Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Felavatták Ferencszállás első templomát

Megáldották és felszentelték szombaton Ferencszállás katolikus templomát, amelyet fél év alatt építettek fel. A szertartást Gyulay Endre püspök végezte, a ferencszállásiakat pedig Kiss-Rigó László megyés püspök biztatta: az épületet használják eredményesen a közösség építésére. Az áldozatos munkáért pápai áldásban részesültek a kiemelkedő munkát végző hívek, sőt a község polgármestere is.
Gyulay Endre volt és Kiss-Rigó László jelenlegi megyés püspök a templom előtt gyülekező hívek körében. Fotó: Karnok Csaba
Rendkívüli érdeklődés mellett, több száz helybeli és vendég jelenlétében megáldották és felszentelték Ferencszállás első templomát szombaton. A zsúfolásig telt épületben a szentelési szertartást Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök végezte, míg az ünnepi szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök volt. Az újonnan megáldott oltár körüli közös ünneplésen részt vett több mint egy tucat katolikus pap – a közösség múltbeli és jelenlegi lelki vezetői, segítői.

A hideg decemberi idő ellenére még az utcáról is sokan bekapcsolódtak a szertartásba, amit a kívül rekedtek számára is kihangosítottak. Hiszen annak ellenére, hogy még nem érkeztek meg a templomba tervezett padok – így ülőhely csak néhány akadt –, a későn jövők gyakorlatilag már nem fértek be az épületbe. Az ünnepi alkalomra egy orgonát is felszereltek a templom karzatára, a szervezők Csanádi László orgonaművészt kérték fel a kántori szolgálatra.

Az épület megszentelésének részeként Gyulay Endre elhelyezte az oltáriszentséget a tabernákulumban, azaz a szentségtartóban, ezt követően – az áldozati liturgia kezdeteként – megterítették az addig csupaszon álló oltárt.

A mise olvasmányait szentbeszédében Kiss-Rigó László magyarázta. Rámutatott: az ószövetségi Illés próféta, az ő képében tisztelt Keresztelő Szent János és Jézus is a közösség élő lelkiismerete volt, ám az emberek inkább kerülték, sőt üldözték őket, a korukban még a vallási vezetők is úgy vélték: jobban tudják náluk, hogy mi lenne a próféták, vagy a megváltó dolga. A püspök arra biztatta a ferencszállási híveket, hogy a karácsony közeledtével szívükben engedelmeskedjenek az isteni üzenetnek, és ne az ünnep külsőségeitől várják a felemelő hangulatot.

Gyulay Endre áldotta meg az imaházat. Fotó: Karnok Csaba
– Nagyon örülünk az új templomunknak, hiszen évtizedeken keresztül egy közeli magánlakásból kialakított imaházban gyűltünk össze a közösségünk tagjaival. Most már méltón megünnepelhetjük az Úr napját, hiszen minden hét végén itt lehet a szentmise. A többi hívővel együtt nagyon köszönjük Balla Ilonának és Margitnak, hogy csaknem mindenüket pénzzé téve előteremtették azt a tízmillió forintot, ami nélkül nem kezdhették volna meg a templom építését – mondta lapunknak Földes Imréné, akit a templom nélküli egyházközségben végzett áldozatos munkájáért az adományozó Balla testvérpár mellett Pálfy Ilonával és a szintén aktív közösségi munkát végző Dinnyés Ferencnével és Németh Olivérnével együtt áldásban részesített XVI. Benedek pápa. Az erről tanúskodó oklevelet a szentmisét követően adták át az érintetteknek. A közösség aktivistáin kívül a katolikus egyházfő áldásában részesült Domokos István polgármester is.

– Az új templomot az egyház a község neve után Szent Ferencnek és a megváltás titkát szimbolizáló Rózsafüzér Királynéjának címzi. Nagyon fontos, hogy most is alulról, a hívek kezdeményezése indította el ezt a beruházást, hiszen az egyházak kötelessége az olyan kezdeményezések mellé állni, mint itt, a Balla nővérek áldozatos felajánlása – fogalmazott Kiss-Rigó László. A megyés püspök hozzátette: nagy lépés ez az esemény a közösség életében, ám az igazi változásoknak a hívek belső megújulásával kell megkezdődnie.


Hatvan éve itt volt plébános

A szentmisén koncelebrált, azaz aktívan részt vett az áldozati liturgiában Szarvas Béla, aki 1946-tól plébánosa volt a falunak. A gyémántmisés, azaz felszentelésének hatvanadik évfordulóját megélt pap beszélt lapunknak a ferencszállási közösségépítés éveiről. Elmondta: kezdetben egy, őt befogadó családnál lakott a faluban, és innen kezdték szervezni az imaéletet. Ekkor fogtak hozzá, hogy az iskola egyik terméhez egy helyiséget építsenek, ezeket összenyitva ünnepelték a szentmisét a vészterhes '50-es években is. Persze az államhatalom képviselői többször kérdőre vonták őt is, mint szervezőt, ám elmondta: ez nem mehetett a hitélet rovására. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki akartak rabolni egy makói zálogházat

Az üzletben dolgozók bátor fellépésének köszönhetően üres kézzel futamodott meg az a férfi, aki… Tovább olvasom