Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

Elriasztottuk az orvvadászt

Makó - Megszűnt a hurkos orvvadászat a magyarcsanádi Maros Vadásztársaság területén azt követően, hogy tavaly beszámoltunk róla: vemhes sutákkal is ilyen kegyetlen módon végeztek.
A tavalyi botrányos esetek óta, amelyek országos visszhangot kaptak, lényegében megszűnt az orvvadászat a magyarcsanádi Maros Vadásztársaság területén – erősítette meg lapunknak a vadásztársaság elnöke, Bálint Antal.

Tavaly ilyenkor számoltunk be arról, hogy az apátfalvi termálkertészet melletti erdőben egy dróthurokkal megfojtott vemhes őz tetemére bukkantak – az állatok elejtése ily módon szigorúan tiltott, bűncselekmény. A környéken a vadászok további tucatnyi kihelyezett hurkot szedtek össze. Nem sokkal később újabb hurokkal fogott őzek – egy 2 éves bak és egy ugyancsak vemhes, 2 gidát váró, 4-5 esztendős suta – teteme került elő a közelben, mi több, legalább félszáz újabb hurok.

Az, hogy az orvvadász visszavonult, felhagyott addigi tevékenységével, Bálint Antal meggyőződése szerint lapunknak és a nyilvánosságnak köszönhető. Az utóbbi időben már csak nagyon ritkán és elenyésző mennyiségben találnak a magyarcsanádi vadászok olyan jeleket, amelyek orvvadászatra utalnak. Beszámoltunk tavaly arról is, hogy a vadásztársaság akkori elnöke, Tóth József 100 ezer forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a tettes kézre kerítésére.

A felhívás végül nem vezetett eredményre, ugyanakkor rendőrségi forrásból is megerősített információink szerint egy másik ügyben tartott házkutatás során előkerült egy apátfalvi házból a vadásztársaság ellopott vadhálókerítése, s vele együtt több, orvvadászathoz szükséges eszköz, többek között egy hurokkészítő gép is. A nyomozás folyik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra szállnak a sólymok

Két ritka és fokozottan védett madarat, egy vándor- és egy kerecsensólymot engedtek szabadon tegnap – hónapokig tartó gyógykezelésük után – a nagykopácsi puszta északi részén. Tovább olvasom