Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Egyre több a külföldi beteg a makói kórházban

Makó - Egyelőre havi kétmilliós bevételt hoz a makói kórháznak, hogy a közeli határ túloldaláról, mindenekelőtt Romániából is érkeznek az intézménybe páciensek előre tervezhető műtétekre. Az érdeklődés folyamatosan nő, havonta húszan jönnek.
Egyelőre havi kétmilliós bevételt hoz a makói Kórháznak, hogy a közeli határ túloldaláról, mindenekelőtt Romániából is érkeznek az intézménybe páciensek előre tervezhető műtétekre. Az érdeklődés folyamatosan nő, havonta húszan jönnek. A pluszpénzre nagy szüksége van az intézménynek. A romániai betegeknek a Kórházat a románul anyanyelvi szinten beszélő főigazgató, az itt tanuló román orvosok és az áttelepült rokonok ajánlják.

– Itt nagyobb biztonságban érzem magam – így magyarázta lapunknak a Kórházi ágyán nyilatkozva a harmincnyolc esztendős pécskai gazdálkodó, Gládisz István, miért gondolta úgy, hogy inkább a makói Kórházban fekszik kés alá, mint az aradiban. Sérvvel műtötték. Ahogy csütörtökön megérkezett, rögtön átesett az ilyenkor szokásos vizsgálatokon, másnap megoperálták – ma már otthon lesz. Pécska egyébként nagyjából negyven kilométerre van Makótól. Kórházban eddig csak látogatóban járt István, sosem betegeskedett. Azt mondta, természetes, hogy az ember fél egy ilyen helyen, és úgy döntött, inkább a határ túloldalára jön. A makói Kórházat Magyarországra áttelepült testvére ajánlotta. Nem bánta meg: nemcsak a felszereltség jobb, mint odahaza, de kellemes meglepetés volt számára az ápolók figyelmessége és a barátságos légkör is. Azzal együtt is úgy érzi, megérte, hogy a műtétért saját zsebből kellett fizetnie – ezt ugyanis a román társadalombiztosítás nem téríti neki meg.

Ebben is versenyképesek vagyunk

A makói Kórháznak szerencséje van, hogy ilyen közel van a határhoz, ám Baráth Lajos szerint hosszú távon az egész magyar egészségügy pluszbevételhez juthat külföldiek gyógykezeléséből – ez csupán a szervezésen múlik. Mivel itthon is lényegében ugyanazokat a gyógyszereket, eljárásokat és műszereket használják, mint szerte az unióban, az itteni munkaerő viszont lényegesen olcsóbb, mint Európa nyugati felén, versenyképesek vagyunk – vélekedik. Szerinte a nyugat-európai páciensek például különböző rehabilitációs beavatkozások vagy szívműtétek kedvéért jönnek Magyarországra. 
A makói intézménybe havonta átlagosan húsz ember érkezik a határ túloldaláról – tudtuk meg a főigazgatótól, Baráth Lajostól. A döntő többség Romániából jön, de néhányan Szerbiából is vállalják az utat; a Maros-parti város mindkét ország határához közel van. A főigazgató elmondta: január elseje, azaz Románia uniós csatlakozása óta nőtt meg igazán az onnan érkező betegek száma. Az intézmény erre tudatosan készült: amikor – mint akkoriban beszámoltunk róla – megindult Makón a romániai orvosok uniós sürgősségi szakképzése, a románul egyébként anyanyelvi szinten beszélő Baráth Lajos minden csoportot igyekezett meggyőzni arról, hogy érdemes hozzájuk betegeket küldeni. Mi több: árlistát is adott nekik az itt igénybe vehető beavatkozásokról. Azóta már öt orvoscsoport végzett itt tanulmányaival, a Romániából érkező páciensek pedig egyre többen vannak. Ez a Kórháznak nagyon jól jön: az egészségügyi reform megnyirbálta az intézmény bevételeit, ugyanakkor maradt a szabad piacon értékesíthető szabad kapacitásuk a gyógyításra.

A főigazgató persze hangsúlyozta: a külföldieket természetesen nem a hazai betegek rovására fogadják, miattuk nem nőnek a várólisták.
Milyen beavatkozások kedvéért járnak át az emberek Romániából? A statisztika szerint havonta nagyjából tizenöten vesznek igénybe valamilyen diagnosztikai ellátást, öten pedig sebészetit – olykor egy-egy szülés is előfordul. A diagnosztika terén például a tumormarker-vizsgálat vagy a mammográfia, a sebészeti beavatkozások közül pedig a szemészeti és a vastagbél-operációk a leggyakoribbak – azaz: a nem mindennapos ellátások. Egy szemlencse-beültetés például százötvenezer, egy szülés százharmincegyezer forintba kerül. Az operációk havonta másfél milliót hoznak, a diagnosztikai vizsgálatok nagyjából félmilliót, és ez éves szinten 24-25 milliós pluszjövedelmet jelent. Ez ugyan a teljes költségvetésnek alig két százaléka, és önmagában kevés a megkurtított központi finanszírozás kiegészítésére, Baráth Lajos azonban bízik abban, hogy a külföldiektől származó bevétel növelhető: a diagnosztika akár ötven-hatvan, a sebészet harminc beteget is képes lenne fogadni. A külhoniaktól beszedett pénz az intézményben marad – a gyógyítás minőségének javítására költik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csinos modell a kamera mögött

Makó - Ha egy nő kedvet kap a televíziózáshoz, abban nincs semmi különös – ám ha operatőr… Tovább olvasom