt éven át, mi több, önkormányzati képviselő is volt négy évig. Most pedig többek között a református általános iskola gondnoka – az intézmény megszervezésében is részt vett annak idején.

A szeretet – rögtön ezt a szót mondják mind a ketten, amikor arról kérdezem őket, minek köszönhető, hogy hat évtizedet együtt tudtak tölteni dacára annak, hogy igen nehéz idők is osztályrészül jutottak nekik. Kerültek minden szélsőséget az életben, és bár voltak vitáik, a végén mindig megbékéltek. Megbecsülik egymást – mondják mosolyogva.

Olvasóink írták

  • 3. ANTAL SAROLTA 2008. szeptember 20. 15:30
    „Köszönet az újságnak, hogy pozitiv kisugárzású eseményről adott tájékoztatást.
    Jó, szép és megható két ember ilyen sok ideig tartó harmonikus kapcsolata.
    Gratulálok nekik és kérem olvasótársaimat-mivel szerintem Makón mindenki ismeri Imre bácsit- próbáljuk azt a szeretetteljes viselkedést és tisztességes hozzáállást magunkévá tenni,- hogy mindnyájunk élete hasonló legyen az övékéhez.
    Köszönöm, hogy ismerhetem őket és pédaképemnek tekintem őket!”
  • 2. Nagy György Imre 2008. szeptember 17. 09:15
    „Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk .Nagy György Imre”
  • 1. Ferenczi Károly 2008. szeptember 17. 08:43
    „Nagyon sok boldogságot és jó egészséget kívánok!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvénysértően nevezték ki Horváth Zoltánt?

Makó - A közigazgatási hivatal Horváth Zoltán kinevezésének körülményeit kifogásolja, azt kéri, a… Tovább olvasom