Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Élete delén a víztorony

Ismét felújítást végeznek a makói víztoronynál: ezúttal a csőrendszert cserélik erősebbre, biztonságosabbra. A város legmagasabb, negyvenöt méteres épülete negyven esztendeje áll a helyén, és – a szükséges karbantartás mellett – még ugyanennyi ideig lesz képes ivóvízzel ellátni a makóiakat.
Nem csak a vízellátásról gondoskodik: a város egyik látványossága is a negyvenöt méter magas épület Fotó: Segesvári Csaba
Tizenhat méter átmérőjű, másfél méter vastag vasbeton talapzaton, a Návay Lajos téren áll Makó víztornya. A város legmagasabb, negyvenöt méter magas épülete negyven esztendeje készült el: a munka 1964-ben kezdődött és két év múlva ért véget, ám használatba csak 1968-ban vették a tornyot, a tartályt ugyanis újra kellett szigetelni. A víztornyot egyébként a Mélyépterv tervezőirodája tervezte, Söpkéz Géza vezetésével. A tetején lévő két, tíz méter magas tartály összesen nyolcszáz köbméter vizet tud befogadni. Kilátója is van negyvenméteres magasságban, ahonnan az egész térséget belátni – 196 lépcsőfok vezet fel hozzá.

Különben maga is látványosság, főleg éjszaka: ünnepek idején messziről látható nemzetiszínű díszkivilágítása.

Az, hogy a sík vidéken élők folyamatos, biztonságos vízellátása érdekében víztornyokat kell építeni, először egyébként száz, százötven éve merült fel – mondja a műszaki háttérről Medgyesi Pál, a Makó Térségi Víziközmű Kft. ügyvezetője. A magasban lévő, szivattyúval megtöltött víztartály segítségével megoldható, hogy a rendszerben a fogyasztási igények változásaitól függetlenül mindig legyen víz, egyenletes legyen a nyomás, és áramszünet idején se álljon le a szolgáltatás, segítségével ráadásul ki lehet használni az éjszakai áram olcsóságát is. Az első víztornyok téglaépületek voltak, később alkalmaztak ezek építéséhez vasbetont. Sőt: Magyarországon a hatvanas évektől gyártottak acélból készült víztornyokat is – egy akkora város ellátását azonban, mint amekkora Makó, egy ilyen nem tudja biztosítani. Itt egy svéd–magyar szabadalomként bejegyzett eljárással, úgynevezett csúszózsalus technológiával építettek vasbeton víztornyot; hasonló van például Hódmezővásárhelyen.

Mintegy húsz esztendőn át minden különösebb felújítás nélkül szolgált, azóta viszont, mint minden épületnek, ennek is szüksége van a rendszeres karbantartásra, javításra. Most nem a torony szerkezetén dolgoznak – bár két éven belül erre is szükség lesz –, hanem belül és a torony lábazatánál, a földben lévő csőrendszeren: a biztonság érdekében korszerűbbre cserélik a vezetékeket. Érdekes egyébként, hogy ezt a munkát a vízmű abból a pénzből finanszírozza, amit bérleti díjként a víztorony tetején elhelyezett antennákért kap. Medgyesi Pál úgy véli, a szükséges felújítások mellett a Návay Lajos téri víztorony még évtizedekig, akár újabb negyven évig is szolgálhatja a makóiakat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatvan köbméter tévé, rádió

Most először vállalkozott az elektronikai hulladékok összegyűjtésére Makó hulladékkezelő cége. Az… Tovább olvasom