Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Erdei Ferenc hazajárt disznót vágni

A harmincöt évvel ezelőtt elhunyt Erdei Ferenc annyira szerette a hagyományos makói parasztkolbászt, hogy már ismert politikusként is minden télen szakított időt egy igazi disznóvágásra a városban. A házigazdák – Szabó István és neje – emlékezetében ma is elevenen élnek a közös disznóölések.
Szabóék a szülői háznál, mely az otthonuk. Fotó: Gyenes Kálmán
Pista bácsi és felesége, Erdei Julianna szegről-végről rokonságban is volt Erdei Ferenccel, ám sokkal inkább atyafiság, jó barátság jellemezte a kapcsolatukat. Ha hazalátogatott, Makó híres szülötte soha nem mulasztotta el a személyes találkozást a fiatal házaspárral. Már csak azért is szívesen látogatta őket, mert éppen az ő szülői házát vásárolták meg és alakították át saját igényeiknek megfelelően a fiatalok. Szívesen időzött náluk, beszélgetett velük, és ilyenkor mindig került valami finom harapnivaló is az asztalra.

A házigazdák egy idő után megtapasztalták: a politikus nagyon ragaszkodik a hagyományos ízekhez, a gyermekkorában megismert és megszeretett ételekhez. Egyik alkalommal Juliska néni az előző téli disznóölésből megmaradt kispálanyját, azaz gömböcöt szegte meg, ebből készített szendvicsekkel kínálta Erdeit. Pista bácsit máig büszkeséggel tölti el, mennyire ízlett a vendégnek az általa készített kolbász. Szinte azonnal meg is állapodtak abban, hogy ezentúl minden télen leölnek egy disznót, közösen.

Így is történt. Attól kezdve hosszú időn át minden esztendőben vágtak disznót Erdeinek. A legtöbb alkalommal ezeken maga az államférfi is jelen volt. A kolbászt a házigazda, a véres hurkát a vendég készítette. Pista bácsi pontosan emlékszik ma is arra, hogy az ízesítéshez használt fűszereket a politikus Budapestről hozta magával és bőven adagolta, mert azt vallotta: „a véres hurkának olyan illatúnak és zamatúnak kell lennie, mint a virágoskert". A további munkafolyamatokból a vendég az abálásra fordított különös figyelmet: többször ellenőrizte alatta a tüzet, mert véleménye szerint akkor tökéletes az eredmény, ha a víz éppen csak „ puttyog" az üstben.

Erdei jóféle pálinkát és homoki bort is hozott magával ajándékba egy-egy alkalomra, ezzel kárpótolva a vendéglátókat a háznál okozott felfordulásért. Érdekes kérése volt, hogy a disznótoros ebéden tyúkhúsleves legyen az első fogás, és a pörkölt is úgy nyerte el leginkább a tetszését, ha a sertés fülétől a farkáig minden részéből tartalmazott egy darabot.

Utoljára 1970-ben vágtak közösen disznót. Arra, hogy az egészségével valami baj lehet, ebédkor derült fény. A pörkölt elfogyasztása után Erdei rosszul lett, felállt az asztaltól, és lefeküdt. Pista bácsi úgy emlékszik, nem panaszkodott arra, mije fáj, de nem javult az állapota, végül úgy látták jónak, ha orvosért mennek. Sziebig doktorral tértek vissza, aki miután megvizsgálta, azt mondta: „Baj van, elég komoly baj. Adtam egy injekciót, az elnyomja, elalszik, és egy óra múlva hazaindulhatnak."

Amikor eltelt az óra, Erdei megkönnyebbülve ébredt, a rosszullét elmúlt, és csakúgy, mint máskor, a kóstolóval megrakott autóval útnak indultak Budapestre. Pista bácsiék már másnap érdeklődtek az állapota felől, de Erdei felesége, Majláth Jolán arról tájékoztatta őket, hogy nem javult, később kórházba is került. Bár voltak napok, amelyeket otthon töltött, a kezelés nem eredményezett számottevő javulást nála – míg végül a rövid, súlyos betegségben elhunyt.

A szülői ház portája a református ótemetővel határos. Pista bácsinak Erdei gyakran mesélt gyermekkoráról, amelyet jószerével a temető füves tisztásain, a közeli árokpartokon futballozással töltött. Abban a temetőkertben, amelyben végakarata szerint ma is nyugszik.

Varga Márta

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Családias grillfesztivál Makón

Hangulatos, vidám családi mulatság volt idén is a Váll-Ker Kft. makói grillfesztiválja: a… Tovább olvasom