Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Egyre népszerűbb a házi vágás a megyében

Makó - Egyre többen vásárolnak és vágnak, majd dolgoznak fel otthon disznót a megyében. Ezzel jól jár a vevő, aki lényegében fél áron jut húshoz – csak dolgozni kell vele egy kicsit –, de a gazda is, akinek a takarmány mind drágább, a felvásárlási ár viszont alacsony.
Ez nem számít feketevágásnak: amíg valaki csak a maga számára készít szalonnát vagy kolbászt, és nem forgalmazza, nem követ el szabálytalanságot.

Nem ez a feketevágás

Bár vannak, akik attól tartanak, hogy ezt az állam nem nézi jó szemmel – mint a lapunknak nyilatkozó disznóvágó is –, ez valójában nem szabálytalan. Aki kizárólag saját fogyasztásra vesz és dolgoz fel sertést, nem követ el ilyesmit: ez nem fekete-, hanem házi vágás – hívja fel a figyelmünket a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa, Szigeti Sándor. Sőt: ha csak magának készíti az ételt, még bevizsgáltatnia sem kell a húst. Feketevágásról akkor beszélünk, ha valaki forgalmazza az otthon levágott és feldolgozott disznót anélkül, hogy teljesítené ennek feltételeit, és engedélye lenne rá. Különösen súlyos esetben – például ha a dolog egy hasmenéses járvány miatt tudódik ki – a bírság akár hárommillió forint is lehet. A feketevágások száma egyébként nem nőtt mostanában – legalábbis a szakhatóság adatai szerint.

– Mi most, a hét végén vettünk egy két mázsa negyven kilós disznót egy gazdától hatvanezer forintért. Kolbászt, szalonnát meg mindenféle egyebet készítettünk belőle itt, háznál, rokonokkal, ismerősökkel. Amit kellett, a fagyasztóba raktunk. Úgy számolom, így fél árban van meg minden, mint ha a boltban szereztük volna be – mondja egy makói férfi, aki azért – jobb az óvatosság – megkért minket: a nevét ne írjuk le.

Makón egyébként, mint más, hasonló vidéki városokban, még évekkel ezelőtt is nagy hagyománya volt a háztáji sertésnevelésnek, legalább két-három malac minden udvarban röfögött. Mostanában ez már nem szokás, nem éri meg, venni viszont egyre szívesebben vesznek disznót tél előtt az emberek attól, aki még nem hagyott fel a tartással – ahelyett, hogy a boltba mennének a hentespulthoz. És nem csak a házias ízek miatt: az egyik legforgalmasabb makói ábécében, a Szegedi utcaiban például a comb és a rövid karaj kilója 1045 forint, a lapocka és a hosszú karaj 1035, az oldalas 920, a tarja 995 forint. Az üzletvezető, Vajda Ilona azt is elmondta: az ilyenkor szokásoshoz képest most érzékelhetően, tíz-tizenöt százalékkal visszaesett a sertéshús iránti kereslet.

Hogy miért? Mert miközben a boltban drága a sertéshús, a felvásárlási árak alacsonyak, a takarmányárak viszont az egekbe szöktek. Így egyszerűen nem éri meg a búzát vagy a kukoricát a jószággal feletetni, és aki csak teheti, igyekszik a disznót eladni – mondja a sertéstartással már felhagyott gazdálkodó, egyébként a rákosi tanyavilág önkormányzati képviselője és a testület mezőgazdasági tanácsnoka, Nagy-György József. A viszonyokat jól ismerő, tapasztalt gazda azt mondja: egy kiló sertéshús előállításához nagyjából négy kiló vegyes takarmányra van szükség. Ez persze csak az összkiadás felét jelenti, egyéb költségek is vannak – ugyanakkor a májusi morzsolt kukorica mázsája több mint ötezer forint, a búzáé hatezer, és a többi takarmány sem olcsóbb. Tehát nemcsak az olcsó sertéshúshoz jutó vásárló jár jól, de a gazda is, ha vevőt talál a disznójára.

Olvasóink írták

  • 1. mazsi 2007. november 15. 17:46
    „ffffffffffffffffffffffffúúúúúúúúúúúúúúúúúújjjjjjjjjj de uncsik vagytok ti kis disznok”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alpinisták a makói víztornyon

Makó - Alpinisták dolgoznak Makó legmagasabb épületén, a negyvenhárom méteres víztornyon: a tetőről… Tovább olvasom